SONLINE

– Milliós a kárunk – mondta letörten Horváth Kálmán, lengyeltóti gazda. – A barackos is megsínylette az időjárást, ám a rengeteg csapadék igazából a dinnyének ártott. A mostani esőzés, no és a pünkösdi hidegek együttesen szinte teljesen elvitték az első telepítést. Itt, az út mellett még jobb a helyzet, a palánták hatvan százaléka valahogyan átvészelte ezt az időszakot, de a föld nagyobb részén minden elpusztult. Fentebb, az akácosnál még mindig vízben áll minden.

– Háromezer sárgadinnye-palántát, s tizenháromezer görögöt kell pótolnunk, előbbinek negyven, utóbbinak húsz forint magja – tette hozzá a lenygeltóti gazda. – Mire palánta lesz belőlük, nagyjából hetven forintba kerül mindegyik, ki lehet számolni, mekkora a kárunk. Úgy egymillió–egymillió-kétszázezer forint...

Ráadásul így a termés is későbbre érik be, jó esetben július végén, de inkább augusztus elején kezdhetik szedni. Persze, csak akkor, ha mostantól meleg, száraz idő lesz. És persze a barack egy részéről is lemondhatnak.

Boglári borvidék: néhol negyven százalék fölötti a hajtáskár

A gabonával ellentétben lényegesen nehezebb becsülni a károkat szőlő esetében, az azonban biztos: a Balatonboglári Borvidék sem úszta meg szárazon az elmúlt időszak extrém időjárását. A hajtáskárt 10 és 40 százalék közöttire becsülték a hegybírók, tájékoztatott Mészáros Lászlóné, a borvidéki hegyközségi tanács titkára. Az ültetvényeket tehát a szél sújtotta leginkább, mely letördelte a hajtásokat, ám mindez nem jelenti, hogy ennyivel lesz kevesebb a termés idén. Becsülni csak szűk egy hónap múlva, a virágzás után lehet az idei termést.

A károk egyébként jelentősen megoszlanak a fekvéstől és a fajtától függően. Összességében Kőröshegyről, Balatonboglárról, Szőlősgyörökből és Balatonlelléről jelezték a legnagyobb arányú károkat, valamennyi helyen legalább 25 százaléknyi letördelt hajtással, emellett itt-ott a jég is rontott a helyzeten.

Pálfi László, balatonboglári hegybíró arról beszélt: a szőlőt ért károk nyolcvan százaléka az első, megközelítőleg három héttel ezelőtti viharban keletkezett, amikor orkánerejű széllel jött az ítéletidő. A nedvességgel teli, párolgó talaj miatt a fertőzésveszély is jóval nagyobb a következő időszakban, ezért a szőlőben idén különösen sok múlik a megfelelő védekezésen, s a szokottnál nagyobb odafigyelés további pluszkiadásokat jelent.

A balatonboglári hegybíró kiemelte: a komoly károkat elszenvedett szőlőtermelők döntő hányada semmiféle támogatásra nem számíthat, ez alól csak az a szűk réteg jelenti a kivételt, akik rendelkeznek biztosítással.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– A mezőgazdasági biztosítást a többség képtelen kitermelni, s azt mondják: ha tízévente egyszer káruk keletkezik, még mindig jobban jártak, mint ha fizetnék a biztosítást – mutatott rá Pálfi László.

A szőlő esetében sok minden ezekben a hetekben, a virágzás idején dől el. Semmiképp nem kedvez ennek a múlt heti rossz idő, mi több, az sem kizárt, hogy ez utóbbi nagyobb csapás lesz, mint a viharkár.