Hazánk a negyvenkettedik

Budapesten kezelik a legkörültekintőbben a közpénzeket a visegrádi fővárosok közül.
Magyarország a vesztegetés és megvesztegethetetlenség tekintetében nem áll rosszul.
A Gallup szeptemberi felmérése szerint a megkérdezettek többsége úgy ítélte meg, hogy március óta romlott a helyzet, nőtt a korrupció. A nemzetközi összehasonlítás szerint a „tisztább” országok közé tartozunk. A Transparency International (TI) legújabb vizsgálata 146 ország közül a 42. helyre rangsorolta Magyarországot. Ez roszszabb a tavalyi megítélésnél, akkor a negyvenedikek voltunk. De nem a vesztegetés lett gyakoribb. A felmérésbe újonnan bevont Barbadoson, Japánban és Máltán lényegesen ritkább a korrupció.
A TI tízpontos követelményrendszer szerint vizsgál. A követelmények között szerepel többek között, hogy a közpénzek mozgása nyomon követhető legyen. Valós szerződések álljanak a megrendelések mögött. A teljesítés álljon arányban a kifizetett díjakkal.
Magyarország tavalyi és idei „teljesítménye” 4,8 pont. Közép-Kelet-Európára tekintve Szlovákiában és Csehországban sikerült valamelyest viszszaszorítani a vesztegetést. Lengyelországban és Horvátországban rosszabb a helyzet, mint tavaly volt.
Norvégiában és Új-Zélandon szinte ismeretlen a kenőpénz fogalma. Haitin, Bangladesben és Nigériában viszont olyan természetes, hogy üzleti költségnek tekintik.

Kitekintés Európára és a megvesztegetés világára

A legkorruptabb vezetők tízes listájára két európai főnök került fel: egyikük Szlobodan Milosevics volt jugoszláv elnök, aki becslések szerint egymilliárd dolláros magánvagyonra tett szert politikai tevékenységével. A másik Pavlo Lazarenko egykori ukrán miniszterelnök. A jelentés megállapítja, hogy a jelenség a harmadik világ országaiban a legkitapinthatóbb. „Míg a mindennapi élet szintjén vannak eredmények a megvesztegetés elleni fellépésben, addig a politikai korrupció terén inkább romlás tapasztalható az unióhoz csatlakozó országok körében” – mondja Marschall Miklós, a Transparency International regionális igazgatója.