SONLINE

Néma ólak helyett sertésekkel teli telepeket vizionálnak már egyes szakértők. Tény: a rendszerváltás előtt a hazai állattenyésztés egyik sikerterületeként emlegetett sertéságazat évről évre súlyosabb állapotba sodródott. Az elmúlt időszakban látványosan megszaporodtak a leépülés jelei: tíz éve még több mint hatmillió sertést tartottak országosan, napjainkban már alig van hárommillió.

A szaktárca már elkészítette az intézkedési tervet, mely az ágazat helyzetét kívánja erősíteni. Fő cél, hogy néhány éven belül újra hatmillió sertés legyen az országban.
– Szerintem nem elég pusztán a támogatás, a rendszer egészét részleteiben úgy kell kidolgozni, hogy közép távon is érdemes legyen sertéssel foglalkozni – emelte ki Ács József, a mezőgazdasági termelők somogyi szervezetének elnöke. – Kedvező közgazdasági körülményeket szükséges teremteni.

Szakértők hangoztatják: ha visszatérően torz árarányok, gyenge jövedelmezőség uralkodik az ágazatban, úgy hiába minden erőlködés, érdemi változásra aligha van esély. Az elsősorban közepes- és nagy agrárvállalkozásokat tömörítő szövetség 32 taggazdaságából csupán kettőben – Somogysárdon és Osztopánban – vállalják már csak a sertéstartást.

A családi gazdaságok nagy részéből is eltűntek a háziállatok, s az 1984-ben felszámolt disznótartást Szentgáloskéren is csak akkor hajlandóak újraindítani, ha biztosítva látják a fejlesztés támogatását, s tartósan is biztonságos állapotok uralkodnak a piacon.

Vörös Bálint, a megyei területi agrárkamara vezető tanácsadója szerint az országos programok mellett a térségi kezdeményezések is formálhatják az ágazat sorsát. Szakértők nagy reményt fűznek a Dél-dunántúli Regionális Sertésprogramhoz (DRS), melynek megalakulását tavaly év végén jelentették be. Kiváló minőségű, biztonságos, ugyanakkor megfizethető sertéshús előállítása a cél – ezt fogalmazták induláskor. A program keretében 2016-ra évente egymilliónál is több hízósertés előállításával számolnak a Dél-Dunántúlon. S mi történt eddig? A konzorcium arról számolt be: a szakmai előkészítés során egyebek mellett megalkották a tartástechnológiai típusterveket, a hízó- és tenyészállatok kihelyezésének ütemtervét valamint a vágóállat átvételének árgarancia biztosítását. Több egyeztetést folytattak le a szaktárcával, s a programba kapcsolódó termelőkön kívül az egyik meghatározó élelmiszer-üzletlánccal is tárgyaltak, amely együttműködési szándékát fejezte ki.