Centiméterrel mérik, mikor mehetnek haza

[caption id="" align="alignleft" width="255"] A Hősök terén két 32 tonnás daru, 100 méternyi acélsodrony segítségével tartja a magasban a 30 méteres „centit” Fotók: Riskó Gáspár
[/caption]Kilenc nap múlva véget ér a sorkatonai szolgálat Magyarországon. A sorkötelezettségről 1868-ban döntöttek. Az elmúlt évtizedekben a behívottak száma és a szolgálat ideje is fokozatosan csökkent. 2004. november 3-án az utolsó 1831 sorkötelezett is elhagyja a laktanyát.
– Ezentúl mindenki tudja, miért megy katonának – mondta lapunknak tegnap Göncz Árpád a Hősök terén rendezett ünnepségen.  A volt köztársasági elnök egyike azoknak, aki levághatott egy centit a mérőszalagból. Ez egy 30 méteres zászló, a „centik” egyenként három méteres egységek. November 3-ig minden nap más neves közéleti személyiség vág le egy centit a szalagból és azt el is látja kézjegyével.
[caption id="" align="alignright" width="249"] A háromméteres centik a Hadtörténeti Múzeumba kerülnek
[/caption]A ’60-as évek óta ellenzem a sorkötelezettséget – mondta tegnap Bródy János. Az énekes a Hadkötelezettség Elleni Liga alapító tagja. – Tíz éve dolgozunk azért, hogy legyen vége a kényszersorozásnak. Valljuk, csak az menjen katonának, aki ilyet szeret.
Körömi Attila, független országgyűlési képviselő, a Jobbik Magyarországért Mozgalom tagja: – Mi is támogatjuk a professzionális haderő létrehozását, de azzal nem értünk egyet, hogy már most megszűnik a sorkötelezettség. A sorkötelezettség megszüntetése után létre kellene majd hozni egy, a Nemzetőrséghez hasonló erőt, amely önkéntes alapon ad kiképzést. Az itt végzetteket vészhelyzet esetén mozgósítani lehetne.

A miniszter várhatóan saját hatáskörben leállítja majd a sorozást. Ugyanakkor a sorozás intézménye továbbra is megmarad.

– A Fidesz változatlanul támogatja a sorkatonaság megszüntetését – mondta Simicskó István, a Honvédelmi Bizottság alelnöke. Ha a kormány a honvédelmi törvényével együtt nyújtja be alkotmánymódosító javaslatát, akkor elfogadták volna.

A kabinet késedelembe esett, ezért utasították el a tervezetet.

Száznegyvenegy ország fegyveres erővel

– A világ százkilencvenöt országából száznegyvenegynek van fegyveres ereje – közölte Szabó János professzor, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem (ZMNE) tanára. Ebből 68 államban önkéntes a haderő. A huszonöt NATO-tagállam közül hétben (USA, Nagy-Britannia, Belgium, Hollandia, Luxemburg, Kanada, Franciaország) a polgárok maguk döntik el, angyalbőrbe bújnak-e vagy sem. Olasz-, Spanyol- és Magyarország, valamint Portugália 2005-ben vezeti be az önkéntes haderőt.

A szomszédos országok hadseregei

Szlovákia: 25-26 ezer

Ukrajna: közelítőleg 280 ezer

Románia: közelítőleg 100 ezer

Szerbia és Montenegró: 56 ezer

Horvátország: 24-25 ezer

Szlovénia: 4 ezer

Ausztria: közelítőleg 40 ezer

Érvek és ellenérvek a sorkatonai szolgálattal kapcsolatban

Mellette szól:

- megmarad a társadalom ellenőrző szerepe.

- a fiatalok rendet és fegyelmet tanulnak, megmarad a társadalmi igazságosság, azaz nemcsak a szegények fognak fegyvert.

Ellene szól:

- gazdaságosabb a hivatásos hadsereg.

- a tömeghadseregek ideje lejárt, azokkal képtelenség megfelelni a világ biztonságát fenyegető kihívásoknak.