SONLINE

A települések fohászkodhatnak azért: nehogy a jég tovább rongálja őket,  helyreállításukra ugyanis nincs reális esély. Egyesek azt is nehezményezik, hogy korábban az önkormányzatokra „lőcsölte” az állam ezeket a védműveket. Másként látja ezt Pécseli Péter szakaszmérnök, a vízügyi igazgatóság balatoni kirendeltségének vezetője. Szerinte a települések annak idén ellenvetés nélkül fogadták ezeket.  

Pécseli Péter elmondta: az idei nagy viharok után ezek a védművek helyenként szörnyű állapotban vannak, néhol a fák dőlése, míg másutt a szinte hihetetlen erejű hullámzás pusztított. Az ítéletidő nem egy helyen hatvan-hetven kilós, de Zamárdiban például több mázsás követ taszított a partra. Az önkormányzatoknak egyúttal szakmai segítséget ajánló Pécseli Péter szerint tavasszal mindenképp átfogó felmérésre lesz szükség.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az idei rendkívüli károk után több település adott be vismaior-igényt, melyeknek viszont még nincs eredménye. Persze az önkormányzatok akkor sem tudnának mit kezdeni, ha kezükben lenne valamennyi pénz, hiszen a mostani magas vízállásnál lehetetlen elvégezni a munkálatokat a védműveken.

Balázs Árpád siófoki polgármester, a Balatoni Szövetség elnöke ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet: a védművekről nem szabad megfeledkezni. Ha ugyanis nem strukturálnak át uniós forrást arra, hogy a nagyobb baj megelőzhető legyen, akkor egy igazán kemény tél után üt majd be a krach, amikor aztán tízszeres áron kell majd menteni a menthetőt.

– Folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a magas partokhoz hasonlóan a partvédőműveknek is szerepelniük kellene a regionális operatív programokban – mutatott rá a Balatoni Szövetség elnöke, aki szerint jelzésük korábban süket fülekre talált. Balázs Árpád elmondása szerint egyébként a szélirány és a vízállás miatt Siófok az egyik fő célpontja volt az idei természeti csapásoknak, csak a megrongálódott védműveket több mint ötvenmillió forintból lehetne helyreállítani.

A hullámzás nagyobb áldozatai közé tartoznak még a fonyódi és a balatonfenyvesi védművek is, utóbbi településen már a helyi fürdőegyesület is felemelte szavát a központi strandon tapasztalható áldatlan állapot miatt. A kis település a napokban lélegezhetett fel valamelyest, a frissen érkezett eredmény szerint ugyanis nyert Fenyves nyolcvanmillió forint értékű pályázata, melyből a központi strandot fejlesztenék, tájékoztatott Lombár Gábor polgármester. Mint mondta: az összegbőlnegyvenkilenc millió forintot költhetnek a beton partvédelemre. A két évre elosztott támogatásból 2011. végére készülhet el a teljes beruházás. 

Kísérletképpen meg lehetne kezdeni a bontást

A Balaton mostani partvédőműveinek többsége a hatvanas-hetvenes években épült. A „beton teknőt” azóta is gyakran éri kritika, többek szerint meg kellene szüntetni. Pécseli Péter vízügyi kirendeltségvezető szerint ez csakis akkor volna lehetséges, ha mindenki kész tudomásul venni, hogy a víznek van egyfajta természetes mozgása. Ez a Balatonon korábbi mérések alapján azt jelenti: akár több teleknyi területet is elmoshat. Szakmai vélemények alapján a partvédelem hiánya komoly károkat okozna az ingatlanokban. A szakaszmérnök szerint körültekintően kiválasztott kisebb területeken meg lehet próbálni a bontást.