Meg fogtok dögleni! Rettegésben tartják Somogyszil őslakosait

– Félve megyek el, mert nem tudom, mire érek haza – mondta Nagy Katalin. – Múltkor látszott a nyoma, hogy valaki megpróbált betörni. Éjszaka, ha bármi neszre felébredek, akkor percekig fülelek, hogy csak a macska zörög, vagy valaki jár a ház körül. Sötétedés után pedig nem merek hazajönni, mert a környező házaknál nincs kerítés, a kapu nyitva, az utca pedig tele kutyával.



Egy évvel ezelőtt alakítottam ki a fürdőszobát, majdnem egymillió forintot költöttem rá, de eladnám a házat, és beljebb költöznék a faluba. A háznak azonban a szomszédság miatt nincs értéke. Szinte minden őslakos menekülne. Sőt, még a romák közül is néhányan. Több mint tíz éve jöttem Budapest mellől Somogyszilbe. Szeretem ezt a falut, de már kezdek kikészülni.
[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Az egész utca elköltözne
[/caption]
A szili kertek, ólak, udvarok nincsenek biztonságban. Eddig főként baromfit és terményt loptak, de legutóbb egy másfél mázsás disznónak is lába kelt. A rendőrkutya az egyik Martinovics utcai házhoz vezette a nyomozókat, de húsnak nyomát sem találták, csak serényen takarító asszonyokat...

– Tisztában vagyunk a helyzettel – mondta Sámoly Ferenc polgármester. – Lassan két éve tart ez a betelepedési hullám. A szabad költözés alkotmányos alapjog, nem lehet tenni ellene. A beköltözők nagy része – főként kolompár, köszörűs – Bács-Kiskun megyéből jött, de valamilyen rokoni szál ide köti őket. Iparág lett, hogy egyesek a megüresedett házakat megveszik, látszatra felújítják, a szocpol-támogatáson pedig osztoznak. A komfort teljes hiányában élnek, se fürdőszoba, se villany, de sokszor még víz sincs. A Táncsics utca a hetvenes években a cigánysor volt. Ma már nem az, mert nincs utca. Minden ingatlant (lehetett vagy 80 lakóház) lebontottak és eladtak. Most a Martinovics utcán a sor. A kisebbségben élő őslakosokat pszichikai terror alatt tartják. Van olyan külföldi tulajdonban lévő ház, ahol már a padlást is lebontották. De még a rendőr rokonát is meglopták.

– Az együttélés legelemibb szabályait sem tartják be – mondta Lengyel Antal körjegyző. – A gyerekeket nem járatják iskolába, sőt a szülő arra biztatja a gyerekét, hogy ne tanuljon. Nyolc gyerek van védelemben, mindegyik roma. A lakóterületük tisztán tartása kritikán aluli. Nincs kuka, a szemetet szétszórják, oda piszkítanak, ahol éppen állnak, s nyolc-tíz kutyát tartanak házanként. Az ebeket persze nem oltatják. Egy oltatlan kutya jogszerű kiirtása nyolcvanezer forint. Adott esetben akár a mezőőr is lelőhetné, de ez ma már tilos. Egyszerűen nem tudunk velük mit kezdeni. Szabálysértési eljárást kezdeményezhetek, de nem tudják a bírságot kifizetni. Nincs letiltható jövedelmük, így közmunkát kell felajánlanunk a bírság erejéig. Na nézze meg azt a munkát!
[caption id="" align="aligncenter" width="650"] Lassan két éve tart ez a betelepedési hullám
[/caption]
– Polgármesterként semmilyen jogköröm nincsen intézkedni. Legfeljebb szépen megkérhetem őket – fejtegette a polgármester. – Az államtól járó segély visszatartásához nincs jogunk, plusztámogatást nem szavazott meg a testület. Azzal jönnek, hogy másként viselkednének, ha több segélyt kapnának. Én pedig azt mondom, hogy bizonyítsanak, utána majd a testület is másként áll a dolgokhoz.

Somogyszilben kétszer alakult polgárőrség, de nem volt életképes. Most a község vezetői abban bíznak: készül a térfigyelő rendszer a településen. Ez talán visszaszorítja a bűnözést.