SONLINE

A balatoni viharjelzés minden évben fél éven át, április elejétől október végéig működik, és úgy tűnik, hogy az előrejelzésre az éghajlatváltozással összefüggésben egyre nagyobb szükség van a magyar tengernél. Különösen a nyári időszakban igaz az, hogy egyre több gyorsan kialakuló vihar riogatja a vízen tartózkodókat.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– A zivataros napok száma az elmúlt két évben közel harmadával nőtt az előző tíz év átlagához képest – mondta Horváth Ákos meteorológus, a siófoki obszervatórium vezetője. – A 90 kilométer per órát meghaladó, erős szélviharok száma ugyancsak megnövekedett. Míg 1990 és 2006 között öt ilyen vihar volt egy szezonban, addig az utolsó két évben átlagosan 12 erős szélvihar söpört végig a Balatonon.

– A külső szemlélő számára ugyan előfordulhat, hogy egy viharjelzés kiadása feleslegesnek tűnik, ugyanakkor a 85 százalékos beválási arány azt bizonyítja, hogy a Balatonon igen ritkán fordul elő, hogy a viharjelzők feleslegesen villognak – mondta Horváth Ákos, és hozzátette: egy zivatar nem minden esetben jelent közvetlen veszélyt a Balaton teljes területére.

– A Siófok fölött kialakuló helyi zivatar okozhat viharos széllökést Füreden és Földváron, de Zánkán ez sok esetben csak átmeneti szélerősödéssel jár, míg a Keszthelyi-öbölben esetleg szellő sincs – tette hozzá Horváth Ákos. – Gyakran előfordul, hogy a keleti medencében tomboló zivatar a tapasztalattal ellentétben éppen nyugat felé mozdul, vagy ami még rosszabb, látszólag váratlanul a Nyugati-medencében alakul ki egy másik zivatarcella, egyik pillanatról a másikra.

– Sokszor gyorsan kell dönteni a jelzés kiadásáról, fokozatáról. A meteorológus is tisztában van vele: nagy a felelőssége, hiszen a másodfokú viharjelzés kiadásakor akár több ezer embernek kell elhagynia a Balatont. A kölcsönzősöket anyagi károk érhetik, a horgászoknak egész napos programjuk mehet tönkre. A jelzés elmaradása viszont tragédiákat okozhat – vélekedett Horváth Ákos, aki azt is hozzátette: tisztában vannak vele, hogy a balatoni viharjelzésnek még fejlődnie kell. Célszerű lenne a tó területét a jelenlegi kettő helyett három részre bontani, és bevezetni a harmadfokú jelzést a rendkívüli időjárási helyzetekre, hiszen a másodfok jelentheti azt is, hogy a legerősebb széllökés 65 kilométer per óra lesz, de jelenthet akár 120 kilométeres széllel járó orkánt is.

Horváth Ákos azt mondta: az obszervatórium nagy teljesítményű számítógépe kísérleti jelleggel elvileg alkalmas lenne a korszerűbb viharjelzés működtetésére, de ahhoz, hogy folyamatosan három fokozaton tudjanak előrejelezni, még fejleszteni kell a szuperszámítógépet.

Idén jubilál a balatoni viharjelzés, hiszen a mai rendszer elődje hetvenöt évvel ezelőtt, 1934 nyarán kezdett működni a sorozatos vízi tragédiák hatására.
A balatoni viharjelzés a meteorológián belül is különleges feladatnak számít, a legmodernebb technika ellenére is alapvetően fontos, hogy a meteorológus első kézből értesüljön a légkör állapotáról. Ezért épült az Obszervatórium a Balaton partjára, ahonnan teljes rálátás van az égre és vízre egyaránt – mondja Horváth Ákos, aki a viharjelző meteorológus helyzetét a légi csaták vadászpilótájának küzdelméhez hasonlítja, hiszen a pilóták is a legmodernebb eszközökkel követik az ellenséget, de a légi harcban mégis az a legfontosabb, amit az üvegen keresztül a saját szemükkel látnak.