SONLINE

Miközben a hazai járó- és fekvőbetegellátók a végső eltökéltségüknek hangot adva követelik az ágazat idei működésére szükséges forrásokat (a tárgyalások nyugvóponthoz közelednek), egészségügyi menedzserek és közgazdászok sürgetik a modellváltást.

A Magyar Tudományos Akadémián kedden erről szervezett vitanapot az Egészségügyi Baráti Társaság. Szorgalmazták: az egészségügyet, benne az egészségipart és az egészségpolitikát a gazdasági növekedés alapjaként kell kezelni, nem csupán a központi költségvetés kiadási tételeként. Repa Imre kaposvári főigazgató egyenesen úgy fogalmazott: a pénzügyi tárcának nem az ország legnagyobb könyvelőirodájának kellene lennie, ahol csak kiadásban és bevételben gondolkodnak. Ellenben prioritások megfogalmazásával nyitni kellene e külföldi tőke felé.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A társaság négy alapító szakembere között van Repa Imre, a kaposvári oktató kórház főigazgatója is, aki veszprémi vezető kollégájával, Rácz Jenő volt miniszterrel és Róna Péter közgazdásszal tartott előadást. Repa Imre lapunk kérdésére szerdán úgy fogalmazott: nyitottak afelé, hogy a szakpolitika mind szélesebb köre megismerje a csaknem negyven évre visszatekintő kutatási eredményeket, hiszen közösek az érdekeik. Az ezer oldalas tanulmány szerint, melyet a Kató és Társa munkacsoport jegyez, szakítani kell azzal a szemlélettel, ami az egészségügyet drága nyűgnek, vagy – ahogy Róna professzor fogalmazott – a temető előszobájának tekinti. Repa Imre hangsúlyozta: az elmúlt évtizedekben valódi gazdaságpolitika helyett csak pénzügypolitika volt, és a kor kihívásaira korszerű modellek, kiemelt nemzetgazdasági prioritások nélkül nincsenek megfelelő válaszok sem.

Róna Péter, az ELTE tanára szerint a tudomány megváltoztatta az egészségügy nemzetgazdasági szerepet, főként az által, hogy összekapcsolta az életminőséget javító ágazatokkal. Nálunk azonban nem történt meg ez a fajta váltás. Nem kiadás, hanem befektetés, nem a kiadás mértéke, hanem a megtérülési ráta a mérce, emelte ki a neves közgazdász.
A Kató-féle tanulmány leszögezi: a lakosság általános, elégtelen egészségi állapota visszaveti a gazdaság teljesítőképességét, és a munkaerőpiacra is negatív hatással van.

Varga Ferenc, a kórházszövetség elnöke: már csak a tényleges számok hiányoznak

Látszott a szándék a kormányképviselőkön, nagyot léptünk előre, de sok még a nyitott kérdés. Így összegezte kérdésünkre az egészségügyi szakmai szövetségek és a kormányoldal keddi tárgyalásának eredményeit Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség siófoki elnöke.
Elmondta: sikerként könyvelhető el, hogy a tárca által felkínált 4,5 milliárdot októberben egyösszegben megkapják a kórházak. További forrás várható decemberben – meg nem erősített hírek szerint 6 milliárd forint –, és január közepén egy teljes havi pótlást (így összesen 43 milliárd forintot) kap az ágazat. Ezzel tartható a kormány idei 3,9 százalékos hiánycélja, és megnyugodhatnak a járó- és fekvőbetegellátók: a kormány szava garanciaként fogható fel. A kórházak nagy része ma több hónapos csúszásban van a kifizetésekkel.

– Október 7-én írjuk alá a keretmegállapodást, akkor derül ki a tényleges számok nagy része – fogalmazott Varga Ferenc –, és csak akkor vesszük le a zöld szalagot és a zöld zászlókat – utalt a kórházi tiltakozásokra az elnök. Kiemelte: novembertől visszatér az áprilisban megszüntetett és sokat bírált teljesítményvolumen-korlát, kérdés, az akkor 150 ezer forintra emelt érték és az alapdíj mennyi lesz.