SONLINE

Teljes bérkompenzáció vagy leépítés? Somogyi vállalkozások tömegénél ez a kérdés. A dolgozók keresete ugyanis csak akkor nőhet, ha eközben a munkatársak egy részét utcára teszik. A kompenzációra nincs fedezet, s az idei terveket elemezve a remény is egyre halványul. A gyáriparosok országos szövetségének elemzése szerint a kormány által szorgalmazott béremelés olyan teher, amit a vállalatok jelentős része nem tud kigazdálkodni. Rolek Ferenc alelnök azt nyilatkozta: a tagvállalatok számára már a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése is komoly nehézség ( 93- ezer, illetve 108 ezer forintra), mivel ez 14-18 százalékos növekedést jelent.
A kaposvári Fusetech Kft.-nél nem tudják, hogy mi lesz a következő hónapokban. Csupán a minimálbér-emelés közel 100 millió forintos többletterhet ró a cégre.

Kaposvár egyik meghatározó foglalkoztatója, a Fusetech Kft-nek 350 dolgozója van. Idén további 50-100 munkást kívánnak felvenni. Papíron legalábbis erről szólnak a tervek, ám Ács Tamás cégvezető szerint baljósan indult mindjárt az első munkanap.
– Valamit emelünk, de az összes bérkompenzációt nem tudjuk kifizetni – mondta hétfőn a vállalat vezetője. – Akkora terhet vágtak a nyakunkba, hogy ezt képtelenség kitermelni. Itt szerintem nem folyik más, mint maszatolás és ködösítés. Fogadni mernék, hogy a vállalkozók zöme nincs is tisztában azzal, hogy mit ajánlgat számukra a kormány. Packáznak velünk, hülyének nézik a cégvezetőket, azt hiszik, hogy manapság minden „bölcs ötletet” átpaszíroznak rajtunk. Mit gondolnak: meddig feszíthetik a húrt?

A cikk a hirdetés után folytatódik

Akik nem hajtják végre a bérkompenzációt, azok a munkáltatók nem indulhatnak két évig közbeszerezési eljáráson, s az állami támogatásokból is kizárják magukat. Ács erre utalva megjegyezte: rendkívül nehéz éven vannak túl az ipari cégek, nem érti, hogy miért helyeztek kilátásba ilyen szigorú rendelkezéseket. Végső esetben nem tartja kizártnak, hogy a külföldi tulajdonosaik előbb-utóbb megunják az állandó kiadásnövekedést, s emiatt az üzemet bezárják és egy közeli, a magyarországinál kedvezőbb adózású országba telepítik át a termelést.
Székelyfi József, az Iparosok Országos Szövetségének kaposvári elnöke szerint az erősen ajánlott bérkompenzáció miatt érthető az általános aggodalom.



– Ebben a formában hülyeségnek tartom az egészet – jelezte. – Ügyet sem vetnek arra, hogy a magánvállalkozások bevételei erőteljesen korlátozottak. Ez így nem fog működni. Ha a cégek nem tudják megtermelni a szabályokban jelzett pénzt, akkor öt forint nem sok, de annyit se fognak emelni. Ez a rendelkezés szerintem végső soron csak a szürke- és a feketegazdaság megerősödéséhez vezethet majd.

A gyáriparosok alelnöke a távirati irodának nyilatkozva azt mondta: a kormány felismerve a nettó keresetek megőrzésének jelentőségét, közel 100 millird forintot állított be erre a célra. A cégek szociális adó jóváírásával csökkenthetik kiadásaikat, ám csak akkor, ha minden egyes dolgozó megkapja az öt százalék béremelésen felül a korábbi nettó keresetének megfelelő kompenzációt. Vagyis a 18 százalékos minimálbér-emelésnél öt százalék jut a vállalkozásra, s 13 százalék a költségvetésre.
– Az ország olyan gazdasági helyzetben van, hogy a kompenzációban jelzett összeget szükséges befizetni – ütött meg némileg enyhébb hangot Bödő Imre, a gyáriparosok somogyi elnöke. – Amikor baj van, akkor tüzet kell oltalni, s bizony mentés közben előfordulhat, hogy a tapéta nedves lesz. A nagy célok érdekében áldozatot kell hozni.

Erre készül a nagybajomi agrár zrt. is. Negyvenöt munkást alkalmaznak, s ebből Czeferner József elnök jottányit sem akar engedni. A bérkompenzáció komoly gazdasági terhet ró a vállalkozásra. Ellensúlyozására nem vesznek föl hitelt, a bérkeretet havonta milliókal terhelő költséget az erősen hullámzó bevételből igyekeznek majd kiegyenlíteni. 

A kompenzálás gondolata nem aratott átütő sikert az eredményesen gazdálkodók vállalkozásoknál sem. Bő 500 millió forint bevétel, s nyereség mellett zárta a múlt évet a kaposvári Sarkpont Zrt. Egyed Károly elnök-vezérigazgató azt mondta: még nem döntöttek. Jól át kell gondolni a rendelkezésre álló adatokat, pro és kontra szükséges megvizsgálni az érveket. A cégvezető nyomatékosan jelezte: a jelenlegi állapotban korántsem örül az ilyen felvetéseknek.
Mi várható az állami cégeknél? Gál Zoltán, a Kapos Volán Zrt. vezérigazgatója hétfőn rövid nyilatkozatában azt hangsúlyozta: a 640 dolgozót alkalmazó cég végre kívánja hajtani a bérkompenzációs rendelkezést. Dobi István, a Szolidaritás Autóbuszközlekedési Szakszervezet elnöke amondó: ez csak akkor megy, ha az állami társaságok külön erre a célra, „pántlikázva” kapnak pénzt. A csökkenő árbevétel miatt ugyanis ezt másként nem lehet megoldani.