SONLINE

Nem tehet bele az újságba, azt elárulom, hogy Terus néninek hívnak, de le nem fényképezhet, nem vagyok én hozzászokva, hogy így ki legyek pellengérezve – bocsátja előre Terus néni a kereki főutcán. Terus nénit persze már szárnya kapta az internet, most, hogy visszaállították a helyére a vörös festéktől megtisztított Horthy-szobrot, Csicsai László kereki alpolgármester még a fényképét is kitette a facebook-oldalára, azzal, hogy nemcsak a gój motorosok voltak jelen az aktuson, hanem Terus néni is, aki kislány korában kezet fogott Horthy Miklóssal.

– Voltak ott valami fekete dzsekisek, azt hittem, újságírók, ők fényképeztek le; én egyébként véletlenül keveredtem arra, boltban voltam, ott mondták, hogy most teszik vissza a szobrot a helyére – meséli Terus néni. – Nosza, ezt látnom kell, mondtam, hiszen az avatójára nem tudtam elmenni, fájtak a lábaim. Életében is találkoztam a kormányzóval, hát csak megnézem, hogy milyen szobrot csináltak neki. Mindent aprólékosan megszemléltem: a sapkáját, a ruháját, a cipőjét...

Hónapszámosok voltak, afféle szerződött munkások Satzger László birtokán – ugrunk vissza jó pár évtizedet az időben. Terus néni 1924-ben született és tizenöt éves lehetett, amikor kezet foghatott Horthyval.
– Gyakran szokott erre felé vadászni, jóban volt a Satzgerekkel, akik Bálványoson laktak, de a kereki vár alatt volt a vadászházuk, sokszor a faluból toborozták napszámba a hajtókat. Lédermájer István volt a gazdatiszt, ő vett fel bennünket a gazdaságba dolgozni, s egyszer a barátnőmmel kettőnknek szóltak, hogy fogjunk egy kosarat, menjünk el a Józsi bácsihoz, ő majd telerakja gyümölcsökkel és vigyük fel a vadászházba. Józsi bácsi a lelkünkre kötötte, nehogy egy fürt szőlővel is kevesebb legyen, mire fölérünk, meg van olvasva... Jó kis meredek út volt, mire a tisztásra értünk, ott állt a vadászház. Láttuk, hogy egy nagy kerek faasztal áll a fa árnyékában, alatta egy férfi és egy nő. Leültünk arrébb, megpihenni. Satzgerné, aki özvegyasszony volt, ülve maradt, a férfi azonban odajött hozzánk és azt kérdezte tőlünk, magázódva: elfáradtak, lányok? Aztán nyújtotta a kezét és mondta: jó napot, én vagyok az ország kormányzója.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Ismerős volt, mondja Terus néni, képen már látta korábban Horthyt. Bevitték azután a kosarat a konyhára, Bözsi néni, Satzgerné Kerekiből származó szakácsnője még meg is vendégelte őket. – Gyertek lányok, jó ebéd fő, ezzel invitált be bennünket. Hát így történt a nagy találkozás. Máig nem felejtem, az iskolában tanultuk, fújni kellett a helyes megszólítást: őfőméltóságú vitéz nagybányai Horthy Miklós, Magyarország kormányzója.

Sok idő eltelt azóta, Terus néni akkori kosárvivő társa már nem él. A 88 éves asszony, miután újra megígérteti, hogy se a nevét nem írjuk le, se a fényképét nem tesszük bele az újságba, elárulja, mi a véleménye a faszoborról: – Le a kalappal a művész előtt. Csak az orra, az nem stimmel. Életben ennél nagyobb, görbébb orra volt...