SONLINE

Korábban az EKB és az MNB is jelezte aggályait azzal kapcsolatban, hogy a tavaly év végén elfogadott jegybanktörvény a monetáris tanácsnak nemcsak stratégiai döntéshozó jogosítványokat ad, hanem annak hatásköre kiterjed a monetáris politika  végrehajtására és a testület saját tevékenységének ellenőrzésére is. 

A májusban benyújtott, és a héten visszavont módosító javaslat ezt a kérdést nem rendezte. A csütörtökön az Országgyűlés elé beterjesztett változat azonban kiveszi a törvényből azokat a passzusokat, amelyek szerint a monetáris tanács hatáskörébe tartozik  az alelnökök hatásköréről történő döntés.  Ha az Országgyűlés elfogadja, a monetáris tanács nem dönt az alelnökök hatásköréről, sem grémium feladatainak kommunikációjáról, és végrehajtási feladatköre sem lesz. 

Az EKB kifogásolta a jelenleg héttagú monetáris tanács kibővítésének, és egy harmadik alelnök kinevezésének lehetőségét is. A hatályos törvényben csak az szerepel, hogy a testület legalább öt-, legfeljebb kilenctagú testület, és az MNB legalább kettő, legfeljebb három alelnökkel rendelkezik. A legújabb módosító javaslat ugyan ezeket nem veszi ki a törvényből, de kiegészíti azzal, hogy a monetáris tanácsban a külső tagok száma nem érheti el a belső tagok számának kétszeresét. Jelenleg a három belső tag, az elnök és a két alelnök mellett, a parlament által delegált négy külső tag alkotja a testületet.

Orbán Viktor miniszterelnök arról értesítette José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy nem jelöl harmadik alelnököt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetésébe mindaddig, amíg nem jár le Simor András jegybankelnök mandátuma. Rogán Antal, a parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke pedig Olli Rehn pénzügyi biztosnak írt levelében jelezte: nem kíván azzal a parlamenti bizottsági jogkörrel élni, hogy előterjesztést tegyen a monetáris tanács új tagjaira.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Teljesen új bekezdésként kerül a törvénybe, hogy a deviza- és aranytartalék mértékére, összetételére, a tartalékkezelés során kötött egyedi ügyletekre vonatkozó adatok – amennyiben azok nem minősített adatok – az MNB általi nyilvánosságra hozatalukig, de legfeljebb az adat keletkezésétől számított 10 évig nem nyilvánosak. Az adatok ezen határidőn belüli nyilvánosságra hozataláról az MNB elnöke dönt.