SONLINE

A középgeneráció és az idősebb korosztály az ország kádári eladósításában élte le eddig életét, a fiatalabbak az adósságba születettek bele. A felelősök kerestetnek, rövidesen parlamenti albizottság foglalkozik ennek leginkább politikai, a szocialista-liberális kormányokat érintő összefüggéseivel. Büntetőjogi felelősséget aligha fognak találni, hiszen jogszabály közvetlenül nem köti a kormány kezét: mennyit költhet el a még meg sem terhelt javakból. Nehéz kérdés. A válasz a jövőben egyszerűbb lesz.

Alkotmányos kérdés lett az államadósság: amíg a nemzeti össztermék (GDP) jelenlegi 80,1 százalékáról nem megy 50 százalék alá (60 alatt megfelelünk az euróbevezetés egyik maastrichti kritériumának a háromból), addig az Alkotmánybíróság nem ítélkezhet költségvetési kérdésekben. A második Orbán-kormány működése első évének végéhez közeledve körvonalazódó gazdaságpolitika lényege: az államadósság-csökkentés. A nemzetközi tőkét és a pénzpiacokat nyugtató, a forintot erősítő és a megindult kamatemelkedést mérséklő, az ország befektetői besorolását szinten tartó döntés mindenkinek fájni fog. Eldől majd, hogy egy olimpiai bajnok hosszútávfutó fájdalmát érezzük vagy egy kalapács ütését a futólábunkon. De a strukturális reformokat követelő, az államot „kicsinyítő” folyamat kimenetelében benne van a siker az elemzők szerint.

A 20 ezer milliárd forintos – a mai Kaposvár működéséhez csaknem ezer évre elegendő – államadósságról rendszerint minden választási kampányban elhangzik: mennyi adósságot hagytak a kormányzók minden állampolgárra a csecsemőtől a százévesig. Kétmillió forint. Ezt Lázár János Fidesz-frakcióvezető mondta 2010 tavaszán, s hozzátette: a 2012-re tervezett új alkotmányban a GDP 50 százalékában maximálnák az eladósodottság lehetőségét. Egyúttal a büntethetőséget is beleírnák a Btk-ba, fogalmazott Lázár. „A Fidesz szerint meg kell vizsgálni, hogy mi okozta az ország eladósodottságát, kik és milyen módon vették fel a hiteleket. Lázár János frakcióvezető szerint ezek közérdekű adatok, melyeket minél előbb a közvélemény elé kell tárni”, fogalmazott az MTV-tudósítás.

A kizárólag nyilvánosságpárti média – mint lapunk itt, Somogyban – csak támogatni tudja e törekvést. Megnéztük tehát első lépcsőként, mennyi a somogyiak adóssága, az államadósságon túl. Ismert, a települések hitelállománya 1000 milliárd forint fölé szökött. A Magyar Progresszív Intézet (MPRO) tavaly összegezte a megyei jogú városokét és a fővárosi kerületekét. A 23-23 önkormányzat települési listáján a somogyi szereplő, Kaposvár elismerést kapott a transzparenciában: magyarán, adatszolgáltatása a jobbak közé tartozott. A 2009-es 22 milliárd körüli adósságállománya azonban a második legnagyobb volt Pécs után (33,5 milliárd), és harmadik lakosságszámra vetítve: minden kaposvári 330 ezer forint körüli adóssággal bírt. A szintén Fidesz-vezette Szolnok és Debrecen hasonló mértékű összadóssággal rendelkezik, hasonlóan a szocialista Szegedhez. Megjegyzendő, Pécs mint fideszes város javarészt szocialista irányítás mellett adósodott el.

Az MPRO szerint az eladósodásban még a Fidesz-városok vezetnek, az elvonásokra ugyanis 2006 után kötvénydömpinggel, tehát eladósodással válaszoltak, mert csak így tudtak fejleszteni, eredményt felmutatni. A fejlesztés kulcskérdés: Czeferner Józsefné nagybajomi polgármester, egykori pénzügyes szerint a 10 százalékos fejlesztési ráta közgazdasági minimum. Való igaz, fejlesztés nélkül sorvadás van. A kérdés mindig az, hol az optimális szint, amikor még visz előre a hitelfelvétel, s hol az, amikor visszaránt. A jó és rossz megítélés fontos, amit bizonyít: a Fidesz tervei szerint a polgármester és a képviselők állásába kerülhet, ha túl nagy az adósság a településen. De mint tudjuk, az adósságnagyság viszonylagos: adottságoktól és lehetőségektől függ.

