SONLINE

A nagytérségi ellátásszervezés a betegutakat tisztítja le. Az ellátásszervezési igazgatóságok létrehozásának körvonalait tavaly májusban, majd a nyáron meg kellett volna húzni, de a szabályozás végülis nyolc hónapot csúszott. A rendszer költségvetését az eredeti tervek szerint uniós pénzekből biztosítják, a korábbi 15-20 helyett karcsúbb szervezetekkel, 6-10 személyesre tervezett ellátásszervező intézetekkel. A megalakításukra, működtetésükre nagytérségenként mintegy 1,6 milliárd forintot terveztek a tavalyi elképzelés szerint.

Akkoriban Somogy megfogalmazta a maga Semmelweis-tervét, amit a megyei szolgáltatók letettek Szócska Miklós államtitkár asztalára. Az egészségügyi közgazdász csapat tanulmánya számba vette a megye erősségeit, gyengeségeit, és megfogalmazta a fejlesztések súlypontjait. Ebben a fellángoló országos, olykor kormánypárton belüli vitákhoz képest Somogyban példás fegyelmet mutató egyetértést ért el a Gelencsér Attila megyei közgyűlési elnök által összefogott, és a Kaposi Mór Oktató Kórház által levezényelt munka. A modell a Veszprém-Fejér-Somogy összefogását felmutató Pannon-tengelyre épült, mely a balatoni ellátást erősítő siófoki szerepvállalást is kiemelte. A modellt végül elvetette a szakmai kabinet, Somogy a tárca eredeti elképzelése szerint Baranyához került.

A Nagykanizsához közelebbi falvakat hagyták ki

„Ez vicc! Nem tudom, hogy hozták össze”. „Köpni-nyelni nem tudok”. „Nem értem.” Ezek voltak az első reagálások az érintett falvak polgármesterei részéről arra a hírre, hogy Somogyból négy település – Pogányszentpéter, Inke, Porrog és Porrogszentkirály – immár nem a dél-dunántúli, hanem a nyugat-dunántúli egészségügyi térséghez fog tartozni, miközben azt várták, hogy Iharos, Iharosberény, Inke, Pogányszentpéter biztosan, emellett a Zákány környéki falvakat is valószínűsítették, legalábbis fekvőbeteg ellátásban. A megkérdezett polgármesterek egy része csalódott, vagy mert így akarta, vagy mert nem így akarta a döntést. Ami közös bennük: hivatalosan még nem tájékoztatták őket, és logikát nem látnak ebben a leosztásban, például: Nagykanizsáról Iharosberényen át vezet az út Inkére, mégis Inkét odacsatolták, Iharosberényt nem. Ugyanez másik irányból – Zákány felől – közelítve is elmondható, hiszen Porrogszentkirály nyugati térség lesz, de a köztes Zákányfalu például marad a déli körzetben.

Ismeretes: a nagykanizsai kórház húsz éve látja el a csurgói kistérségből érkező betegeket. Egyes somogyi falvak ugyanis jelentős hátrányt szenvednének időben és pénzben, ha a megyén belüli, de távolabbi, esetleg csak átszállással megközelíthető kórházakat vennék igénybe. Ezzel nem is volt gond addig, amíg egy szabályozás miatt a kanizsai intézmény elesett ezen betegek ellátása után igényelhető normatívától. Akkor másfél éves küzdelem vette kezdetét, hogy aki akar, továbbra is mehessen Nagykanizsára, és ezt finanszírozza az állam. Végül pár hónapja a bíróság úgy döntött: Pogányszentpéter, Inke, Iharos és Iharosberény lakói mehetnek Kanizsára, de csak a fekvőbeteg ellátásra.

Az érintettek most azt várták, hogy betegbarát módon, logikusan osztják fel az új ellátási körzeteket, legalábbis ezt a négy falut már Nagykanizsánál hagyják.
A Magyar Közlönyből kiderült: másként történt. Az viszont még mindig nem egyértelmű a polgármesterek számára, hogy a fekvő- és a járóbeteg ellátást tekintve is a nyugati területhez tartoznak majd, vagy csak egyik esetében.

Horváth Győző iharosi polgármester azt mondta: érthetetlen, miért hagyták ki őket, miközben a fekvőbeteg ellátást továbbra is Nagykanizsán szeretnénk igénybe venni, nem Nagyatádon. Járóbetegeik Csurgóra mennének.

– A járóbeteg ellátást semmi szín alatt nem szeretnénk Kanizsán igénybe venni – mondta Szlávecz Károlyné porrogszentkirályi polgármester, akit meglepett, hogy éppen ők lettek nyugativá. Ugyanakkor a kanizsai és atádi kórház egyenlő távolságra van tőlünk, de lakosaink jobbára Kanizsára mennek. Ám a képviselőtestülettel úgy gondoltuk, mi ebben a kérdésben nem foglalhatunk állást, hiszen nem mértük fel a lakossági igényeket.
A porrogi polgármester, Merőtey Katalin ugyanígy elcsodálkozott, mondván ők nem is pereskedtek, hogy Kanizsára kerülhessenek, aztán mégis így lett, miközben a Kanizsához közelebb eső Somogybükkösd, Zákányfalu és Zákány maradt.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A miértről megkérdeztük a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet, de időt kértek a válaszadásra.
Bátorfi József, a nagykanizsai kórház főigazgatója munkatársunktól értesült minderről. Elmondta: úgy látja, hogy egyes polgármesterek talán kevésbé, a lakosság viszont több településen is Nagykanizsára voksolna a fekvő- és járóbeteg ellátást tekintve. Jelenleg, noha nincs ellátási kötelezettségük, ugyanúgy fogadják a Csurgó kistérségi betegeket, még mentő is jön ide, mintha megkapnák utánuk a finanszírozást. Ezt mintegy 200 millió forintjuk bánja, ennyi teljesítményvolumen-korlát feletti normatívát nem fizetett ki számukra az Országos Egészségbiztosítási Pénztár.
A főigazgató azt is elmondta: szomorúan veszi tudomásul, ha nem a betegek érdekét szem előtt tartó, hanem egyéb érdekek mentén húzódó döntés születik a tekintetben, hogy melyik kórházba mehetnek az emberek.