SONLINE

A Nemzeti Nyomozóiroda (NNI) összesen négy személy előzetes letartóztatásba helyezését kezdeményezte a főügyészség felé szerdán, tájékoztatott Bucsek Gábor rendőrőrnagy, az NNI főosztályvezetője. Elmondta: egy amerikai professzort, egy ukrán biológust és egy magyar részvénytársaság-vezetőt egy fővárosi kórház klinikáján fogtak el, egy magyar klinikavezetőt pedig egy vidéki városban. A rendőrség nem erősítette meg, de nem is cáfolta hétfő esti értesülésünket, miszerint Seffer István is érintett az illegális őssejbeültetéssel vádolt orvosok ügyében. Seffer Tibor, a magánklinika kft. igazgatója ugyanakkor szerdai sajtótájékoztatóján nem hagyott kétséget afelől, hogy testvére is az elfogottak között van. A NNI előtt nagy munka áll, a lefoglalt dokumentumokból kell felderítenie, hol és mennyi illegális őssejtbeültetést végeztek. Ez a jövő évre is áthúzódhat.

Az alapos gyanú szerint több helyszínen – a fővárosban és vidéken egyaránt – végeztek illegális őssejtbeültetést Magyarországon annak a csoportnak a tagjai, akiket emberi test tiltott felhasználása bűntettével gyanúsítanak. Bucsek Gábor, a NNI főosztályvezetője kérdésünkre elmondta, nagy esetszámra számítanak, de cáfolta a sajtóhírt, hogy ez mai tudásuk szerint százas nagyságrendű lenne. Nem tudják, hiszen a dokumentumok átvizsgálása előtt állnak. A gyanúsítottak érdemi vallomást tettek. Bucsek Gábor elmondta azt is, hogy a bűncselekményben érintett betegeknek nem kell tartaniuk attól, hogy törvénytelen eszközt vettek igénybe a gyógyulásuk reményében.



A NNI adatai szerint B. Yulliy amerikai professzor egy magyar irányítású őssejtkutató labor és egy magyar tulajdonú magánklinika szervezésében 2007. ősze óta végzett őssejtkezeléseket a magánklinika épületében. A kezelésekhez szükséges dózisokat egy ukrán állampolgárságú nő, Natalia K. készítette el. Az ukrán gyanúsított abortumokból nyerte az őssejteket, melyeket a kezelés során amerikai állampolgárságú társa a betegeknek beinjekciózott, vagy infúziós oldatban adagolt be. A pácienseknek beadott készítményeket korábban nem tesztelték sem embereken, sem állatokon, hatásuk ismeretlen. Az érintettek egy-egy kezelésért általában 25 ezer dollárt vagy 5 millió forintot fizettek. A fentiekért két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés járhat, ha a bűncselekményt üzletszerűen, és bűnszövetségben követték el.

Több forrásból származó információ alapján 2008. decemberében kezdődött a nyomozás. Az őrnagy nem kommentálta a kérdésünket, hogy állampolgári bejelentést is kaptak-e. Az ugyanakkor tény, hogy az illegális őssejtterápia számos érdeket sért. A tiszta, engedélyezett viszonyok mellett elkötelezett állami szervek mellett a gyógyszeripari lobbiét is, de az is lehet, hogy a sikertelen beavatkozások kárvallottjai lehetnek a bejelentések mögött.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A terápia alkalmazásához a gazdasági társaságok sem a szakhatóság, sem az Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) Tudományos és Kutatásetikai Bizottságának engedélyével nem rendelkeznek. Magyarországon csak az ETT engedélyével lehet őssejtterápiás kutatásokat folytatni, amire a Debreceni Tudományegyetemnek és a Semmelweis Egyetemnek van jogosítványa. A kaposvári Seffer-Renner Magánklinika Kft. lehetett volna a harmadik a sorban, ám az IRM égisze alatt tavaly beadott protokolljukat elutasították, és további vizsgálatokat kértek.




