SONLINE

A célkeresztben ma a város egyik legújabb középülete áll, amelynek azonban több évtizedes a múltja. Mindez azért lehetséges, mert az Együd Árpád néprajzkutatóról elnevezett kulturális központ a korábbi „Együd”, illetőleg a még korábbi „Kilián” átépítésével jött létre.

A történet voltaképpen 1955-ben kezdődött, amikor megnyílt Kaposváron az Úttörő Technikai Állomás. Ebből fejlődött ki az Ifjúsági és Úttörőház, amely sokáig a Bajcsy-Zsilinszky utcai volt Nemzeti Kaszinóban működött. Az ifjúsági ház Kilián György nevét viselte, a kommunista mozgalmárét, aki a Szovjetunióban kapott katonai kiképzést, és a németek ellen harcolva esett el második világháborúban. A Kádár-rendszer mártírként tisztelt partizánhősének vezetéknevéből képződött a kaposvári intézmény közismert neve.

A hetvenes évek végén nagy változásokat élt át az ifjúsági ház: 1978-tól jelentősen bővült a tevékenységi köre (már módszertani segítséget is nyújtott), majd közös szervezetbe kapcsolták Kaposfüred és Szentjakab közművelődési intézményeivel. A leglátványosabb változás azonban az volt, hogy új épületet kapott a Kilián. A művelődési központ Erdélyi Zoltán tervei alapján épült otthonát 1980. február 15-én avatták fel a megyei könyvtár szomszédságában. Az építkezés fővállalkozója a Somogy Megyei Állami Építőipari Vállalat (a SÁÉV) volt. A megnyitón beszédet mondó Kovács Ferenc, a városi tanács elnöke – ünnepi alkalom ide vagy oda – szóvá tette, hogy „noha szocialista szerződést kötöttek a beruházásban érdekeltek a megvalósítás sikere érdekében, a feladatainak senki sem tett eleget pontosan”.

A kifordított fürdőszobára emlékeztető épületet (sokan emlegették így), melynek legnagyobb helyisége a mintegy ezer személyt befogadó színházterem volt, hamar belakták a kaposváriak. Most csak néhány eseményt említünk azok közül, amelyek a Kilián falai között gazdagították a nyolcvanas évek kulturális életét. Önálló estet adott itt Ruttkai Éva színésznő (1980), Balázs János-kiállítás nyílt (1981), országos szövetkezeti fotókiállítást rendeztek (1982), ünnepi esten köszöntötték Takáts Gyula költőt és Kanyar József levéltár-igazgatót (1986). 1983 végén a Kilián csapata harmadik helyen végzett a Magyar Rádió Hangtárlat című műveltségi vetélkedőjének döntőjében. Az intézmény széles körű tevékenységére utal, hogy 1986-tól már nem „Ifjúsági és Úttörő”, hanem „Városi” Művelődési Központként ismerték.

A rendszerváltozás idején politikai-társadalmi szerepet is játszott az intézmény, helyet biztosítva az újonnan alakult (vagy átalakult) szervezetek-pártok rendezvényeinek. 1988 októberében itt kezdte meg működését a kaposvári Fidesz-csoport (és keddenként itt is ülésezett sokáig), 1989 januárjában a nagyteremben beszélt népes közönségének az 1956-os forradalomról Litván György történész. 1989 májusában a Kapu című folyóirat estjét rendezték meg a Kiliánban, júniusban a kaposvári születésű Király Béla tábornok, az 1956-os Nemzetőrség parancsnoka tartott előadást, szeptemberben pedig – a Somogyország című hetilap szerkesztőségének meghívására – a Fidesz országos választmányának két tagja: Orbán Viktor és Deutsch Tamás fejtette ki gondolatait a hallgatóság előtt. 1989 novemberében – Pozsgay Imre államminiszter részvételével – az MSZP, 1990 márciusában – Antall József közreműködésével – a Magyar Demokrata Fórum tartott politikai nagygyűlést a művelődési központban. Egy nap múlva Pongrátz Gergely, az 1956-os Corvin közi felkelők parancsnoka volt a Szabadságpárt vendége ugyanitt. Még a Kapos Televízió is a Kiliánban kezdte meg rendszeres adásait 1990 legelején.

