SONLINE

Azt, hogy mekkora forgalom várható, nem tudja megsaccolni az üzemeltető Siófok-Kiliti Repülőtér Kft. ügyvezetője. Setela Csaba azt mondja: a repülés igen költséges mulatság, a válság miatt pedig a kisgéptulajdonosok is meggondolják, hogy mikor emelkednek a levegőbe.
Különösen a szentkirályszabadjai civil tiltakozás óta hangzik el egyre többször, hogy a Balaton környékén 50 kilométeres körben túl sok a működő vagy éppen tervezett légikikötő.

Setela Csaba azonban nem lát ebben kivetni valót, szerinte nincs azzal semmi gond, ha sok a repülőtér, hiszen a több légibázis nagyobb légiforgalmat indukál. – Ausztriában vagy Németországban szinte minden harmadik faluban van reptér, ez teljesen normális – véli a légikikötő vezetője, aki mint mondja: Kiltin az a céljuk, hogy olyan minden igényt kielégítő kisgépes repteret hozzanak létre, ahova szívesen érkeznek a magángépek tulajdonosai. A nagygépek fogadása kizárt, de nemcsak a tulajdonos önkormányzat kikötése, hanem a nagyobb megtérülési kockázat miatt sem gondolkodtak ebben az üzemeltetők. – Ebben a kis országban a nagygépek irányába rizikósabb elmenni, hiszen nem lehet akkora forgalmat generálni, hogy a fejlesztés valaha megtérüljön. Egy kisebb repteret talán még rentábilissé lehet tenni – jegyezte meg Setela Csaba.

A kiliti reptér persze még számos újítás előtt áll. Az ideális állapot eléréséhez, vagyis ahhoz, hogy szálloda és szolgáltató egységek várják a repülősöket még legalább két évre van szükség, annál is inkább, mert a jelenlegi jogszabályok szerint a repülőtérfejlesztésekhez a mindekori kormánynak is hozzá kell járulnia.



A fél évvel ezelőtti állapotokhoz képest a bázis mostanra már nem ad okot a szégyenkezésre. Volt is dolga vele az üzemeltetőknek, hiszen a 160 hektáros területet méteres gaztól kellett megszabadítaniuk, és a fogadó épületet is újjá kellett varázsolni. – A kifutó pályát háromszor hengereltük át. Míg korábban autóval is csupán 20-30-cal lehetett közlekedni rajta, addig mostanra 90-es tempót is elbír – mondta Setela Csaba, aki állítja: apróságokra is oda kell figyelniük, hiszen a repülősök első benyomása meghatározó lehet, ettól függ, hogy a pilóták újra visszatérnek-e Siófokra. A Kilitihez hasonló repterekből az ügyvezető szerint ugyan sok van az országban, máshol azonban nincsen Balaton, ami persze meghatározó, de a légibázison mégis inkább arra építenének, hogy vendégeik ne csak a tó miatt, hanem a reptéri szolgáltatások okán válasszák őket.

A szentkirályszabadjai reptérfejlesztés kapcsán felmerült: a Kilitibe érkező kisgépek és a túlsó parton leszálló nagyrepülők légifolyosói kerszteznék egymást. Ezt Setela Csaba is megerősítette, és mint mondta: erre már a tervezés fázisában gondoltak. – Arra a 10 percre, amíg a nagygép átrepül, korlátozni kell a forgalmat – mondta a reptérvezető és hozzátette: igyekeztek úgy hozzáállni ehhez a kérdéshez, hogy ne akadályozzák a nagygépek forgalmát.

Siófokra egyébként 20-30 főt szállító repülők is leszállhatnak majd, vagyis olyan turisták is érkezhetnek, akik légitaxi szolgálatot vesznek igénybe. Ez egy valóban módos vendégkör megjelenését jelentheti, hiszen egy ilyen utas a távolságtól függően akár egy olcsóbb autó árát is ráköltheti a repülésre. Kilitit minden bizonnyal azok a magánrepülő tulajdonsok is felfedezik majd, akik gépmadaraikkal túráznak a világban.