Czeferner Józsefné egyébként óva intett az éven belüli működési és a sok éves lejáratú fejlesztési hitelek – mint körte és alma – összeadásától. Mi mégis úgy gondoltuk: az adósság az adósság akkor is, ha a gyerek hiteles versenybiciklijét fizetjük belőle, és akkor is, ha az áramszolgáltatónak vagy az iskolapénztárnak tartozunk. Summa summárum.

Balatonboglár. Bár az adósság összegét tekintve néhány éve még Fonyód állt rosszabbul a szomszédos Balatonboglárnál, utóbbi város az azóta ismert okok miatt a válság egyik legnagyobb somogyi vesztese lett svájci frank alapú kötvénye miatt. Bár a korábbi polgármester erről annak idején úgy fogalmazott: amit elvesztettek a réven, megnyerték a vámon, azaz a kedvezőbb kamatok miatt döntöttek annak idején a deviza mellett, ez sovány vigasz Boglárnak, mely ráadásul ebben az évben kezdi a kötvény tőketörlesztését, ahogy Fonyód is.

Balatonlelle. A két említett városnál messze rózsásabb Balatonlelle helyzete, mégis itt döntött úgy a testület: visszaadják nyertes uniós pályázatukat, s nem fejlesztenek élményfürdőt és szabadtéri színpadot, hogy ne kelljen további hitelt felvenni. A város 240 milliós adósságának nagyobb része fejlesztési és működési hitel, összesen 150 millió forint, míg 90 milliós a folyószámla-hitel jelenlegi értéke.

Fonyód. A költségvetés 2,06 milliárdos főösszege néhány százmillióval több a szokásosnál az integrált városfejlesztési pályázat miatt. Az eladósodottság mértéke így a költségvetéshez viszonyítva a valóságban valamivel nagyobb, mint amit az idei számok mutatnak. A lakosságszámhoz képest a szám természetesen változatlan. Az összes 1,14 milliárdos adósságból 900 millió forint a kibocsátott kötvény értéke, a többi folyószámla- és munkabérhitel, 80 millió forint pedig kifizetetlen számla, melynek mintegy kétharmada 60 napon túli kötelezettség.

Igal. Tavaly vette föl a település a 45 milliós hitelét iskolafejlesztési pályázat önerejeként. Mozifelújítás és fürdőpályázat is folyamatban van, integrált közösségi szolgáltató tér kialakításában is érintettek. Mindez előfinanszírozást jelent, a számlákat kifizetik, és a nettó összeget kapják vissza, az áfa az államé marad. Az idei 20 milliós forráshiány várhatóan nagyobb lesz, gondot okoz a működés is, s külön probléma a kintlévőségek kezelése. A 15 települést gesztorként ellátó alapszolgáltatási központjuknak a tagok is nehezen tudnak fizetni. A költségvetésüket a 2011-es normatíva-csökkenés is érzékenyen érint, az áremelkedés, a dolgozói bérkompenzáció kifizetése miatt egy 30-35 milliós működésihitel-felvétel elkerülhetetlennek tűnik.

Kadarkút. A költségvetés mértékének negyedéhez közelítő adósságállomány a Jálics Ernő iskola és a polgármesteri hivatal felújításához nyert pályázatok önerejeként fejlesztésihitel-forrás.

Lengyeltóti. Az ország 33 leghátrányosabb kistérsége közé tartozó városban gyakorlatilag két kiló kenyér árának felel meg az egy lakosra jutó adósság, s a csatornázásból hátralévő tartozásuk (2 millió forint) fennmaradó részét is rövidesen visszafizetik. Kétségtelen, hogy Lengyeltóti milliárdos hátszelet kapott az elmúlt években az LHH-programban, s hátrányos helyzetük miatt a pályázatoknál nagyobb mértékű támogatást kapnak másoknál, komolyabb önrész miatt nem igazán kellett, hogy fájjon a fejük. A sikeres éveket maga mögött tudó városban számos intézmény- és középület-felújításon vannak túl.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Nagybajom. A településen 170 milliós a folyószámla- és munkabérhitel, valamint kifizetetlen számlaállomány van, és 80 milliós a fejlesztésihitel-érték, utóbb egyebek között egy 670 milliós iskolafejlesztés önerejéhez kellett.

