SONLINE

Önkényesen értelmezi, hiányosan bizonyítja a KRESZ ide vágó passzusait a sárga jelzésen történő áthajtás szankcionálásánál a hatóság a siófoki Osváthné Zubonyai Éva szerint. Következésképp úgy véli, a jelenlegi bírságolási gyakorlat törvénytelen.

„Hiányos és ennélfogva aggályos bizonyítékok alapján százával bocsátja ki a rendőrség a bírságoló határozatokat a sárga jelzés figyelmen kívül hagyása miatt ötvenezer forintos bírságról – így Zubonyai Éva. – Gyakran hallom, hogy a bírság kiszabása ellen fellebbezni reménytelen, úgysem fogják elengedni. Én most éppen azoknak kívánok segíteni, akik nem ismerik ki magukat a jogszabályok sűrűjében. S hogy rámutassak arra: a hatóság közel sem tévedhetetlen.”

Jogvégzett siófoki olvasónknak tudomása van egy az ügyben fellebbezés nyomán született friss másodfokú hatósági döntésről, miszerint „az elsőfokú hatóság a döntéshozatal során nem teljes körültekintéssel járt el... A rendelkezésre álló három fényképfelvétel alapján nem állapítható meg, hogy a biztonságos megállás feltételei fennálltak-e.”  Szerkesztőségünkhöz forduló olvasónk úgy véli: a hatóság valamennyi érintett üzembentartó esetében ugyanazt a hibát követte el.

Zubonyai Éva idézi a KRESZ-t: „...folyamatos sárga fény a forgalom irányának megváltozását jelzi: az útkereszteződésnél – a kijelölt gyalogosátkelőhely, illetőleg a megállás helyét jelző útburkolati jel, ezek hiányában a fényjelző készülék előtt – meg kell állni; ha azonban biztonságosan megállni már nem lehet, az útkereszteződésen mielőbb át kell haladni”.

Majd úgy folytatja: – A törvény kimondja, hogy a hivatalból indult eljárásban a hatóságot terheli a bizonyítás, és ennek során a tényállás tisztázása érdekében minden, az ügy szempontjából fontos körülményt figyelembe kell vennie. Tehát nem az üzembentartó köteles bizonyítani a vétlenségét. A bírság kiszabása csak akkor jogszerű, ha a vezető nem állt meg a sárga lámpánál, holott azt biztonságosan végre lehetett volna hajtani, és ami a legfontosabb, mindez kétséget kizáróan be is bizonyítható. Úgy vélem, valami súlyos hiba csúszott a hatóság jogszabály értelmezésébe, mivel a bírságoló határozatokat rendre úgy hozza meg, hogy a tényállásnak kizárólag az első felét (azaz az áthajtás tényét) bizonyítja fotókkal dokumentáltan. A tényállás második kitételét (azaz hogy a megállás biztonságosan megvalósítható lett volna) elfelejtik bizonyítani. Számos jogszabály utal a KRESZ-re, egyetlen jogszabály sem ad azonban felhatalmazást a végrehajtó szervnek arra, hogy a KRESZ szóban forgó tényállását ilyen önkényesen értelmezze, és ennél fogva hiányosan bizonyítsa. Az eleve hiányzó bizonyíték nyilvánvalóan értékelhetetlen, márpedig ha a bizonyítékok nem megfelelően kerülnek értékelésre, a döntés sem lesz megalapozott.

Olvasónk szerint a hatóság a mérlegelés lehetőségét kizáró jogszabályt sem az eredeti törvényalkotói célnak megfelelően alkalmazza. – Ez a jogszabály kimondja, hogy a szabályszegés megtörténte esetén a hatóság nem mérlegelheti, hogy kiszabja-e a bírságot vagy sem. Mérlegelési lehetőséget azonban csak olyan esetben zárhat ki a jogalkotó, ahol a jogszabály egzaktan, minden kétséget kizáróan fogalmaz. És mivel egyetlen jogszabály sem határozza meg a „biztonságos megállás” egzakt feltételeit, úgy logikus, hogy ezt csak úgymond józan paraszti ésszel, a közlekedési szituáció összes körülményeit mérlegelve a vezetőnek, illetve az eljáró hatóságnak kell megtennie. Tehát: az, hogy a szabályszegés megtörténte esetén a hatóság nem mérlegelheti, hogy kiszabja-e a bírságot vagy sem, nem azt jelenti, hogy amint megtörtént a sárgán való áthajtás, a hatóságnak ki kell szabnia a bírságot. Hanem ezt jelenti: amennyiben megtörtént a sárgán való áthajtás, és a hatóság az eset összes körülményeit mérlegelve megállapítja, hogy biztonságosan meg lehetett volna állni, akkor, és csakis akkor kerülhet alkalmazásra a mérlegelés tilalmára vonatkozó jogszabály, tehát a hatóságnak bírságolnia kell. Ez a jogszabályhely helyes értelmezése.

