Megindult a harc a korábban hiányzó egyetlenegy voksért Böhönyén

A történtek felzaklatták azt a 150 embert, akik megjelentek a nyilvános ülésen, és bekiabálásokkal nyilvánítottak véleményt. Most októberre várják az időközi önkormányzati választást, de már megkezdődtek az aláírás gyűjtések a faluban, a helyiek azonban még nem tudják, kik fognak indulni.
– Elég szégyen ez a falura, hogy úgy eldurvult a gyűlés! – felelt a kérdésünkre egy fiatalasszony, de nem állt meg, csak éppen lelassított a biciklivel.
A bolt előtt egy szőke hölgy sem akart nyilatkozni, de arra a felvetésre, hogy talán fél-e, hamar megeredt a nyelve.



– Én nem félek, mert mindenem a két karom munkájával teremtettem, senkitől nem kaptam semmit. Meg is mondtam mindkét félnek, hogy egyik mellé sem állok. Hiába győzködtek az eredményekkel, a másik oldal meg azzal, hogy változás kell. Ha túl sok ideje van a volt polgármesternek, jöjjön el hozzám a kertbe gazolni!


– Van aki erre vagy arra az oldalra állt, és ezzel billentené a mérleg nyelvét. Most folyik az agitálás, gyűjtik maguk köré az embereket. Össze kéne inkább fogni ezért a szép fekvésű, központi helyen, a 61-es és a 68-as út kereszteződésében lévő településért, ahelyett, hogy mindig piszkálják egymást az emberek. Hogy mi az akadálya az egyetértésnek? Régen azt mondták az ősök, ha elmész egy faluba, nézd meg, hány templomtornya van. Böhönyének kettő, egy katolikus meg egy református. Nem vallási ellentétre célzok ezzel, hanem arra, hogy nem lesz béke, amíg két tábor van – mondta Németh János.

[caption id="" align="aligncenter" width="430"] Böhönye erősen megosztott a történtek után
[/caption]

– Sok ember a kocsmában mondja el a véleményét, ha a falugyűlésen szólalnak fel, abból csak veszekedés lesz, nem fogják egymást megérteni. Megosztott a falu, széthúzás van. Hogy idáig jutottunk, abban némely helyi politikus önteltsége is szerepet játszott – mondta egy férfi, aki névvel nem akart nyilatkozni, mert elmondása szerint már sok baja származott a szókimondásából. Hozzátette, hogy munkahelyek kellenének a településnek, mert a közmunka, az „ smafu ”. Pedig sokat fejlődött a település, szeptemberben avatják az elkészült mentőállomást, de tudomása szerint nem törekednek a várossá válásra, mert ennek még nincsen meg minden feltétele, a csatornázást, az utak állapotát emlegette.   

– Valóban sokat fejlődött a falu, de munkahelyek többsége megszűnt, volt itt téglagyár, aszalóüzem, téesz, malom. Régen összetartóbb volt a közösség, nyugodtabbak voltak az emberek – mondta egy hölgy, aki 18 éves koráig Böhönyén nevelődött, de most Budapesten él.
Vashegyi István ellenben még csak egy éve él a faluban, neki az nem tetszik itt, hogy a bicikliúton is autók hajtanak időnként, és a háza előtt az árokpartot csak pénzért kaszálnák le a közmunkások.
– Megerősítem, hogy régen jobb volt élni Böhönyén, mint most. A politikai széthúzás is oka ennek. A gazdagok egyre jobban élnek, a szegények meg egyre rosszabbul – mondta egy bottal járó idős asszony, és elballagott hazafelé.

A Böhönye név először egy 1536-os okiratban olvasható. A település korábban a zágrábi püspökséghez tartozott, a honfoglalás idején pedig a Bő nemzetség birtoka volt. A falu a Festetics család tulajdonában állt a második világháborúig, a XIX. század második felében emelkedett mezővárosi rangra. Akkoriban pontosan megtervezett, egyenes utakból álló településszerkezetet alakítottak ki. Böhönye ma mikrotérségi központ. Körjegyzőség működik itt, tíz települést ellátó rendőrőrs, kilenc települést magába foglaló szociális és gyermekvédelmi társulás, hat településre kiterjedő oktatási társulás. A tűzoltóságának területéhez kilenc település tartozik. Hamarosan mentőállomással is gyarapodnak. A Somogyszob-Balatonszentgyörgyi vasútvonal mentén hat éve szűnt meg Böhönyén a személyszállítás.