Marcali. Sütő László polgármestertől megtudtuk: 350 millió forintos működési hiánnyal számolnak az idén. A teljes adósságállományból kétmilliárd a kötvény, egymilliárd a működési és 600 millió forint a folyószámlahitel. Az önkormányzatnak 900 millió forintja van kötvényből a bankban, ami tulajdonképpen csökkenti a tényleges hitelt. Ezért az egy főre jutó adósság számolásánál, ezt az összeget levonva 2,7 milliárd forintot  kell alapul venni. Marcaliban 12 ezer 300-an laknak, így 219 ezer 512 forint adósság jut egy lakosra.

Siófok. Könyvtár épült teljes egészében saját erőből – ez nem csak siófoki, talán országos kuriózum is. Siófok vagyona 2006 és 2010 között 16 milliárd forinttal gyarapodott – tájékoztatott a városháza. A fejlesztésekkel elért vagyonnövekedéssel 4,6 milliárd forint hitelállomány áll szemben, amiből egymilliárdot még nem hívott le a város, a kötvény fel nem használt része az idei fejlesztések egyik forrása lesz. Megújul többek közt a kórház, a város főtere és a bölcsőde. Működési hitelt az önkormányzat nem vett igénybe.

Somogy. A megyei önkormányzat adóssága kötvénykibocsátásból származik, aminek nagy többsége fejlesztési célú. Jelenleg egy 1,2 milliárdos újabb kibocsátásban van előkészületben a kórház, a szakképzők és a Róma-villa pályázati önerejéhez. A megyei kilátásokat a 600-700 milliós évközi állami segítség „ígérete” javítja.

Kaposvár idei fejlesztési hiánya kezelhető, 2011-ben a város adóssága eléri a költségvetés összegét

Huszonhétmilliárdos Kaposvár város idei költségvetésének főösszege, ennyit költ a város 2011-ben. A működési hiányt több mint kétmilliárd forintról Szita Károly polgármester szerint takarékossággal és okos működéssel sikerült mérsékelni 633 millióra. A város hárommilliárd forintos beruházási, fejlesztési hiánya kezelhető a városvezetés szerint. Az adósságszolgálat az idén 1,3 milliárd forint. Ezzel az összeggel csökken az idén a somogyi megyeszékhely hosszú távú, valamennyi hitelt, kötvényt magába foglaló 26,9 milliárdos adósságállománya Répás Orsolya, a városháza sajtószóvivőjének tájékoztatása szerint.

A városi közgyűlésben ülő ellenzéki képviselők ugyanakkor határozottan hangoztatják: Kaposvár az egyik legeladósodottabb város az országban. Számításaik szerint Kaposvár hosszú távú teljes adósságállománya eléri a 33 és fél milliárd forintot. A helyzetet súlyosbítja, hogy a válság miatt előrehozott beruházások ugyan időlegesen több száz fővel növelték a városban a foglalkoztatottak számát. Ám működtetésük olyan terheket ró majd a városra, amely tovább terheli a már most is szigorú és fegyelmezett működést igénylő költségvetést.

– A városi fürdőben a bővítés után felmerülő többletköltség egy részét reményeink szerint a növekvő forgalom által generált többletbevételek finanszírozzák – mondta el érdeklődésünkre Répás Orsolya, a városháza sajtószóvivője. – Emellett hatékonyabb üzemeltetésre, aktívabb marketing tevékenységre törekszünk. Jótékonyan hat majd a költségek alakulására a városi fürdőt a cukorgyárral összekötő biogáz-vezeték megépítése, s ennek révén az energiaköltségek csökkenése. Az, hogy a városnak többe kerül-e, s ha igen milyen mértékben a rekonstrukció után a megújult és bővült fürdő működtetése, elsősorban a vendégforgalom alakulásától függ, amire majd az üzemeltetés tapasztalatai adnak választ. Az Agorát az Együd Árpád Általános Művelődési Központ lényegében változatlan létszámmal tudja majd működtetni, így többletköltséget a megnövekvő alapterületből adódó dologi többletkiadások jelentenek. Reményeink szerint ugyanakkor a korszerű létesítmény vendégköre lényegesen bővül, s bevételei is növekedni fognak.
Az önkormányzat az idei évi feladataira további egymilliárd forintos hitelt kíván felvenni az Infrastruktúra-fejlesztési Hitelprogram keretében. Arról, hogy mennyi az egy főre jutó adósságállomány, nem készült számítás, mert, mint a városházán elmondták: nincs értelme, mert nem közgazdasági kategória.