Cellába zárt múlt: már a mozikban a Nagy Imre-film

[caption id="" align="alignleft" width="131"] A kivégzett miniszterelnök szerepét a lengyel Jan Nowicki játssza
[/caption]Sokan fenntartással, sőt ellenszenvvel viseltetnek Nagy Imre személyével szemben. A fanyalgók szerint a kommunista vezető nem önszántából lett hős, hanem csupán a forradalom tette azzá. Kételkedni mindig kell, de nem árt tudni, hogy Nagy Imre a kommunista vezetésben kezdettől fogva problémás ember, belső ellenzéki volt. Politikai küzdelmét Rákosival egyetlen történész sem kérdőjelezi meg.
Nagy Imre a központi vezetés ülésén 1953-ban a kommunista államot rendőrállamnak nevezte. Ő számolta fel a recski munkatábort, ő hirdette meg elsőként a többpártrendszer programját. És ő hozta nyilvánosságra Rajk, Kádár és mások ártatlanságát. Így aztán 1955-re
„antimarxista, antileninista, pártellenes nézetei összefüggő rendszerré álltak össze”. Nagy Imre és a forradalom 1956 októberében egymásra talált.
Mészáros Márta (70) filmjében, A temetetlen halottban a forradalom leveretésétől mutatja be Nagy Imre útját az elrablásán és bebörtönzésén át a bitófáig. Majd az 1989-es rehabilitációig. Különös belegondolni, hogy 1956 és Nagy Imre tisztázása nélkül semmiféle rendszerváltás nem történhetett volna Magyarországon.
Bármiféle előítélettel ül is be, aki végignézi a kétórás filmet, megrendítő élményben lesz része. Mészáros Márta szikár, sallangmentes alkotást hozott létre, amelynek hatása valószínűleg meghatározó lesz az ország életében. A film magját a börtönjelenetek alkotják. A néző akarva-akaratlanul rákényszerül, hogy szinte egy cellába zárva, együtt szenvedjen a hatvanegy éves, szívbeteg öregemberrel. Nagy Imrét a lengyel Jan Nowicki (65) játssza zavarba ejtő hitelességgel. Alakítását Nagy Imre unokái is méltónak találták szeretett nagyapjukhoz.
Mészáros Márta elsősorban
a fiataloknak szánja filmjét, amelynek több ezer oldalnyi dokumentum szolgált alapjául. Nagy Imre lánya, Nagy Erzsébet és időközben elhunyt férje, Vészi János is közreműködött a forgatókönyv előkészítésében.
– Édesapámat Szibériába hurcolták és megölték. Ebbe édesanyám beleőrült. Azóta is magamban hordom a traumát.
Az ötvenhatos forradalom öntudatlanul hatott rám. Jelentőségére akkor ébredtem rá, amikor a lengyel szolidaritási mozgalmat elfojtották. Nagy Erzsébetet gyerekkoromban ismertem meg, és magával Nagy Imrével is többször találkoztam – mondja Mészáros Márta, majd hozzáfűzi:
– Máig érthetetlen számomra, hogy Kádár miért gyűlölte oly engesztelhetetlenül Nagy Imrét. Nem is hívta a nevén, mindig csak úgy emlegette: „az az ember”.

Út a rendszerváltásig

Nagy Imre (1896., Kaposvár 1958., Budapest)

1953.: az államot rendőrállamnak minősíti; a munkatáborokat felszámoltatja

1954.: nyilvánosságra hozza Rajk, Kádár és mások ártatlanságát

1955.: lemondatják kormányfői tisztségéről, kizárják a pártból

1956. október 28.: bejelenti, hogy a kormány a forradalom mellé állt

1956. október 30.: kihirdeti a többpártrendszert

1956. november 1.: bejelenti a Varsói Szerződésből való kilépést és a semlegességet

1956. november 23.: száműzetés

1957. április: bebörtönzés

1958. június: per, kivégzés

1989.: újratemetés, rehabilitálás

Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnöke

– Megrendítő az alkotás. Egy évvel ezelőtt a Széna téren azt mondtam, felelősek a művészek, mert nem született ’56 óta olyan mű, amely emléket állítana

a korszaknak. Mindenképpen ajánlanám a középiskolásoknak. Sokkal többet kellene foglalkozni újkori történelmünk ezen fejezetével.

A film válaszolt kérdéseimre

Mesterházy Attila, az MSZP Országos elnökségének tagja

– Csodálatos, ahogy azt a kérdést megfogalmazta a film. Azt, hogy az elveimhez vagy az életemhez ragaszkodom-e jobban. Mi a fontosabb? Ha politikusként nézem a filmet, példaértékű. Arra is választ adott, hol húzódik a politikus, a miniszterelnök és az államférfi között a határvonal. K. G.