SONLINE

Civilek és önkormányzatok is pályázhatnak térfigyelő kamerára a Leader programban. Nem ok nélküli a kiírás, hiszen a rendőrség a megmondhatója: a köztéri biztonsági kameráknak visszatartó ereje van a bűnözőkkel szemben. A működtetés azonban jogszerűtlen lehet. Nem mindenhol tudják ugyanis, hogy önkormányzat önállóan nem működtethet közterületen kamerákat. Kiderült: Somogyban is vannak települések, ahol sürgősen orvosolni kell a problémát.

A Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószolgálata úgy tájékoztatott: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény szerint valakinek a képmása, illetve a róla készített felvétel személyes adatnak, ezek készítése, rögzítése, valamint tárolása adatkezelésnek minősül. Személyes adat pedig akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett hozzájárult, vagy törvény elrendeli.

A jelenleg hatályos törvényi szabályozás szerint tehát a közterületi térfigyelő rendszert kizárólag a rendőrség, vagy a közterület-felügyelet üzemeltetheti. Ha előbbi, akkor az önkormányzattal együttműködési megállapodást köt, ilyenkor a rendőrségnek kell az adatbiztonsági előírásokat teljesítenie. Fontos, hogy a térfigyelő rendszer szervere és a monitor csak olyan helyiségben lehet, amely megfelel az előírásoknak, és amit kizárólag a rendőrség használ, vagyis illetéktelenek nem ismerhetik meg mások személyes adatait.
Kisebb településeken viszont fejfájást okozhat, hogy nem kerülhet például az önkormányzat által használt helyiségbe a térfigyelő rendszer szervere és a monitora, pedig ha az adatbiztonsági feltételekre nincs garancia, akkor bukik a jogszerű üzemeltetés.

Megoldás lehet, és erről Hegedűs János nagyatádi rendőrkapitány is beszélt a csurgói kistérség polgármestereinek, hogy közterület-felügyeletet hoznak létre, akik üzemeltetik a szervert és a monitort, nekik kell az adatbiztonsági feltételeket megteremteniük.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Felmerült, lehetne kistérségi szinten is gondolkodni közterület-felügyeletben, akár egyetlen közterület-felügyelővel. Hegedűs János hangsúlyozta: visszatartó ereje van a térfigyelő kameráknak, sőt már a táblának is, amely ezek meglétéről tájékoztat a településen, és amúgy kötelező kihelyezni.
Utóbbi kapcsán a polgármesterek részéről felmerült: költségtakarékos, ám nem kevésbé hatékony lehetőség, ha csak tábla van, működő kamera nélkül...

Mindenesetre a rendőrség javasolja, hogy az önkormányzatok még a térfelügyeleti rendszerek tervezése előtt egyeztessenek az illetékes rendőrkapitánysággal, és csak a feltételek tisztázása után kezdjenek a kiépítéssel kapcsolatos projektbe.


Engedékenyebb szabályozás

Az idén júliustól egyszerűbb a társasházak kamerás védelme, ugyanis Jóri András adatvédelmi biztos javaslatára az Országgyűlés engedékenyebb szabályozást fogadott el. Korábban tömeges jogsértés volt jellemző a túl szigorú jogszabályok miatt, mivel a kamerák felszereléséhez minden tulajdonos hozzájárulására szükség volt. Ennek ellenére már ott is felszerelték a kamerákat, ahol a tulajdonosok túlnyomó többsége jóváhagyta azt. 2011. július 28-tól elegendő a közgyűlés 2/3-ának döntése a kamerarendszer telepítéséhez.


Nincs múltja a kameráknak

A térfigyelő kamerák egyrészt növelik az állampolgárok szubjektív biztonságérzetét, másrészt nagyban segítik a rendőrség bűnmegelőző, bűnüldöző és felderítő tevékenységét – áll a Belügyminisztérium szakértői jelentésében. A különböző megfigyelő rendszerek használata nemzetközi szinten és Magyarországon is egyre elterjedtebb. Az 1990-es évek elejéig főleg az állami hivatalok, kiemelt országos intézmények, honvédségi területek privilégiuma volt a kamerás őrzés. Később elsősorban a pénzintézetek kezdtek el olyan kamerarendszereket kiépíteni, amelyek a belső és a külső tér figyelésére alkalmas hálózatot alkottak. Őket követték a nagyobb, külföldi érdekeltségű (e téren hagyományokkal rendelkező) cégek.