2018.09.20. 19:02
Mindent tanárainak köszön a Diák Oscar magyar jelöltje
Október 11-én derül ki, hogy melyik Diák Oscar-díjat (Student Academy Award) kapja meg Kovács István filmrendező az Ostrom című vizsgafilmjéért nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában. Az alkotó a csütörtökön Budapesten tartott sajtótájékoztatón kiemelte: minden, amit a filmes szakmáról tud, az egyetem mestereitől tanulta.
Budapest, 2018. szeptember 20. Kovács István rendezõ (b2) az Ostrom címû diplomafilmjérõl tartott sajtótájékoztatón a Színház- és Filmmûvészeti Egyetemen 2018. szeptember 20-án. Az 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódó 23 perces alkotás bekerült a Diák Oscar három díjazottja közé, a végsõ sorrend október 11-én Los Angeles-ben megrendezendõ díjátadón derül ki. Kovács István mellett Janisch Attila filmrendezõ, Gasztonyi Kálmán forgatókönyvíró, Dévényi Zoltán operatõr és Duszka Péter vágó (b-j). MTI Fotó: Mónus Márton
Forrás: MTI Fotó
Fotó: Mónus Márton
A végzős rendező Szász János és Janisch Attila osztályában végezte el a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) alapképzését, majd Enyedi Ildikó osztályába járt mesterszakra. Itt készítette el Ostrom című diplomafilmjét.
A rendező és a film stábja október 11-én Los Angelesben, az Amerikai Filmakadémia Samuel Goldwyn Theaterjébe szervezett díjátadón vesz részt, ahol kiderül, hogy a film az Arany, az Ezüst vagy a Bronz Diák Oscar-díjat kapja – idézte fel az egyetemen rendezett csütörtöki sajtótájékoztatón Balázs Gábor, az SZFE Film- és Médiaintézetének vezetője.
Szász János szerint Kovács István „kiváló tanítvány volt”, aki tudatosan készült a szakmára, minden műfajt kipróbált és „nem egyfajta dolgot dédelgetett” csupán. Elmondta, hogy a fiatal rendező maga is „háborús gyerek” – a Vajdaságban született – és az Idegen Föld című kisfilmjében talált rá erre a témára. A filmes tapasztalatszerzések után visszatért oda, ahonnan jött, és saját hangon tudott megszólalni – emelte ki Szász János.
A Diák Oscarra idén összesen 1582 nevezés érkezett, amelyek közül hét kategóriában 39 film versenyez a végső győzelemért. Balázs Gábor kiemelte: „Nincs a világon olyan filmes iskola, amelyik három egymást követő évben a legjobb idegen nyelvű kategóriában Diák Oscar-jelöltségig jutott volna fikciós kategóriában.” Kis Hajni Szép alak című munkája 2016-ban, tavaly pedig Freund Ádám rendezése, a Földiek című alkotása versenyzett a döntősök között.
A képzési struktúrában rejlik a siker titka
Janisch Attila úgy vélte, hogy az egyetemen 2011-ben indított, úgynevezett 6×6-os filmes képzésnek nagy szerepe van abban, hogy az intézmény diákjai ilyen jól szerepelnek a nemzetközi mezőnyben, hiszen így „egy helyett hat tehetség munkája adódik össze” egy-egy munka elkészültekor.
A 6×6-os évfolyammal egy új típusú képzési struktúrát próbált ki az egyetem, amelynek különlegessége, hogy a filmkészítés legfontosabb szakágaiban alkotó hallgatók szakokra bontva, de a gyakorlatban együtt, egy összehangolt tanrendű évfolyamban tanulnak és alkotnak. A rendezők, filmíró-dramaturgok, operatőrök, vágók, hangmesterek és gyártásvezető-producerek stábokban dolgoznak és így készítik kisfilmjeiket is – fűzte hozzá Balázs Gábor.
„Van benne kraft”
Kovács Istvánról szólva úgy fogalmazott: ő egy igazi történetmesélő, aki gazdag élményanyagot és mindenféle stílusban otthont kereső rendezőként érkezett az egyetemre. Így fogalmazott:
„Nem lehetett tudni, hogy mivé növi ki magát, de azt lehetett érezni, hogy nagy kraft van benne.”
„Az a fajta erő, motor, ami bele van szerelve valakibe, az dönti el, hogy ezen a nagyon nehéz pályán később megállja-e a helyét” – emelte ki Enyedi Ildikó filmrendező, aki azt is hangsúlyozta, milyen különleges az, hogy az egyetem közössége kicsi, hiszen így nagyon erős szövetségben tudnak együtt dolgozni tanárok és hallgatók.
„Amit ebben a szakmában tudok, azt itt, ezektől a mesterektől tanultam meg”
- mondta Kovács István, hozzátéve, hogy minden tanára szinte barátként segítette nemcsak a filmje elkészültét, de a jövőbeli terveivel kapcsolatban is folyamatos támogatást kap az egész iskolától, amely nagyon inspiráló közeget jelent számára.
Gasztonyi Kálmán forgatókönyvíró elmondta, hogy a tanárokkal konzultálva 14 változata készült a 20 perces film forgatókönyvének, amit több mint egy éven át fejlesztettek. Dévényi Zoltán operatőr a közös munka pozitívumait méltatta, Duszka Péter vágó pedig úgy fogalmazott: „Az általam vágott filmek közül ez az első olyan, amit nem kellett megmenteni, hanem csak szépen el kellett mesélni.”
Hajmosás háború idején
Az Ostrom nemzetközi premierjét a Szarajevói Nemzetközi Filmfesztiválon tartották, míg Magyarországon az áprilisi Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilm Fesztiválon mutatkozott be, ahol különdíjat kaptak érte az alkotók.
A 23 perces Ostrom 1994-ben, a háború sújtotta Szarajevóban játszódik. Főhőse egy magányos bosnyák nő, aki elindul, hogy vizet találjon magának, és végre hajat mosson a várva várt randevúja előtt. Életveszélyes terve végrehajtásától sem a szomszédjai, sem a mesterlövészek nem tudják eltántorítani.
A Budapesten és Kiskunlacházán forgatott film főbb szerepeiben Vedrana Bozinovic, Mirela Lambic, Radoje Cupic, Nenad Pecinar bosnyák színészek mellett Trill Zsolt és Keszég László látható, a látványtervező Rajk László, a hangmérnök Balázs Gábor volt.
Diák Oscar-díjat eddig egyetlen magyar alkotó nyert, 1991-ben Böszörményi Zsuzsa Egyszer volt, hol nem volt... című diplomafilmjéért.
Borítókép: Kovács István rendező (b2) az Ostrom című diplomafilmjéről tartott sajtótájékoztatón a Színház- és Filmművészeti Egyetemen 2018. szeptember 20-án, Kovács István mellett Janisch Attila filmrendező, Gasztonyi Kálmán forgatókönyvíró, Dévényi Zoltán operatőr és Duszka Péter vágó (b-j)
MTI Fotó: Mónus Márton