A mesterséges intelligencia nem veszi át a jogászok munkáját

A magas színvonalú ítélkezés feltételei javulnak, ha a változó világból fakadó kihívásokra választ adunk – foglalta össze a pénteki előadások témáinak közös pontját Sárhegyi Judit, a Somogy Vármegyei Önkormányzati Hivatal jegyzője, aki levezető elnökként működött közre a konferencia második napján. Szita Károly polgármester rövid történeti áttekintés után köszönetet mondott a város minden jogtudósának és a jog helyi szolgáinak, akik az utóbbi 150 évben a városért dolgoztak, és bejelentette, hogy az önkormányzat jubileumi díszzászlót adományoz az ügyészségnek és a bíróságnak.

Ibolya Tibor, a legfőbb ügyész büntetőjogi helyettese a büntetőeljárási törvény elmúlt öt évének a tapasztalatait összegezte. Sikeresnek ítélte, de a benne rejlő a problémákra és az ellentmondásokra is felhívta figyelmet. Látszólagos sikertelenség, hogy 2017-ben a nyomozás elrendeléstől a vádemelésig tartó átlagos idő 248 nap volt, és ez 2022-ben 349 napra nőtt, ám ugyanekkor a vádemeléstől a jogerős bírósági döntésig számított átlagos idő viszont csökkent a 2013-as 410 napról a 2022-es 260 napra. A vádelőkészítés szakasza tehát tovább tart, és ez több feladatot ró az ügyészségre, de a bírósági szakasz jelentősen lerövidült. 

Pandémia, recesszió, infláció és háború – sorolta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, hogy mutassa: a válságok korát éljük. A válságkezeléshez az AB is hozzájárult, hiszen a világjárvány kezdete óta rekord magas a beérkezett és befejezett ügyek száma az alkotmánybíróságon. Döntöttek a járványkezelésről, a helyi adókról és népszavazásokról, a munkajogi szabályok változásairól, de még a szülő és gyermek kapcsolattartásáról is. Mindezt úgy, hogy a veszélyhelyzetre tekintettel különleges jogrendben kellett olyan döntéseket hozni, amelyekben érvényesültek az Alaptörvény megbonthatatlan elvei, és gördülékeny maradt a döntéshozatal. 

2020 augusztusa óta 43,3 százalékkal csökkent a két éven túl húzódó bírósági ügyek száma, mutatott rá Benkő Imola, az Országos Bírósági Hivatal jogi főosztályvezetője. Egyre kevesebb a folyamatban lévő ügy, és csökken az ügyhátralék. A távmeghallgatások száma viszont 4,5-szeresére növekedett 2019 óta.        

Első ízben tartott előadást Kaposváron Havasi Dezső, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, aki arról beszélt, hogy 2024 februárban lép hatályba az ingatlanok elektronikus nyilvántartási rendszere, amelyet csak az az ügyvéd használhat, aki vizsgát tett a kamaránál. A digitális eljárás előnyös az ügyfélnek, de az informatikai rendszer még finomításra szorul, ezért a kamarai elnök szerint egy ideig párhuzamosan kellene papíralapon is folytatni a dokumentációt. Összesen 2,6 millió ügy fordul meg a hazai földhivataloknál. Az ügyvédeknek egyébként hét, egymással nem kompatibilis informatikai rendszert kell használniuk a munkájuk során. A mesterséges intelligenciáról szólva megjegyezte, hogy sem a bíró, sem az ügyvéd szerepét nem fogja átvenni, de a jövőben segítséget nyújthat a jogi munkához, kereshet a jogtárakban.  

Ma vitás lett, hogy mi a jog

Filozófiai mélységű és történelmi ívű előadást tartott Varga Zs. András, a Kúria elnöke. A mai világban újra vitás lett, hogy mi a jog, az országok a saját jogaikat használják-e vagy az európai jogot alkalmazzák, sőt már az is vita tárgya lehet, hogy ki a bíró, tette fel a kérdést, és azt is világossá tette, hogy ez szuverenitási kérdés. Szerinte ezért lényeges, hogy az Alaptörvény megőrzi a történelmi vívmányainkat, és a bíróságok joggyakorlatának egységét a Kúria végzi. A kaposvári Jogi beszélgetéseken részt vett Mátrai Márta, az Országgyűlés háznagya, Neszményi Zsolt somogyi főispán, Gelencsér Attila országgyűlési képviselő, Hajnal Éva, a Kaposvári Törvényszék elnöke és Kéki Zoltán nyugalmazott főjegyző is.