SONLINE

Két somogyi kistérség, a siófoki és a balatonföldvári állt ellen leginkább a válságnak, vagyis az ingatlanpiaci árak és a forgalom csökkenésének – derül ki az OTP Értéktérképéből, a 2008 és 2010 közötti adatok alapján. Siófok e szerint különösen jól állta a válságot: az ingatlanok 2,8 százaléka „pörgött”, azaz cserélt gazdát évente, míg ellenpéldaként az észak-magyarországi Bélapátfalván csak 0,3 százalékos mozgást tudtak kimutatni.

Országos szinten 6,9 százalékkal csökkentek a lakóingatlan-árak 2008-2010 között, a szórás azonban óriási. A forgalom 2007-2009 között országos átlagban 53 százalékot zuhant. Az értékvesztés a siófoki és a balatonföldvári kistérségben gyakorlatilag alig kimutatható, míg például már a fonyódiban és a marcaliban is 15 százalékos vagy ennél is nagyobb. A 2010-es átlagár a siófoki és balatonföldvári régióban négyzetméterenként 160 ezer forint körül alakult, Marcaliban már csak 80-100 ezer forint volt, a csurgói kistérségben pedig még ennél is alacsonyabb.

A Balaton-partra jó rálátással bíró Békési Béla ingatlanszakértő saját tapasztalatai nem mutatnak annyira rózsás képet, mint a statisztika.
– A legtöbb ingatlant a tóparton is ár alatt kínálják, ami néhány évvel ezelőtt húszmillió forintért ment, azt ma nem lehet 13-15 milliónál többért eladni – vélekedett, hozzátéve: nem tudja, honnan vették adataikat az Értéktérkép-összeállítók. – Az is igaz, hogy minden relatív, attól függ, mit mihez hasonlítunk. Ha belső-somogyi területekhez, vagy alföldi, észak-magyarországiakhoz, akkor természetesen a balatoni régió még mindig kiemelkedő lehet. Önmagához viszonyítva azonban már nem, igenis érezhető itt is a visszaesés, a válság, a pénztelenség. Érdekes jelenség, hogy legkönnyebben a nyaralóktól szabadultak meg a tulajdonosaik az elmúlt években, értékállóból mobilizálható, pénzzé tehető vagyon lett belőle.

Balassa Béla elsősorban siófoki ingatlanokat ad-vesz, s gyakorlatilag ugyanaz a véleménye, mint lellei kollégájának.
– Esetenként 30-40 százalékos árzuhanás is előfordul Siófokon is, mi ez, ha nem a válság jele? – így az ingatlanforgalmazó. – Ami tartja az árát vagy csak minimálisan veszít belőle az az exkluzív ingatlan közvetlenül a parton, balatoni panorámával. A 60-100 milliós házak már valóban értékállók; manapság házi hűtőkamra, fűtött garázsfeljáró, napkollektor vagy geotermikus fűtés miatt lehet egy ingatlant a luxuskategóriába sorolni és ugye a megfizethetetlen panoráma... Az alacsony árfekvésű ingatlanok mellett most éppen a luxus kategóriára van kereslet, igaz, nem könnyű rá előteremteni a pénzt, mert akinek van, az sem szívesen veszi elő; a bankok nehezen adnak hitelt, egy több százmillió forintos készpénzes vásárlásra meg ugye az adóhatóság is felfigyelhet...

Oláh Miklós, a kaposvári Genius 99 Ingatlanközvetítő Bt. ügyvezetője szerint, ha az állam nem avatkozik közbe legalább 8-10 év kell ahhoz, hogy talpra álljon a piac.
– A város öt kilométeres körzetében még el lehet adni egy-egy ingatlant, de annál távolabbra már senki nem akar költözni – mondta –, akkor inkább a zártkerti házat választják. Az érdeklődők 85 százaléka az olcsóbb, öt-nyolcmillió forint közötti lakást vagy családi házat keresi. Jó esetben, ha találkozik az eladó és a vevő igénye akár néhány óra alatt eladható az ingatlan, az átlagos várakozási idő azonban három, öt hónap. Aki eladóként a válság – 2007 – előtti árakkal kalkulál, az akár éveket várhat, mire elkel az ingatlana. Spekulációs céllal szinte senki nem akar ingatlant vásárolni, mert a helyzet csak rosszabb lesz. Ha megszűnik a bedőlt hitelesekre vonatkozó kilakoltatási, kényszerárverezési moratórium, Somogyban legalább ötezer ingatlan jelenik meg a piaci ár töredékéért. Az onnan kikerülő emberek pedig fellendítik az albérleti piacot vagy az egy-két milliós zárkerti házak keresletét, esetleg ők lesznek hajlandóak a távolabbi falvakba költözni. Szocpolos, bérlakásokat kellene építtetni, ami megmozgatná az egész ágazatot, munkahelyeket, fizetőképes keresletet teremtene, adó, járulék befizetést hozna.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Hiába a rendkívüli árcsökkenés egy panellakást, még öt-hétmillió forintért is nagyon nehéz eladni – összegezte a tapasztalatokat Sümegh Nándorné, a kaposvári Ba-S-Ha Ingatlanforgalmi és Befektetési Kft. ügyvezetője. – A magas rezsi miatt eleve csökkent a kereslet, de a vevők minimum igénye az egyedi hőmennyiségmérő, műanyag nyílászárók és a szigetelt, felújított épület. Ha nem ilyen a lakás, nem jön létre az üzlet. A téglalakások közül a 15 évnél fiatalabb, cirkófűtéses, belvárosi lakások tartják az értéküket. Családi házat a legnehezebb eladni, annak ellenére, hogy nagy az érdeklődés. A kínálat a három és fél milliótól a 75 millió forintig terjed. A középárfolyamot képviselő, 20-30 milliós 30-35 éves házakra szinte egyáltalán nincs kereslet. Igény a nagy nappalis, több kicsi hálószobás, egyszintes házakra lenne. Ugyanúgy megállt a vidéki házak eladása, mint ahogy a cseri és a donneri városrészben levőké. Annak ellenére, hogy itt az árak még alacsonyabbak. Most az eladott tíz ingatlanból kilencet készpénzzel fizetnek, egyet minimális hitel felvételével. Az érdeklődők nagy részének azonban nincs készpénze, ám a hitel felvétele rendkívül megszigorodott, a törlesztés pedig olyan magas, amit már nem tudnak vállalni. Ezen kéne változtatni egy támogatott hitellehetőséggel, ami a jelenlegi állóvizet megmozgatná.