SONLINE

Szászfalvi László, Csurgó polgármestere a szombati megnyitón úgy fogalmazott: az összetartozás és identitás tudat erősítését is szolgálja a fesztivál.
– Amikor válságban van az ország, nehéz helyzetben a települések, s az felénk az üzenet, hogy nincs szükség az aprófalvakra, külön gratuláció illeti, aki a települések megmentésén munkálkodik – mondta Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke.

A kiállításnak idén új helyszíne volt, a városi sportcsarnok, ahol harmincöt kiállító mutatkozott be. A megvásárolható termékek mellett, helyet kaptak információs standok, szervezetek is. Többek között a megyei agrárkamara, az iharosi lovagok, vagy a faluját népszerűsítő nemesdédi stand, fényes almáival, lekváros köcsögeivel. Halászi Attiláné polgármester büszkén újságolta: négy pótkocsi tököt termelt az önkormányzatuk, és a málna, eper lekvár is saját.

A sportcsarnok mellett kulturális programok, szüreti étkek főzőversenye zajlott, a közösségi házban Leader-fórumot szerveztek. Noha nem kevés forrás érkezhet a térségbe, kevesen érdeklődtek. Füstös János a Vidékünk a Jövőnk Szövetség elnöke azt mondta: sok helyen találkoznak passzivitással.

Megtudtuk: az első Leader-program augusztus 31-én zárult le és százmillió forintos keretösszeget biztosított a kistérségnek. Ezúttal 42 település társult az 1, 3-1, 4 milliárd forintos forrás megszerzésére. Az első programban kevés vállalkozó pályázott, a viszonylag magasabb önrész miatt – a civilek, önkormányzatok és egyházak részvétele nyolcvan százalékos volt –, s egyetlen munkahelyteremtő pályázat sem érkezett. Most azonban muszáj ezen javítani, ugyanis kitétel, hogy a rendelkezésre álló összeg 45 százalékát turisztikai-, valamint kis- és mikrovállalkozások fejlesztésre kell fordítani. Ha nem így történik, arányosan csökken az összes támogatás.

– Ez nem lesz könnyű nálunk, ahol a legtöbb vállalkozó nem a fejlesztésen gondolkodik, hanem azon hogy ne kelljen embert elküldenie – mondta Füstös János.
Az őszi fesztivál program sorozathoz idén egy hatvan millió forintos beruházás átadása is kapcsolódott. A közösségi ház második szintjén információs és turisztikai központot avattak.

Sárdi Árpád, a megyei közgyűlés alelnöke elmondta: 2004-ben indult a Dráva- projekt, amelynek a csurgói beruházás az utolsó, negyvennegyedik projekteleme. Noha eleinte maga is kételkedett benne, hogy csupán öt százalékos önerővel, 1, 1 milliárd forintot elnyerhetnek, mégis megtörtént. 29 helyi és két megyei önkormányzat fogott össze a Duna-Dráva Nemzeti Parkkal. A tervek szerint folytatás is lesz: egy horvát- magyar határon átnyúló projekt.