SONLINE

A magyarok 35 százaléka genetikailag legközelebb a belső-ázsiai török népekhez áll – idézett a világ vezető tudományos folyóirataiban kutatás összegzéseként megjelent állításokat Fonyódon Kiszely István antropológus. Az ELTE-n és a gödöllői egyetemen is oktató professzor jött, beszélt és befűtött a történelemtankönyveknek, de legalábbis fejük tetejére állította azokat.

Kiszely István a Mátyás Király Gimnáziumban tartott előadást a magyar őstörténetről. Bár többször kitért rá, hogy nem aktuálpolitizálni érkezett, azt mégis elárulta: „a Jobbik az én fiaim, lányaim”, s így a párt választókerületi jelöltjének sem felejtett el sok sikert kívánni. „Ebből most már elég volt, magyarok szeretnénk lenni ” – hangzottak az előadás kevésbé tudományos részletei.

Kit értünk magyarnak, mi jellemzi a magyarokat, s hol volt az őshazánk? – ezt a három kérdést taglalta a professzor Fonyódon.

– Az időszámításunk előtti 7. századtól, a szkítáktól – vagy szittyáktól - 1246-ig, a kunokig számítjuk a magyarságot. Ők azok, akik Belső-Ázsiából, türk közösségből jöttek be a Kárpát-medencébe – így Kiszely professzor, aki a teória szerint 395-ben Tápiószentmártonban született Attila hun királyról, mint az első évezred legnagyobb uralkodójáról beszélt amerikai publikációkra is utalva, majd Attila Kárpát-medencei birodalmának visszafoglalásaként részletezte a honfoglalást. Kitért azokra a mitokondriális vizsgálatokra, amelyek álláspontja szerint igazolták: a székelyek Attila hunjainak utódai.

– A világ legrégebbi receptkönyvével rendelkezünk – emelte ki Kiszely István, aki arról is beszélt, hogy előkerült száz darab háromezer éves hun recept. Az előadó a magyar népzenekincsre és a népművészetre is utalt, amely tőlünk kilencezer kilométerre lévő, mai kínai területeken nem egyszer megszólalásig ugyanúgy él, mint nálunk, így egyes népdalok, de hímzésmotívumok is.

Magyarországon a török időkben volt a legnagyobb gazdasági jólét – szögezte le az antropológus. – Az Északi-tengerig mi exportáltuk a vörösbort, s évente 300 ezer szilaj marhát és 700 ezer bakonyi sertést hajtottunk ki Angliába – mondta Kiszely arra utalva: a „bacon” nem volt más, mint a bakonyi sertés szalonnája.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Sok tévtan kering, hogy eltereljék figyelmünket az igazi magyar őstörténetről – jelentette ki a professzor. Több ponton részletezte: milyen emlékeket őriznek a magyarok őseiről azok a népek, akikkel eleink érintkeztek a Belső-Ázsiából Közép-Ázsián át az északi úton a Kaukázus középső részébe, majd onnan az Ural nyugati feléből Etelközön át vezető útjukon. Kiszely István szerint a finnugorokkal való kapcsolat is az egyik ilyen viszonylag rövid találkozás volt.