Ukrán válság

2024.04.12. 06:07

Sulyok Tamás Volodimir Zelenszkijjel egyeztetett

779. napja tart a háború a szomszédunkban. Hírfolyamunkban az MTI, a Magyar Nemzet, a Mandiner és az Origo híreiből válogatunk.

MW

Forrás: Sulyok Tamás / Facebook

Energetikai létesítményekre mért 47 csoportos csapásról tett bejelentést az orosz védelmi minisztérium

Negyvenhét csoportos csapást hajtott végre ukrán üzemanyag- és energiaipari, valamint hadiipari létesítmények ellen az elmúlt hét folyamán az orosz hadsereg légi, tengeri és szárazföldi indítású precíziós fegyverekkel, valamint drónokkal - közölte pénteken az orosz védelmi minisztérium.

A tárca szerint a csapásokkal Moszkva Kijevnek az arra irányuló a kísérleteire válaszolt, hogy kárt tegyen az orosz olaj-, gáz- és energiaágazati létesítményekben. Az orosz támadások kiterjedtek az ukrán különleges műveleti erők egységei és külföldi "zsoldosok" logisztikai bázisaira, valamint ideiglenes telepítési pontjaira.

Az április 6. és 12. közötti időszakra vonatkozó Moszkvában kiadott hadijelentés szerint az orosz hadsereg kedvezőbb állásokat foglalt el Kupjanszk, Avgyijivka és Donyeck környékén, valamint a donyecki régió déli részén. Eközben 95 ukrán ellentámadást vert vissza, a letöbbet, 65-öt Avgyijivkánál.

Hollandia négymilliárd eurós katonai támogatásra tett ígéretet Ukrajnának 2025-ig

Hollandia további egymilliárd euró katonai támogatást nyújt Ukrajnának idén, és 3 milliárd eurót különített el ugyanerre a célra 2025-re vonatkozóan - közölte pénteken Mark Rutte ügyvezető holland miniszterelnök.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott telefonbeszélgetése után Rutte bejelentette, hogy további 400 millió eurót is felszabadítanak Ukrajna gazdaságának támogatására és infrastruktúrájának újjáépítésére.

Ukrajnát naponta pusztítja az orosz agresszió. Ezen a héten nagyszabású támadások történtek erőművek ellen. A Harkiv város elleni támadásokban civilek is életüket vesztették. Ukrajnának többre van szüksége, hogy meg tudja védeni magát

- jelentette ki a kormányfő.

Románia több mint 150 ezer tartózkodási engedélyt adott ki ukrajnai menekültek számára

Márciusban Románia 2070 tartózkodási engedélyt adott ki az ukrajnai háború elől menekülő, ideiglenes védelemben részesülő külföldiek számára, az ilyen jogcímen kiállított dokumentumok száma 2022. március 18. óta elérte az 158 112-t – tudatta a román bevándorlási hivatal (IGI).

Az MTI-hez pénteken eljuttatott közlemény szerint márciusban két ukrán állampolgár kért menedékjogot a román hatóságoktól. Az ukrajnai konfliktus kezdete óta 4464 ukrán állampolgár kért menedékjogot Romániában. Ők a nemzeti jogszabályok által előírt valamennyi jogot élvezik – szögezte le az IGI.

Herszon megyéből evakuált lakosok
Fotó: - / Forrás: MTI/EPA

Románia március 19. óta személyi számot és tartózkodási engedélyt ad az ukrajnai menekülteknek a háború elől menekülők
átmeneti védeleméről szóló, március 4-én elfogadott európai uniós határozat alapján. Az ukrajnai menekülteknek az IGI bocsát ki
fényképes tartózkodási engedélyt.

A román határrendőrség hétfői adatai szerint az Ukrajnából érkező menekültek száma 2022. február 10-től kezdett emelkedni, azóta 7 millió 759 ezer ukrán állampolgár érkezett Romániába. Az utóbbi 24 órában 6704 ukrán állampolgár lépett be az országba.

Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának kimutatása szerint 2024. február 12-én 78 743 ukrán menekült tartózkodott Romániában.

További fegyverszállítmányokat sürgetett Ukrajna részére a kijevi polgármester

További fegyverszállítmányokat sürgetett Ukrajna részére Vitalij Klicsko kijevi polgármester csütörtök este a német ZDF televízió egyik műsorában, arra hivatkozva, hogy Oroszország fokozódó, napi szintű támadásaival terrorban tartja az országot.

Ez az erőforrások háborúja, ezért szükségünk van a partnereink támogatására

– hangoztatta Klicsko a Maybrit Illner című beszélgetős műsorban.

A polgármester kiemelte, hogy Ukrajna nem rendelkezik elegendő légelhárító rendszerrel, márpedig az orosz erők minden nap támadást intéznek az ukrán infrastruktúra ellen. 

