I. Szulejmán sírja: elképesztő lehetőségeket rejt a szigetvári felfedezés

2014. március 14. 15:57 , Legutóbb frissítve: 2014. március 14. 18:19 Vas András
Jelen állás szerint nemcsak I. Szulejmán sírhelyét, de egy egész oszmáni települést, a Szigetvárnál elhunyt török szultán türbéjét sikerült felfedeznie a tudóscsoportnak. A kutatások eddigi eredményeit könyvben gyűjtötték össze, melyet szerdán mutatnak be Pécsett az érdeklődőknek – és a megjelenés előtt olvasóinak.

Mik ezek?

X
A sorban látható gombokkal a webes közösségi hálózatokon - Facebook - fejezheted ki egy kattintással tetszésedet vagy
oszthatod meg a cikkel kapcsolatos véleményedet ismerőseiddel.

"Tetszik" / "Like" gomb. Ezzel a gombbal a Facebookon fejezheted ki tetszésedet a cikkel kapcsolatban - üzenőfaladon
egyszerűen csak annyi jelenik meg, hogy kedveled ezt a cikket. Ha most éppen be vagy jelentkezve a Facebookra, akkor azt is
látod, hogy ismerőseid közül valakinek tetszett-e már ez az írás. Ha nem vagy bejelentkezve, a gomb megnyomása után ezt
egyszerűen megteheted. (Ez a gomb tényleg csak egy szimpla tetszésnyilvánítás - ha a cikkel kapcsolatban egyből véleményt is
megosztanál, akkor használd a cikk alatti szürke hátterű sorban található "Facebook" feliratot.)

A felugró ablakban beírhatod véleményedet is, és ha épp nem vagy bejelentkezve, egyben azt is megteheted.

Állnak egymás mellett békésen, mintha több mint egy hónapig nem halálos ellenségként néztek volna farkasszemet: a 67-es főút mellett, nem messze Szigetvártól a Magyar-Török Barátság Parkban immár húsz esztendeje látható Zrínyi Miklós várkapitány és I. Szulejmán török szultán szobra. A helyszínválasztás nem véletlen, hiszen a tudomány korabeli állása szerint valahol a park környékén hunyt el két nappal a vár bevétele, az ostrom vége előtt a törökök legnagyobb uralkodója, aki nyolcvanezres seregével Bécs elfoglalására indult 1566 késő nyarán, ám Zrínyi és két és félezer katonája oly sokáig feltartóztatta, hogy akkor sem maradt volna esély a hadjárat folytatására, ha a 72 éves szultán megéri az ostrom végét. Az uralkodó holttestét ugyan visszavitték Isztambulba, s egy általa épített dzsámi melletti türbében helyezték végső nyugalomra, szívét és belső szerveit viszont nagy titokban sátrában vagy annak közvetlen közelében temették el, ahová fia később egy síremléket emeltetett – a két szobor ennek a feltételezett helyén áll.

Csak éppen a legújabb kutatások alapján rossz helyen: egy szerdán Pécsett bemutatandó könyv – a Szulejmán szultán emlékezete Szigetváron – szerzői szerint ugyanis I. Szulejmán sátra, s így a későbbi türbe is másutt állhatott, méghozzá néhány kilométerrel arrébb, a szigetvár-turbéki szőlőhegyen, legalábbis a kutatócsoport két esztendőnyi helyszíni és levéltári vizsgálat eredményei után ezt valószínűsíti.
– Négy éve merült fel a szigetvári önkormányzatban, hogy I. Szulejmán kulturális örökségéből komoly tőkét lehetne kovácsolni például turisztikai szempontból – emlékezett a kutatások kezdetére Pap Norbert, a Pécsi Tudományegyetem Kelet-Mediterrán és Balkán Tanulmányok Központjának igazgatója, a kutatás vezetője, aki műemléki helyreállítások kapcsán került kapcsolatba az önkormányzattal. – Két esztendeje kezdtünk el gondolkodni, hogyan lehetne megoldani a szakmai berkekben régóta ismert rejtélyt, vagyis hogy hol lehetett a szultán türbéje.

