SONLINE

– A májusi és a júniusi extrém időjárás, az elemi kár és a természeti csapás okozta terméskiesés 2500 tonnára tehető. Ez az éves össztermés 10-15 százaléka – mondta Varga Gábor a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal vezetője. – Somogyban a 2000-es évek átlagában az összgyümölcstermés mintegy 22 ezer tonna volt, ennek a 45 százaléka volt alma. Az almaültetvényeken végzett előzetes termésbecslési adatok szerint – a tavalyi 9372 tonnával szemben idén csupán 8 ezer tonna körüli termés várható. Az elmúlt években a legtöbb almát, 14 ezer 613 tonnát 2000-ben, a legkevesebbet, alig háromezer tonnát a fagykár sújtotta 2002-ben szüretelték. A megye lakónépességének éves alma szükséglete 4000-4500 tonna, így is  biztosított, de a vártnál 1500-2000 tonnával kevesebb termés jelentős árbevétel- és jövedelem-kiesést okozhat a somogyi gazdáknak.

A kiskorpádi Kerti Lajosné évtizedek óta foglalkozik gyümölcstermesztéssel. Azt mondta, hogy az idei év katasztrófa.
– Meggyből, cseresznyéből a szokásos mennyiség egyharmada termett meg – mondta Kerti Lajosné. – Az alma szépnek látszott, de néhány napja elverte a jég. Megkíséreltük egy védekező permetezéssel megmenteni a termést, ennek költsége egymillió forint volt, a későbbiekben derül ki, hogy ez sikeres volt-e.
Somogyban idén 1300 tonna  kajszitermés  várható.

– A legnagyobb termőtájunk Visz és térsége – tájékoztatott Varga Gábor,– ahonnan a kitűnő minőségű gyümölcs nagy része uniós tagállamokba, elsődlegesen Németországba,  került kiszállításra. A bogyós gyümölcsök közül a málna Nagyatádon és vonzáskörzetében terem a legnagyobb mértékben. A termelést illetően problémát jelentett, hogy tavaly minden idők 10. legnagyobb jégverése sújtotta az ültetvényeket, idén pedig a májusi, júniusi extrém időjárás nem kedvezett a terméskilátásoknak. A törékeny gyümölcs gondos szedésének köszönhetően ez évben több lett a gurulós minőségű és kevesebb a lémálna. A somogyi friss málnát elsősorban Németországba és Ausztriába, a fagyasztottat pedig Svédországba szállították.

A sérült, hullott gyümölcs legfeljebb pálinkának lesz jó. A főzetési kedvet növeli, hogy ötven literig a gazda maga párolhatja el jövedéki adó mentesen a cefréjért. A pálinkafőzési kedvre jellemző, hogy tavaly mintegy hatmillió kiló gyümölcsből lett 470 ezer liter pálinka, ami után 246 millió forint szeszadót fizettek be.

Egyre több gyümölcsöt eszünk

Somogyban az elmúlt két évtizedben az 1 főre jutó éves gyümölcsfogyasztás 75 kilóról 80-85 kilogrammra nőtt, és nagymértékben változtak a  fogyasztási szokások is. Az alma után a legnagyobb mennyiségben termelt és fogyasztott gyümölcsök az őszibarack és a meggy. Amíg a 80-as, 90-es években az almafogyasztás 30-35 kiló volt évente és fejenként, addig jelenleg alig éri el a 15 kilogrammot. Jelentősen nőtt viszont a déli gyümölcs, ezen belül a banán és a narancs fogyasztása, ez éves szinten 12-14 kilót jelent. Kajsziból és őszibarackból 5 kilót, meggyből és szilvából 2-2 kilót eszünk meg évente.