SONLINE

Setela Csaba, a Siófok-Kiliti Repülőtér Kft. ügyvezetője azt mondta: első körben az a cél, hogy a kiliti, az ország legjobb füves pályás légikikötője legyen.

A nyitás ideje a hatósági engedélyek beszerzésétől függ és persze attól is, hogy az időjárás függvényében mennyi idő alatt sikerül a repteret a 2003-as állapotoknak megfelelően helyreállítani. Ahhoz ugyanis, hogy a 2006-ban bezárt reptér működési engedélyt kaphasson, legalább olyannak kell lennie mint, amilyen öt évvel ezelőtt volt.

Balázs Árpád, Siófok polgármestere a szerződés megkötését követően arról beszélt, hogy hosszas tárgyalások után választották ki az ukrán hátterű Artic Group-ot a tavaly decemberben megvásárolt légibázis üzemeltetésére. A városvezető hangsúlyozta, hogy a reptér profilját illetően a törekvéseik megegyeznek az új üzemeltetővel, hiszen sem a városnak, sem a Siófok-Kiliti Repülőtér Kft-nek nem áll szándékában versenyre kelni a nagy utasszállítókat fogadó repülőterekkel. Ellenkezőleg: kifejezetten a prémium kategóriába sorolható kisgépes piac erősítése a cél. A repülőtéren ennek megfelelően a tehetős sport és hobbirepülősöket, légi taxikat szeretnék majd fogadni.

– Nagy reményekkel állunk neki a fejlesztéseknek - mondta Setela Csaba és hozzátette: a Siófok-Kiliti reptérnek mindig is jó hírneve volt repülős berkekben, ezért azt szeretnék elérni, hogy a szűk körű repülős társadalomban már az idén elterjedjen, hogy újra egy jó minőségű reptéren szállhatnak le a gépek. – A vitorlázó repülők és a kis motoros gépek a hazai repterekről kezdenek kiszorulni. Mi azt szeretnénk, ha Siófok a sportrepülés hazája lenne – mondta az üzemeltető.
Balázs Árpád azt mondta: a reptér a város tulajdonában marad, az önkormányzat nem kíván ott beruházni és az objektumot 99 éves haszonélvezeti joggal összesen nettó 206 millió forintért adta át a Siófok-Kiliti Repülőtér Kft-nek. A cég az elkövetkező 5 évben másfél milliárd forint értékben hajt végre fejlesztéseket.

Ezek között szerepel, hogy a füves leszállópályát 1,3 kilométer hosszú szilárd burkolatú pálya váltja majd fel és gurulóutak is épülnek. Az 1300 méteres pályatest egyébként garantálja, hogy nagy gépek biztosan ne szállhassanak le a Balaton fővárosában, ahhoz ugyanis, hogy például egy Boeing 737-es leszállhasson egy reptéren, ennél jóval hosszabb leszállópályára lenne szükség. A lépéssel a város és az üzemeltető a lakosság nyugalmát szerette volna garantálni.
A korszerűsítések keretében étterem, szálláshelyek, hangárok épülnek majd és ejtőernyős bázis is helyet kap majd a repülőtér területén.