Pap Norbert Pap Norbert


A Tabról elszármazott, s eredendően történész, akinek tudományos pályafutása földrajzi vonalon teljesedett ki létre is hozott egy kutatócsoportot, mely teljesen új irányból közelített a kérdéshez.
– A türbe, illetve a szulejmáni halálhely történetének kutatása a 19. század végére nyúlik vissza – magyarázta –, s bár eddig nem kevés eredményt tudott felmutatni, a rejtélyt illetően teljes körű megoldással nem tudott szolgálni, s ebben jelentős szerepe lehetett a módszertani egyoldalúságnak. Azok az írásos források, melyekből a történészek dolgoztak, olyan környezetet ábrázolnak, melyek ma már nem léteznek, s így nem lehet a mai viszonyokból kiindulni. Mi komplexebben, többféle szakmai terület módszertani eszközeinek a kombinálásával dolgoztunk, s a vizsgálatokat alapvetően egy térbeli, történeti földrajzi kérdésfeltevésnek rendeltük alá. Egyértelmű volt, ha rá is bukkanunk egy oszmáni épület maradványaira, akkor is nagyon nehéz lesz bizonyítani annak mivoltát, funkcióit. Ezért arra gondoltunk, akkor lehet sikeres a kutatásunk, ha nem az egyes helyek elszigetelt vizsgálatát, hanem egy nagyobb térségben elszórtan fekvő objektumok rendszerét vizsgáljuk meg, azok összefüggéseit igyekszünk értelmezni.

Egy környezeti rekonstrukciós modellt akartunk felépíteni, melyhez meg kellett ismerni a kor, vagyis a 16-18. század környezeti viszonyait, földhasználat sajátosságait, a vízzel borított helyek kiterjedését, az úthálózat egyes elemeit, azok futását és változásait, a földrajzi névanyag értelmezését, egyes települések helyét vagy egyes épületek létesítésének körülményeit a vizsgálati területen. Cseppet sem mellékesen egy olyan időszakban, amikor nem csak a hatalmi viszonyok változtak, de a népesség nagy része is többször kicserélődött.

Térképen a kutatások Térképen a kutatások


Emellett újabb forrásokat is elemeztek a kutatók, nemcsak a török levéltárak anyagait, de horvát, német, osztrák és latin írásos emlékeket is felhasználtak a vizsgálataikhoz. S ezek, valamint a komplex földrajzi rendszer kutatása végül eredményre vezetett. Sikerült megérteni a 16-17. századi tájhasználat logikáját, s ezek alapján megállapítani, hol állhatott a szultán sátra. Illetve sátrai, hiszen két táborhely létezett: az egyiket még érkezése előtt alakították ki, ám hamar kiderült róla, veszélyes, túl közel áll az ostromlott várhoz, a másikról pedig annyit írtak a török források, hogy egy tölgyerdőben egy tisztáson állt. Előbbit a korábbi kutatások tehát a Magyar-Török Barátság Park környékére tették egy 17. század végi térkép, valamint forrásokban szereplő vízpart miatt, melyet az Almás-pataknak gondolták. A kutatócsoport viszont azonosított egy ma már nem létező vízfelületet a turbéki templomtól délre, mely közelsége – vélhetően a várbéli belövések vagy az esetleges katonai kitörések – miatt valóban nem tűnt biztonságosnak. A tölgyerdei leírások viszont szerintük a zsibóti szőlőhegyre illenek.