Ez nem háború, ez terror

– fogalmazott. Azt állította, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök megkezdte az ország felégetését azzal a céllal, hogy az emberek ne tudjanak ott élni tovább, hiszen áram és víz nélkül nem lehet élni. Megjegyezte azt is, hogy bár Kijevben több légelhárító berendezés van, mint bárhol máshol az országban, a fővárosban mégis már több mint 800 épület megrongálódott, és több mint 200 civil meghalt az orosz csapások következtében.

KLICSKO, Vitalij
Vitalij Klicsko kijevi polgármester fotót készít egy orosz légitámadásban megsemmisült épület romjainál
Fotó: Vadim Ghirda / Forrás: MTI/AP

Az utóbbi napokban Oroszország rakétacsapásokat mért több ukrajnai hőerőműre, és súlyos károkat idézett elő számos energetikai létesítményben és áramvezetékben.

Vitalij Klicsko a beszélgetésben hangsúlyozta, hogy az Ukrajnában vívott harcban Kijev a nyugati szövetségeseit is védi. A polgármester arra nem látott esélyt, hogy ukrán és orosz delegációk újra tárgyalóasztalhoz üljenek. Szerinte Oroszország arra törekszik, hogy „izomerejével kompromisszumokra kényszerítse Ukrajnát”, arra, hogy átengedje Moszkvának területének egy jelentős részét.

Klicsko leszögezte, hogy jelenleg nincs mód diplomáciai megoldásra, nincs kilátás kompromisszumra. Ukrajnának csak arra van lehetősége, hogy a frontvonalakon és politikailag erős legyen – mondta.

Sulyok Tamás Volodimir Zelenszkijjel egyeztetett

Sulyok Tamás köztársasági elnök a Vilniusban tartott Három Tenger Kezdeményezés csúcstalálkozón kifejezte Magyarországnak azt a korábbi szándékát és célját, hogy a közép-európai országok közötti politikai, gazdasági, infrastrukturális kapcsolatokat megerősítve, a közös együttműködés révén magasabb szintre emeljék a régió versenyképességét és gazdasági érdekérvényesítő erejét Európában és a világban – közölte a Sándor-palota csütörtökön. 

A Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel folytatott megbeszélésén Sulyok Tamás kijelentette, hogy Magyarország elítéli az orosz agressziót, és továbbra is mindent megtesz az Ukrajnából menekültek támogatásáért, a háborúban álló ország humanitárius segítéséért - írja a Világgazdaság.

A magyar államfő szerint meg kell állítani a háborút, így

Magyarország továbbra is a mielőbbi tűzszünetben és a fenntartható, igazságos béke létrejöttében érdekelt, a legfontosabb cél az európai kontinens biztonságának garantálása.

A köztársasági elnök felhívta ukrán partnere figyelmét a Kárpátalján élő magyar kisebbség szerzett jogai mielőbbi visszaállításának fontosságára, és garantálására – írták. Sulyok Tamás kijelentette: jogászemberként úgy véli, egyszerűen vissza kell térni a korábbi állapotokhoz, és vissza kell adni a magyar kisebbséget megillető, szerzett jogokat. A találkozón mindketten kifejezték elkötelezettségüket a párbeszéd és konstruktív tárgyalások folytatása mellett – áll a közleményben. 

A VG teljes cikke ITT olvasható.

Az orosz fegyveres erők Harkov külvárosát támadták

Az orosz fegyveres erők Harkov északkeleti külvárosának, Tsirkuny falunak a környékét támadták, ahová katonai felszerelést szállítottak át – mondta Szergej Lebegyev Nyikolajev kollégáira hivatkozva a RIA Novosztyinak.

Értelmetlen tárgyalások

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője kijelentette, hogy az Ukrajnáról folytatott tárgyalások Oroszország nélkül értelmetlenek – írja a Reuters. 

Putyin elnök többször is hangsúlyozta, hogy továbbra is nyitottak vagyunk a tárgyalási folyamatra 

– mondta Peszkov. 

Svájc kétnapos magas szintű konferenciának ad majd otthont júniusban, amelynek célja az ukrajnai béke megteremtése – bár Oroszország egyértelművé tette, hogy nem vesz részt a kezdeményezésben.

Hatalmas túlerőben

Az orosz erők létszáma hét-tízszerese az ukrán katonáknak a keleti régiókban – mondta a parlamentben Jurij Szodol ukrán tábornok, aki a kelet-ukrajnai Harkov, Donyeck és Luhanszk régiókban irányítja a csapatokat.

Szlovák-ukrán kapcsolatok

Robert Fico szlovák kormányfő kijelentette, hogy elmélyíti az együttműködést az energia, a vasúti kapcsolatok és a gabonaszállítás terén Ukrajnával.

Fico a szlovák és az ukrán kormány közös ülése után kijelentette, hogy Szlovákia "jó, barátságos" szomszéd szeretne lenni Ukrajnával.

