2007.05.25. 18:57
Kiaknázatlan kincsek földben, vízben
Ritka geotermikus energiakincs birtokában van Magyarország, mivel kőzethőmérséklete száz méter mélységben is magas, 10-14 Celsius-fok körüli. Ezt remekül ki lehetne használni fűtésre, hűtésre, meleg víz előállítására. A geotermikus energiát hőszivattyús rendszerrel lehetne kiaknázni.
A fűtési-hűtési rendszerekhez szükséges hő természetes forrásokból nyerhető. A hőszivattyú hatékonyan átalakítja fűtésre, légkondicionálásra és meleg vízre a földkéregben elraktározódó és a föld magmája felől folyamatosan pótlódó energiát, amely ingyen rendelkezésre áll. Sziklás kőzetből vagy lágyabb talajból, illetve tó, esetleg nagyobb folyó vízéből is kinyerhető a szükséges hőenergia. A hőszivattyús rendszer kimondottan energiatakarékos, mert a hagyományos gázfűtéshez képest akár 30-40 százalékos megtakarítást is eredményez. Tavaly mégis csak mintegy 200 új hőszivattyús rendszert helyeztek üzembe hazánkban. Ennek oka, hogy a hőszivattyús rendszerek beruházási költsége a hagyományoshoz képest jóval magasabb, így a mai gázárak mellett megközelítően nyolc-kilenc év alatt térül meg – mondta el a Világgazdaságnak Ádám Béla, a Hidro-Geodrilling (HGD) Kft. ügyvezetője. Egy 150 négyzetméteres családi ház teljes rendszerének a kiépítése mintegy 3,5 millió forintba kerül. Az energetikai szakemberek régóta szorgalmazzák, hogy állami támogatást kellene adni a környezetet is kímélő hőszivattyús rendszer elterjesztéséhez. Harminc-negyven százalékos támogatással négy-öt évre lehetne csökkenteni a megtérülési időt. Jelenleg néhány tízmillió forint jut erre a központi költségvetésből, ehelyett több milliárd forintot kellene elkülöníteni.
Egyes felmérések szerint a föld ismert földgázkészlete mintegy 150 milliárd tonna, ebből ma évi négymilliárd tonnát égetünk el, nagyrészt fűtésre és energiatermelésre, miközben emiatt is egyre nagyobb gondokat okoz a globális felmelegedés. A hőszivattyús megoldás mellett szól, hogy 75 százalékban a föld hőjét hasznosítja, s csak a felhasznált áramot előállító erőmű bocsát ki szén-dioxidot. Még környezetkímélőbb megoldás lehet, ha a hőszivattyús fűtési rendszerekhez szükséges áramot napelemek állítják elő.
Északon hódít a hőszivattyú
A magyarországinál lényegesen kedvezőtlenebb adottságú Svédországban a múlt évben százezer hőszivattyús rendszert építettek ki. Az északi államban a fűtőrendszert cserélő, korszerűsítő háztartások kétharmada ezt a megoldást választja, tíz új családi ház közül kilencet ilyen rendszerrel szerelnek fel. A jelenleg üzemelő svéd hőszivattyúk évente két atomerőmű termelésének megfelelő energiát, vagy másként számolva közel 1,5 millió tonna fűtőolaj-megtakarítást eredményeznek.