A politikai fordulat természetesen a Kilián nevét sem hagyta érintetlenül: Kaposvár Megyei Jogú Város Közgyűlése 1991 őszén döntötte el, hogy Együd Árpád Városi Művelődési Központra kereszteli át az intézményt. Együd Árpád, a jeles folklorista a Pest megyei Perőcsényben született. Hosszú évekig dolgozott Csurgón, Siófokon és Marcaliban, s 1975-ben lett a megyei múzeum igazgatóhelyettese. Széles körű gyűjtőmunkáját, feldolgozó, publikációs és ismeretterjesztő tevékenységét 1983-ban bekövetkezett halála szakította félbe. Hatvankét évet élt.

Az immáron róla elnevezett művelődési központ változatos munkáját olyan események fémjelezték, mint a Nyugati Hadifoglyok Országos Baráti Szövetsége somogyi csoportjának megalakulása (1991), a Kaposvári Ifjúsági Fúvószenekar létrejötte (1992), Boross Péter miniszterelnök beszéde (1994), a Művelődési Központ Művészeti Iskolájának megnyitása (1996), Horn Gyula miniszterelnök látogatása (1998), az Országos Berzsenyi Dániel Vers- és Prózamondó Verseny (2001) vagy Pitti Katalin operettestje (2007).

Az „Együd” kétszintes épülete azonban az idők folyamán elavult. Európai uniós pályázaton nyert támogatással 2010-ben kezdte el a központ átépítését a H-BON Mérnöki Iroda, a vezető tervező Boa Árpád volt. Arra törekedtek, hogy az új létesítmény tömegalakítása és a felhasznált anyagok egyensúlyba kerüljenek a mai kor építészetével, a környező épületek hangulatával és a Csokonai köz természeti környezetével. Az „Együd” lebontása után huszonkétezer köbméter törmeléket kellett elszállítani.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az eredeti épület karakterének elvetésével és az eredeti épülettömeg horizontális és vertikális bővítésével egy kaposvári léptékben merésznek számító épület született, amelynek tömege nem sejteti, hogy négy szint rejtőzik benne. A homlokzat kialakítása azonban árulkodik a belső tér funkcióiról: a nagyméretű üvegfalak a közönségforgalommal érintett határvonalakon jelennek meg, így teszik tagolttá a hatalmas épülettömböt. A sík és döntött üvegfelületeken kívül a jól komponált egyszínű táblás burkolóelemek együttesen alkotják a homlokzatot. A korábbi többszörösére növelt, 5300 négyzetméter alapterületű épület homlokzati üvegfalának felülete 1300 négyzetméter.

A több mint háromezer köbméter beton felhasználásával készült, tört vonalak által határolt, az ókori Athén polgárainak kedvelt találkozóhelyéről egy időben Agórának nevezett központban közösségi terek, színházterem és kiállítóhelyiségek kaptak helyet. A Vaszary Képtár is ide költözött. A beruházással az volt a célja az önkormányzatnak, hogy a képzési-oktatási feladatokon és a szolgáltatásokon túl az egész kaposvári térség számára váljon a kultúra és a szórakozás terévé az intézmény.

--------------------------------------------------------------------------
Olvasóink, akik felismerték az épületet:

Soós Béla Zoltán, Fenyvesi Istvánné, Tóthné Tamásovics Klára, Némethné Tóth Eszter, Ruczek Lászlóné, Horváth Mónika, Szukics Ildikó, Dénes Raymond, Forrai Márta, Martonné Kúsz Mária, Szigeti László.

Köszönjük a megfejtéseket!
--------------------------------------------------------------------------

Mindez az előtte átalakított térrel összhangban érvényesül. A nagy zöld felületek oldják az épület monumentalitását, a központ előtt 2011 novemberében felavatott nonfiguratív Kling József-alkotás, az Áldozati oltár pedig jótékonyan ellenpontozza az épület dísztelenségét.

Az újjászületett kulturális központ ténylegesen 2011. augusztus 12-én nyílt meg Rippl-Rónai József nagyszabású kiállításával, hivatalosan azonban szeptember 2-án adták át a Miénk a város című rendezvénysorozat keretében. (Az ünnepségen Szőcs Géza kultúráért felelős államtitkár is részt vett.) A kaposváriak javaslatai alapján a városi közgyűlés határozatban mondta ki az év végén, hogy a multifunkcionális közösségi intézmény neve továbbra is Együd Árpád Kulturális Központ lesz.
2012 áprilisában a központ falán leplezték le a száz esztendeje Kaposváron született Király Béla vezérezredes emléktábláját.
Legközelebb azt az épületet vesszük szemügyre, amely jó ideig szintén művelődési központként működött.