A végrehajtási rendelet a videofelvételt jelöli meg, mint felhasználható bizonyítási eszközt, ennek megfelelően a bírságot kiszabó határozatokban is – interneten keresztül megtekinthető – fotókra hivatkozik a hatóság bizonyítékként, és ezzel bizonyítási tevékenysége be is fejeződött. – Ezek a képi bizonyítékok azonban önmagukban nem támasztják alá a KRESZ megszegését – állítja a siófoki jogász hölgy. – A felvételek valóban remekül bizonyítják a sárga lámpán való áthajtás tényét. Ezt épeszű emberek általában nem is szokták vitatni. De ember legyen a talpán, aki nekem egy fotó alapján be tudja bizonyítani például, hogy mit látott a vezető a visszapillantó tükörben, amikor beérkezett a kereszteződés elé (lehet, hogy a mögötte közlekedő éppen bőszen telefonál, és egyáltalán nem is fékez?), vagy hogy a lámpa előtt hány méterre kapta a megbírságolt a sárga jelzést. A vezető döntését befolyásoló körülményeket még hosszan sorolhatnánk, ami azért fontos, mert ugyanezen körülményeket a hatóságnak is mérlegelnie kellene a megalapozott döntéshozáshoz.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Zubonyai Éva hozzáteszi: minden tisztelete és elismerése a munkáját szakszerűen és becsülettel végző minden egyes rendőrségi alkalmazottnak. Merthogy belőlük is van bőven, ezt egyre gyakrabban tapasztalja. Megcsorbult tekintélyüknek igencsak jót tenne, ha nem volnának felettes szervek által vagy jogalkotói hiányosság miatt törvénytelen joggyakorlatra kényszerítve.

Elvárt lassulás és fékút-számítás, avagy így látja a rendőrség

Reagálást kértünk a Somogy Megyei Rendőr-főkapitányságtól az olvasó által felvetettekre. Előre bocsátva, hogy ugyan válaszuk teljes terjedelmű közzétételét kérték, mégis kihagytuk a KRESZ- és az egyéb jogszabályszövegek szó szerinti citálását, ezek nélkül viszont szöveghűen közöljük az általuk írtakat: „A rendelkezés megszegése esetén a gépjármű üzemben tartója (az ún. objektív felelőssége alapján) 50.000 forint közigazgatási bírságot köteles megfizetni. Ha a járművezető a helyszínen megállításra kerül, vagy a közigazgatási eljárás során személye kiderül, akkor vele szemben 100.000 forint közigazgatási bírságot kell kiszabni (nem tévedés, itt magasabb a bírság!). A biztonságos megállás lehetősége fennállásának igazolása, illetve annak kizárása több feltétel egyidejű figyelembevételével történhet, melyek utólagos vizsgálatára kizárólag akkor van lehetőség, ha a szabályszegés elkövetésének időpontjában és helyén készült képfelvételeken illetve az ott gondosan vezetett szolgálati okmányban az ehhez szükséges információk rögzítésre kerültek. A képfelvételeken azt kell bemutatni, hogy a járműforgalom irányítására szolgáló fényjelző készülék folyamatos sárga fényjelzésének időtartama alatt volt lehetőség a járműnek a megállás helye előtti biztonságos megállítására. Erre akkor van lehetőség, ha a jármű a sárga jelzés megjelenésekor a megállás helyétől távolabb volt, mint a reakcióidő és a fékkésedelmi idő alatt a megengedett legnagyobb sebességgel történő haladással megtehető távolság hossza, plusz a tekintett járműkategória esetében elvárt lassulással számított fékút hossza. Az egyes járműkategóriák tekintetében elvárt lassulások mértékét a közúti járművek forgalomba helyezésének és forgalomban tartásának műszaki feltételeiről szóló 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet 8. és 9. számú melléklete tünteti fel. Fontos megjegyezni, hogy nem a sárga jelzés időtartama alatt kell megállítani a járművet, hanem a megállás helye előtt kell megállni, ha a jármű a megállás helyétől a fentiek szerint számított (a biztonságos megálláshoz szükséges) távolságnál messzebb tartózkodott a sárga jelzés megjelenésekor.”