Az első őssejterápiás központ 2010-ben nyílhat meg

Az első európai őssejtterápiás központ várhatóan 2010-ben nyílik a kínai központtú Beike Magyarország Biotechnológiai Kft reményei szerint. Páli Jenő, a kft. ügyvezető igazgatója elmondta: cégük egyelőre csak tájékoztatást ad az érdeklődőknek a technológiai háttérről, a különböző kezelések várható hatásairól. Olyan beavatkozásokat nem támogatnak, amelyek során embrionális őssejteket használnak fel, mert ez a technológia nem száz százalékban biztonságos.
– Az őssejt nem csodaszer, amit beadunk, és minden szép és jó lesz, hanem csak egy ígéretes gyógyászati megoldás – mondta Páli Jenő. – Egyelőre néhány betegséget tudnak a világban jó hatékonysággal gyógyítani őssejttel, az egyik a cukorbetegség szövődménye, a diabéteszes láz, a sclerosis multiplex, a kisagykárosodások, a gerincvelő-mozgató idegsejtek, és a látóideg-sorvadás némely változata.

A budapesti beruházás után köldökzsinórvérből, köldökzsinórból és magzatburokból szeretnének őssejteket nyerni, és felnőtt szöveti őssejteket is használnánk. Ennek alapfeltétele az őssejtlabor. Ha ellenőrzött körülmények között tudnak megfelelő őssejteket előállítani, akkor kérhetnek klinikai engedélyt. Abortumokból nyert őssejtekkel dolgozni életveszélyes – mondta –, mert ennek komoly szövődményei lehetnek.
– Valahonnan kinyerni embrionális őssejtet, és injekcióval beadni, ez sarlatánság – mondta határozottan a szakember. – Bárhogy könyörögjön is a beteg, akinek esetleg fél éve van hátra, ellenőrizetlen gyógyászati megoldásokkal akkor sem élnék, mert én sem tudnám, használok-e vele. Tudni kell nemet mondani, ha nehéz is, még ha a beteg fél év múlva meg is hal.

Páli Jenő szerint az illegális őssejtbeültetés ügye rossz reklám egy nagy jövőjű gyógyászati megoldásnak. Félő ugyanis, hogy betiltják a terápiás célú kutatásokat, így még azok az emberek is meghalnak, akik esetleg meggyógyulhatnának.
Páli Jenő azt is elmondta: Magyarországon ma több helyen lehet illegálisan őssejtet kapni. Az ukránok és az oroszok egész kórházi osztályokat, orvosokat vettek meg különböző magyar kórházakban, ahol ellenőrizetlenül folynak a beavatkozások, és senki nem tudja, honnan érkező és milyen jellegű őssejteket kapnak a betegek, állítja Páli doktor.

Dinnyés András professzor, aki az Egészségügyi Tudományos Tanács Őssejt Bizottságának tagjaként dolgozik, őssejtkutatói magánvéleményét osztotta meg lapunkkal.
– Az orvostudomány szabályozása az emberek biztonságát szolgálja, elősegíti a haladást, de csak biztonságos körülmények között – mondta lapunknak nyitatkozva a professzor, aki korábban a Dollyt előállító skóciai Roslin Intézetben vezette a klónozási részleget. – Szomorú és káros, ha valahol ezt nem a törvények szellemében végzik, mert csodavárásra alapoznak vagy pénzt akarnak keresni. Az európai normák között nincs helye ennek, mert veszélyes lehet. Ukrán, thaiföldi, kínai, moszkvai klinikák ezt nem érzik, és kontroll nélküli kommerciális célú őssejtbeültetést végeznek abortált őssejtek felhasználásával, aminek számos szövődménye lehet.
Dinnyés Andrástól megkérdeztük: egy kutatóorvos számára adhat-e olyan érzést a gyógyítási vágy, ami elmossa az éles határokat szabályos és szabálytalan között? Azt mondta: szabályok vannak, amit az európai normarendszerben be kell tartani. Érzések ezt nem írhatják felül.