– Sok apró mozaikból állt össze a kép – jegyezte meg. – A források szerint a szultán türbéje magaslaton állt, s a környéken egy ilyen létezik, a szőlőhegy. Mely távolságban is megfelelt a forrásokban írtaknak, melyek egy óra járásra, négy, négy és fél kilométerre jelölték a vártól. Ezt a helyet azonban a korábbi kutatások nem érintették, túl messzinek gondolták, mégis itt kerül elő a rommező, mely alapján megállapítható: ez egy olyan hely a hódoltságban, ahol előzmény nélkül jött létre egy település, mely a török kiűzése után megszűnt. Miután a magyarországi törökök száma a korban  nyolcvanezer körül lehetett, s kényelmesen elfértek a kevesebb mint három tucat általuk birtokolt városban, az új település alapítását csak a szultáni sírhely indokolhatta.



A kutatók egy két mahalle nagyságú, ötven háztartásos kisvárost találtak, melynek lakossága a forrásokban említett halveti dervisekkel, s polgári kiszolgáló személyekkel – fogadósok, úti vezetők – és családjaikkal több száz főnyire tehető – akkorára, mint egy anatóliai településtípus, a kaszaba. A türbét vélhetően egy palánkvár védte, a katonák létszáma folyamatosan gyarapodott: az első, 1570-es évekből származó zsoldfizetési leírások húszegynéhány katonát említenek, Evlija cselebi viszont már százról ír a 17. században, amikor megannyi zarándokhoz hasonlóan maga is felkereste a türbét.
– Egyelőre nem tudni, mi maradt meg a föld alatt, még csak felszíni vizsgálatokat végeztünk, illetve megfúrtuk a palánkvár körüli három-négy méter mély védőárkot – tette hozzá –, annyi viszont megállapítható, a törmelékmaradványok intenzitása kiváló, azaz fel lehet mérni, merre érdemes kutatni. Gondot leginkább az okozhat, hogy a szőlőhegyen rengeteg tulajdonossal kell egyeztetni.

Az eredmények jelentősége normális esetben felülírhatja ezt a problémát, hiszen I. Szulejmán sírhelye akkora jelentőséggel bír, mintha Napóleont vagy Julius Caesart helyezték volna örök nyugalomra Szigetvár mellett. A szultán nemcsak a török történelem legnagyobb alakja – nem mellékesen Törökországban az oszmán kor reneszánszát éli –, de a tíz legjelentősebb uralkodó közé sorolják világszerte.
– Róla mindenütt tanítanak az iskolákban – magyarázta –, s Magyarországról egyetlen dolgot mindenhol tudnak a világon: Szigetvárnál halt meg I. Szulejmán, elképesztő lehetőséget rejt a felfedezés az országimázs szempontjából.

Nem véletlen, hogy míg idehaza a kutatások híre nem lépte át túlságosan a közvélemény és a sajtó ingerküszöbét, addig a legnagyobb külföldi orgánumok – a Washington Post, a Fox News, a BBC, a japán és a kínai médiumok – világszenzációként tálalták az eredményeket. És Törökországban is óriási érdeklődés kíséri a kutatásokat, melyek állásáról rendre beszámol a helyi sajtó.
– Ebből az örökségből remekül lehetne gazdálkodni – vélekedett Pap Norbert –, például rekonstruálni lehetne a türbét, zarándokhellyé tenni. A török turisták amúgy is most kezdik felfedezni Magyarországot, keresik az oszmán kor emlékeit, melyekből rengeteg található idehaza, a legészakibb szent helyük Gül baba budai türbéje. Nem véletlen, hogy a Török Együttműködési és Fejlesztési Ügynökség a szigetvári mellett tíz kutatási projektet finanszíroz Magyarországon, többek között Tolnában, Baranyában és Somogyban, melyek turistacsalogató látványosságok lehetnek a jövőben. A szultáni sírhely pedig a világörökség része...


