SONLINE

Az elmúlt évek eseményeit felelevenítő Suchman Tamás, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke az ülés elején arról beszélt: már két éve megfogalmazódott, hogy ha nem javul a Balatoni Halászati Zrt. helyzete, illetve horgászok és halászok között feszülő ellentét, akkor komolyabb átalakítási lépesekre lesz szükség.

Suchman Tamás elmondta: már akkor felmerült, hogy a Balaton kerüljön a Balaton-felvidéki Nemzeti Park kezelésébe, és hozzanak létre egy nonprofit társaságot, amely a Balaton ökológiai egyensúlyáért felel.

Suchman Tamás emlékeztetett arra, hogy az átalakítások előkészítésénél mindig is az volt a legfontosabb szempont, hogy álljon helyre a tó ökológia egyensúlya, és a Balaton újra horgászparadicsommá is válhasson.

– A folyamat befejeződött, a vállalat kettévált – jegyezte meg Suchman Tamás, aki a két miniszter megszólalása előtt arra tett javaslatot, hogy addig ne értékesítsék a Balatoni Halászati Zrt. ivadéknevelő tavait, amíg halbiológusok illetve a tóval foglalkozó szakemberek ki nem mondják, hogy idegen helyről hozott ivadékhalak is biztonsággal telepíthetők a Balatonba.

– Jelenleg szakemberek azt mondják, hogy erre így nem lehet áment mondani – mondta Suchman Tamás, akinek egy másik javaslata a kiválással létrejött nonprofit zrt. állami támogatására vonatkozott. Eszerint a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. miniszterek cseréjétől és kormányváltásoktól függetlenítve is kapja meg azt a normatív állami támogatást, ami a Balaton, mint természetes víz fenntartásához, a balatoni élővilág egyensúlyának megtartásához szükséges.

Szabó Imre környezetvédelmi miniszter az elhangzottakra reagálva arról számolt be, hogy a Balatoni Halgazdálkodási Nonprofit Zrt. igazgató tanácsa szeptember 30-án jött létre. Azt az igényt is figyelembe véve, hogy az önkormányzatok, a tudomány és a horgászok társadalmi képviselete megmaradhasson. Így az igazgatóságban továbbra is helye van a Limnológiai Kutató Intézet, a Balatoni Szövetség és a Magyar Országos Horgász Szövetség képviselőjének, míg a felügyelő bizottságban a Pénzügyminisztérium, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő és a Balaton-felvidéki Nemzeti Park, mint vagyonkezelő küldötte vesz részt.

Szabó Imre elfogadta, hogy az utánpótláskérdésben megnyugtató tudományos választ kell kapni a kétségekre, és támogatta, hogy amíg nincs meg a válasz, a balatonlellei és a buzsáki ivadéknevelő tavak ne legyenek értékesítve, ugyanakkor Szabó Imre megjegyezte: hosszútávon a nonprofit társaság kezelésében látnák legszívesebben a tógazdaságokat.

Szabó Imre szerint a halgazdálkodási társaság működéséhez szükséges állami támogatás egy részét lehet éves szinten garantálni. Az előre nem tervezhető, a turizmust vagy az ökológiai egyensúlyt fenyegető feladatok megoldásához szükséges forrást azonban a költségvetési tartalék terhére kell biztosítania a mindenkori kormánynak.

– Elvi jelentőségű, hogy a halászat szétválasztása lezárult – fogalmazott Oszkó Péter pénzügyminiszter, aki egyetértett azzal, hogy a halgazdálkodási nonprofit zrt. feladatait az államnak kell finanszíroznia, ugyanakkor Suchman Tamásnak, a kormányokon átívelő állandó állami támogatás biztosításának kérdésében szkeptikus a tárcavezető.

– Nem nagyon ismerek a magyar jogrendszerben olyan megoldást, ami teljesen befolyásolhatatlan lenne kormányok működésétől. Nem hiszem, hogy e tekintetben kormány álláspontot tudok közölni, ezt az igényt meg kell vizsgálni – mondta Oszkó Péter.

Arra a kérdésre, hogy 2010-ben mekkora lehet az az állami támogatás, amit a Balatoni Halgazdálkodási Zrt. megkaphat a miniszterek egyelőre nem tudtak választ adni, hiszen a táraság üzleti terve is csak eztán készül el.

A halászat milliárdos veszteséget halmozott

Az ülésen részt vett a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő új vezérigazgatója is. Kamarás Miklós szerint az átalakulás vesztese a Balatoni Halászati Zrt., amely jelentős veszteséget halmozott fel 300 milliós saját tőkeveszteséggel, illetve azzal 1 milliárd forintot meghaladó kölcsönnel, amit az államtól mint tulajdonostól vett fel az elmúlt években.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Ezt a veszteséget egyetlen forrásból, az ivadéknevelő tógazdaságok értékesítéséből tudnák ellensúlyozni. Kamarás Miklós elmondta: talán szerencsés az a helyzet, hogy az időközben már eladásra kínált tógazdaságok iránt alig van érdeklődés. Mindössze 3 befektető jelentkezett, ők is kizárólag a buzsáki halastavakra adtak ajánlatot.

Kamarás Miklós azt mondta: jogi akadálya azonban nincs annak, hogy visszalépjenek az értékesítéstől mindaddig, amíg kialakul a szakmai álláspont az ivadék-utánpótlás terén.