SONLINE

A Balaton déli partjának több településén hosszú évek óta csak az isteni szerencsének köszönhetően nem történt végzetes eset. Az önkormányzatok gyakran tehetetlenek: nem mindenütt van tulajdonukban az érintett terület.

Emlékezetes a másfél évvel ezelőtti fonyódi eset, amikor egy beton támfal engedély nélküli építése miatt indult meg a partoldal, az omlás több lakóházat veszélyeztetett. A kritikussá vált helyzetet a támfalat építtető magánház-tulajdonos azóta rendezte, a megoldás most biztonságosnak tűnik, tudtuk meg Árok László fonyódi alpolgármestertől, aki annak idején a rendkívüli helyzetben intézkedett. Fonyódon újra és újra napirenden van a partfal kérdése, az évtized első felében többször is beszámoltunk az időről időre bekövetkező omlásokról, melyek többnyire egy-egy csapadékos időszak után történtek.

– Szinte teljes egészében állami területről van szó – utalt a város központjától a bélatelepi vasútállomásig terjedő szakaszról szólva Árok László alpolgármester arra, hogy esetükben nem a pályázaton való részvétel a megoldás, hiszen az állam nem lőcsölheti az önkormányzatra az önrészt ott, ahol a település nem is tulajdonos. Fonyódon több becslés készült a korábbi szakértői előkészítő munka során, s ezek akkori áron meglehetősen tág határok között 200 és 500 millió forint közti összegre taksálták a partfal megerősítésének költségét.

Balatonszárszó helyzete annyiban hasonlít Fonyódéhoz, hogy ott is kötve van az önkormányzat keze, de talán még rosszabb, hogy nem állami, hanem döntően magántulajdonban lévő részen kellene elvégezni a partfal megerősítését, s míg az államtól igen, magánszemélyektől nem várható el, hogy erre áldozzanak.

– A partfal alatt egy utca van, s tulajdonképpen a telkek vége ér a löszfalig – részletezte Méhész László polgármester, aki arról is beszélt: a településen korábban volt példa arra, egyesek úgy próbálták meg megnagyobbítani telküket, hogy belefaragtak a partfal aljába.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Ezekkel a területekkel nincs nagy baj, míg nem éri őket valamilyen emberi beavatkozás miatti behatás vagy időjárási viszontagság – erősítette meg a balatonszárszói polgármester azokat a szakértői véleményeket, melyek itt-ott azt prognosztizálták: a balatoni löszfalak akár ezer évig megmaradhatnának még változatlanul, ha megfelelően elvezetik róluk a csapadékot, s nincsenek bolygatva.

– Tény, hogy a növényzet vélhetően megfogja az esetleges omlást, de ez egyáltalán nem biztonságos – szögezte le Méhész László, aki szerint Balatonszárszó nyugati felében lévő magaspart is azok közé tartozik, mely bármikor újra megmozdulhat.

Egymillió volt métere a kilencvenes években

A szerencsésebbek közé tartozik Balatonföldvár, ahol Bezeréti Katalin polgármester elmondása szerint eddig nem voltak gondok. Könnyebb a helyzetük azért is, mert a löszfal alatt nincsenek házak, utcák.

– A nyolcvanas évek végén készült csapadékvíz-elvezető rendszer miatt nem kap vizet felülről – indokolta a partfal „nyugalmának” okát Holovits István, a balatonföldvári hivatal építési és városfejlesztési osztályvezetője. Geológusok szerint fontos az is, hogy a löszfal alulról se tudjon elázni. Balatonföldváron egyébként a kilencvenes években készült el az egykori kemping feletti kis részen a stabilizálás. Akkori áron egy méteres szakasz megerősítése került egymillió forintba, s csak Balatonöldváron 1700 méter a teljes partfal.