Tudomány kontra néplegendák

A kutatócsoport 2016-ig, I. Szulejmán halálának 450. évfordulójáig kapott mandátumot. A munka műszeres vizsgálatokkal folytatódik, Pap Norbert szerint viszont az ásatások megkezdése előtt el kell dönteni, mit szeretne kezdeni az állam a hellyel. Az eddigi eredmények megítélése mindenestre inkább pozitívnak mondható, noha természetesen akadnak történészek, akiknek eddigi munkáját nem erősíti az új elmélet, bár a vezető hazai professzorok elismerték a kutatók következtetéseit. A legnagyobb török szaktekintélyek szerint is jó irányba haladnak a vizsgálatok, noha az eddigi ottani tézisekkel is ellentétes eredményt hoztak: sokan még mindig a jelenlegi turbéki katolikus templom helyére teszik a szultáni türbét, noha ezt az ásatások nem erősítik meg, csak a néplegendák...


 

A cikk küldése e-mailben

X
Cikk címe:
I. Szulejmán sírja: elképesztő lehetőségeket rejt a szigetvári felfedezés

Biztonsági kód
A fenti képen látható ellenőrzőkód:

*-al jelzett mezők kitöltése kötelező!

Cikk megosztása a közösségi portálokon

X
Ország, világ, gazdaság

Ez a kóbor kutya mindennap ajándékot visz a nőnek, aki eteti

Ez a kóbor kutya mindennap ajándékot visz a nőnek, aki eteti

Tua Plu általában levelet vagy papírlapot hoz cserébe.

Itt az Igazából szerelem folytatása (videó)

Csak 15 perc, de megéri megnézni.

Hihetetlen, de már létezik digitális sírkő is

Egy szlovén vállalat rukkolt elő vele, a mintapéldány bemutatása óta már ötven megrendelés érkezett a termékre.

Felkészülés: ünnepinek indult C. Ronaldo estéje, no de a vége…

Felkészülés: ünnepinek indult C. Ronaldo estéje, no de a vége…

A portugálok ugyanúgy 2–0-ra vezettek a szünetben, mint a mieink ellen – aztán jöttek a svédek.

Vb 2018: Messi nélkül nem megy – kétgólos argentin vereség

Higuaín és Dybala sem játszott, és Agüero is csak csereként állt be.

Felkészülés: 1–0 helyett 0–2 – a videobíró is kellett a spanyolok sikeréhez

Griezmann gólját a pályán lévő játékvezetők megadták volna, de a technika közbeszólt!

Felkészülés: Hollandia jól kezdett, de az olaszoktól is kikapott

Felkészülés: Hollandia jól kezdett, de az olaszoktól is kikapott

Romagnoli öngóljára Éder és Bonucci válaszolt Amszterdamban.

Felkészülés: a horvátok nem értik, hogy kaphattak ki ennyire

A Juventus csatárának sérülése súlyosbítja a helyzetet • Hatgólos orosz–belga.

Magyar Kupa: a Mezőkövesd harminc perc alatt döntött

A Szolnok a rendes játékidő utolsó percében tizenegyest hibázott, így nehéz visszavágó vár rá.

Kiemelt témák - SONLINE.HU

Dosszié: gumihulladék-feldolgozó Kaposváron | Megéri előfizetni a Somogyi Hírlapra! | Menekültválság Somogyban | Videók | Így parkoltok ti! | Kaposvári Egyetem | Csiky Gergely Színház | Napi menü | Pécsi Tudományegyetem | K%C3%BCldj%C3%B6n%20h%C3%ADrt!

Előző
  • Kos
  • Bika
  • Ikrek
  • Rák
  • Oroszlán
  • Szűz
  • Mérleg
  • Skorpió
  • Nyilas
  • Bak
  • Vízöntő
  • Halak
Következő

Mai horoszkóp

  • A barátság és a munkája során számos kapcsolatot köt. Sikersorozat következik életében. Szívügyek terén boldog, s bizakodó lehet.
Kos Bika Ikrek Rák Oroszlán Szűz
Mérleg Skorpió Nyilas Bak Vízöntő Halak
Megyei Piactér