Fico a tavaly októberi hatalomra kerülése óta leállította a Kijevnek nyújtott állami katonai segélyeket, és kommunikációs csatornákat nyitott Moszkvával, azonban szeretné megtartani az üzleti kapcsolatokat Kijevvel, beleértve a kereskedelmi fegyverüzletek folytatását is.

Szovjet kori rakéták

Lengyelország tárgyalásokat folytat Ukrajnával a szovjet kori rakéták szállításáról, amelyek lengyel raktárakban vannak – közölte Andrzej Duda lengyel elnök.

Japán kiállás

Ukrajna összeomlása fenyeget az orosz támadás hatására az Egyesült Államok támogatása nélkül – mondta Japán miniszterelnöke amerikai politikusoknak.

Kilenc év óta Fumio Kishida az első japán vezető, aki felszólalt a Kongresszusban. 

Arra buzdította az amerikaiakat, hogy ne kételkedjenek az ország „nélkülözhetetlen” szerepében a világ ügyeiben, és kijelentette, hogy Tokió történelmi katonai fejlesztéseket hajt végre szövetségese támogatására.

Veszélyes szakasz

Meg kell szüntetni az orosz kézben lévő ukrajnai Zaporizzsja atomerőmű elleni dróntámadásokat, mivel „új és súlyosan veszélyes” szakaszt jelenthetnek a háborúban – jelentette ki az ENSZ nukleáris felügyelőbizottságának vezetője. 

Moszkva és Kijev ismételten egymást vádolták azzal, hogy célba vették az üzemet, mióta Oroszország hetekkel Ukrajna megszállása után elfoglalta azt.

Mindkét ország rendkívüli ülés összehívását kérte a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) igazgatóságától a vasárnapi támadás után.

Kiemelkedően fontos annak biztosítása, hogy ezek a meggondolatlan támadások ne jelentsék a háború új és súlyosan veszélyes frontjának kezdetét

– mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója.

Megszólalt Putyin

Vlagyimir Putyin orosz elnök kijelentette, hogy Oroszország köteles volt csapásokat indítani ukrán energiaforrások ellen, válaszul Kijev orosz célpontok elleni támadásaira.

Sajnos a közelmúltban több támadást figyeltünk meg energetikai telephelyeinken, és kénytelenek voltunk reagálni 

- idézték az orosz hírügynökségek Putyint.

Az orosz vezető azt is elmondta, hogy a támadások részét képezik Oroszország Ukrajna demilitarizálási céljának.

Oroszország szerinte humanitárius megfontolásokból tartózkodott az ilyen jellegű támadásoktól télen.

KOTYAKOV, Anton; PUTYIN, Vlagyimir
Vlagyimir Putyin orosz elnök az Anton Kotyakov orosz munkaügyi miniszterrel folytatott megbeszélése közben a moszkvai Kremlben 2024. április 10-én
Fotó: Gavriil Grigorov / Forrás: MTI/AP/Szputnyik/Kreml pool

Fejlődő fegyvergyártás

Volodimir Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy a háború elején Ukrajnának nem volt modern nyugati fegyvere, hiány volt a 155 mm-es kaliberű lövedékekből, mára pedig az ország  már saját gyártást is kialakított.

"Nem voltak nagy hatótávolságú drónjaink, és ma már ezer kilométert is képesek repülni a drónjaink. Nem voltak modern elektronikus hadviselési rendszereink, és ma Ukrajna több százat gyárt belőlük. De ez még mindig nem elég, mert Oroszország tovább támad. Ezért ezeken a területeken segítségre van szükségünk" – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Aktív légvédelem

"Sürgősen meg kell védenünk Harkovot, Odesszát, Mikolajivot, Zaporizzsját és az összes többi városunkat az orosz támadásoktól. Hálás vagyok minden vezetőnek, aki hall minket, és készen áll a kommunikáció megkönnyítésére más partnerekkel, hogy Ukrajna végre olyan légvédelmi rendszereket kapjon, amelyek képesek segíteni nekünk. A világ rendelkezik velük, és életeket kell védeniük" – hangsúlyozta az ukrán államfő.

Ígéretek, szállítások

"Különlegesen fontos, hogy minden partner beváltsa a fegyver- és lőszerszállításra vonatkozó ígéreteit, valamint a kétoldalú megállapodásainkat. Napról napra csapnak le orosz rakéták, és napról napra nő az ígéretek száma. Minden nap ukrán katonáknak kell elviselniük a frontvonalon az orosz tüzérség és az irányított bombák brutális nyomását. A valóságnak végre meg kell felelnie a szavaknak" - hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Három Tenger csúcstalálkozót követően.

Magyarország segít

Magyarország területére 2024. április 11-én az ukrán-magyar határszakaszon 4897 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 5479 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 62 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást.

Ez történt csütörtökön:

 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a sonline.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Rovatunkból ajánljuk

További hírek a témában