2004.10.19. 01:16
Ráday, a pihenőhely
Két markánsan elkülönülő szakaszra osztható a Ráday utca, a választóvonalat a Bakáts tér jelenti.
[caption id="" align="alignleft" width="320"]
Ebben az utcában sétálni, szórakozni, pihenni lehet. Természetesen itt élni és lakni is jó.
[/caption]Csábító kirakatokkal, színes székekkel, óriási napernyőkkel és neonokkal szegélyezett macskaköves sétálóutca az egyik rész, a Kálvin tértől befelé haladva.
A Boráros tér felől elhanyagolt pártházak, újságpapírral elcsúfított ablakok, és egy tátongó gödör fogadja a járókelőket.
Az utcában sokféle bolt közül válogathatnak a vásárolni vágyók, bőrdíszműves, elektronikus eszközöket és bútorokat kínálók szerepelnek a palettán.
Az is jó helyen jár, aki szépülni szeretne, fodrászat, szépségszalon, szolárium és edzőterem is van a Rádayban. Lehet még itt diákmunkát vállalni, és lóversenyre fogadni. Áprilistól októberig nyolc fesztivált rendeznek itt. Emellett három galéria, bibliamúzeum és könyvtár várja a művészetek szerelmeseit. Esténként a tizennégy kávéház valamelyikébe lehet beülni. 
A művészek régen is szerették, ma is szeretik ezt az utcát, itt alkotott Harangy Jenő grafikus- és festőművész, és itt töltötte gyermekéveit Bódy Gábor filmrendező. Lechner Franciska itt nyitotta meg 1871-ben a Mária Intézet első zárdáját. Most Závada Pál író és Grünvaldsky Ferenc filmrendező él a Ráday utcában.
Egy utca történelme
A mai Ráday utca szűkebb környezetében a középkorban Szenterzsébetfalva állt. A török által 1526-ban felperzselt település az ezerhétszázas évek elején éledt újjá, s 1733-ban már 1864 lakosa volt. Ebben az időben a Ráday elődje, az akkor még Soroksárinak nevezett utca volt a település fő ütőere. Új nevét Ráday Gedeonról, a 18. század neves költőjéről és műpártolójáról nyerte.Az író szent elhatározása volt, hogy összegyűjti a teljes magyar irodalmat. Halálakor tízezer kötetből állt a könyvtára. A hagyatékot unokája adta el a Duna-melléki Református Egyházkerület Akadémiájának. Legjelentősebb épületei közé tartozik az 1847-ben Hild József tervei szerint készült, 11–13., valamint a 43–45. szám alatti, 1910-ben épült Szent Imre Kollégium.
Kulturális központ
2000 óta kultuszutcává alakult át a Ráday utca, megelőzve a környék teljes „ellumpenesedését” – mondja Orbán György (54), a Ráday Könyvesház tulajdonosa. Balogh Andrásné (55) szeret itt lakni, de hétvégenként már zavarja az óriási nyüzsgés. Szalai Ferencné (50), a Ráday utcai teaház vezetője szerint teljesen sétálóutcává kellene alakítani a Rádayt, mert néha még sok az autó.
