SONLINE

Elmondása szerint Brády Zoltán rendszeresen tartotta a kapcsolatot Rózsa Flores Eduardóval, akivel utoljára két napja beszélt. "2008 májusában utazott Bolíviába, mert megundorodott a hazai politikai helyzettől, azt mondta, kimegy harcolni a kommunisták ellen" - közölte a főszerkesztő. Mint hangsúlyozta, Bolíviában polgárháború zajlik már egy éve, az elszakadásért küzdő Santa Cruzban született Rózsa Flores ezért tért vissza a dél-amerikai országba.

"Eduardo az őserdőben élte az életét, és harcolt rendszeresen, naponta volt harci cselekményük. Az azonban nem igaz, hogy merényletekre készült, vagy ilyeneket követett volna el. Katona, partizán volt, több ezer társával harcolt az őserdőben" - számolt be Brády Zoltán, hozzátéve: azért sem állja meg a helyét, hogy a bolíviai hadsereg által lelőtt állítólagos merénylők az elnököt akarták volna lelőni, mert Evo Morales ekkor Venezuelában tartózkodott.

A bolíviai televízió felvételeit orvosok társaságában megtekintve a főszerkesztőnek az a véleménye alakult ki, hogy Rózsa Flores Eduardót és társait gyakorlatilag kivégezték.

A Kapu a bolíviai-magyar származású író-költő-újságíró számos könyvét adta ki, "főleg versesköteteket, melyekben mindig a szabadságról, a szerelemről és a harcról ábrándozott" - mondta el a főszerkesztő. A folyóirat következő számában jelenik meg Rózsa Flores Eduardo utolsó írása, mely arról szól, hogy az áldozatok véréből sarjad ki a szabadság.

Brády Zoltán emlékeztetett: két számmal ezelőtt közölték a csütörtökön lelőtt szerző nagyinterjúját azzal a tábornokkal, aki elfogta Che Guevarát. "Ebből az írásból is kiderült, mennyire máshogy történt minden, mint ahogy a sajtó publikálta akkor" - hívta fel a figyelmet. "Állandóan az igazságérzete hajtotta, fantaszta volt. Mi modern Petőfinek hívtuk, egyszer mondtam is neki: te is elesel Segesvárnál. De hogy Bolíviában essen el, azt nem gondoltam" - vallotta be a főszerkesztő.

Dél-Amerika legszegényebb országának leggazdagabb tartományában, Santa Cruzban 2008. május 4-én rendeztek népszavazást a terület autonómiájáról. A választáson részt vett szavazók több mint 80 százaléka az autonómia mellett voksolt az ország "gazdasági tüdejeként" emlegetett tartományban, ahol Bolívia legnagyobb gázmezői találhatók. A szocialista Evo Morales, Bolívia első indián elnöke azonban érvénytelennek nyilvánította a referendumot arra hivatkozva, hogy az ellentétes az ország alkotmányával, 2008 júniusában azonban újabb keleti tartományok nyilvánították ki népszavazásokon autonómiaigényüket.