SONLINE

A szakembereket is meglepte, mennyi új klienssel találkoznak nap nap után a város közterületein. A szenvedélybetegek felkarolásával és terápiás segítségével foglalkozó INDIT közalapítvány munkatársai évek óta járják az utcát, de a közelmúlt tapasztalata őket is váratlanul érte, tudtuk meg Vörös Ildikó mentálhigiénikustól. A megkeresést működtető nappali ellátó vezetője elmondta, sok munkájuk van abban, hogy a rászorulók merjenek, akarjanak segítséget kérni. Napi 50-60 embert keresnek föl, az ellátón 10-15-en mosnak, mosakodnak, melegszenek.

Robi és Judit negyedik éve járja a város perifériáit, melyek olykor kőhajításnyira húzódnak a lakótelepektől. Kedden meleg teával és keksszel indultak útnak, hogy a fagyos éjszakát követően felkeressék a szabad ég alatt élőket. Zsoltot a szokott helyen találják. A harminchat éves fiatalember negyedik éve él az utcán, egy viskóban a lakótelep közelében. Két napig építette. Ez élete második kalyibája.
– Nem hangoskodok, a kutyát megkötve sétáltatom – idézi, kesztyűs kezét a tűznél melegítve a hatóság által elvárt magatartási szabályokat. Ultimátumot kapott, mihamarabb szedje a sátorfáját, mert közterületi engedélye nincs.
– Százezrekre is büntethetnek – morgolódik a háttérben Barbi.
– Mintha be lehetne hajtani a büntetést egy hajléktalanon – jegyzi meg Vörös Ildikó.

A keverékkutya, akit egyszer Rex, máskor Mackó néven csitítanak, a láncot tépve csahol.
– Gyakran hoznak neki enni a lakók – mondja Zsolt a telepi kutyafuttató felé intve. Aztán a tákolmányt mutatja, amiben elviselhetők az éjszakai mínuszok. Hozzászokott a mostoha körülményekhez. A fák között meghúzódó viskó mellett megmutatja az üvegeket is, a gyűjtésükből él.
– Nem szégyen ez, valaminek a guberálást is meg kell csinálni – motoz a bevételi forrásban. Emellett havi 18 ezer hatszáz forintos járadékot kap, amit fogyiként emleget Barbival.

A város másik végében uzsorások elől menekülő párt találtunk. A Nádasdi utcából érkeztek, 10-15 ezer forintos albérleti hátralékukból lett 60-70 ezer.
– Nem hagytak élni az uzsorások – meséli a férfi –, amíg ott laktunk, nem volt nyugtunk.
– Egyszer még a bátyját is elkapták, csurom egy vér volt, szerencsétlen feje – így a lány.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az INDIT alacsony küszöbű szolgáltatása részint átfedésben működik – hiszen a hajléktalanok nagy része szenvedélybeteg – a Nyitott Kapu hajléktalanszálló gondoskodásával. Utóbbit rendszeresen bírálják a klienseik az ellátás következetlensége miatt. Gulyás János, a központ vezetője elmondta, aki megveri a szociális munkást, ne várjon sok jót. Ettől függően mindenkit ellátnak, de a renitenseket nem mindennel. Napi 160 ember, a tavalyi duplája igényli a segítségüket. A szállón 59 embert tudnak befogadni, 50-55 közötti az állandó betérő. A szakember is megerősíti, megnőtt az igény az utcai ellátásra: a teajáratukat a tavalyihoz képest kétszer annyian, naponta 50-55-en veszik igénybe.
– Szegények az emberek, rászorulnak a 120 forint értékű negyed kiló kenyérre és két konzervre is – mondja Gulyás János.
Az INDIT alacsony küszöbű szolgáltatásának jövője bizonytalan, erre is kevesebb jut. A közalapítvány bizonytalanságban várja a januárt. Mint klienseik a holnapot...