SONLINE

Elképedve olvasta Pollák Tibor ádándi polgármester cikkünket: olyan cselekményekkel vádolja az ügyészség, amik egy korábbi, áprilisi vádiratban még valóban szerepeltek, ugyanakkor június 6-án éppen az ügyészség módosította azt a vádat. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádolják egyébként Pollákot a 2003 és 2007 közötti, államilag támogatott egészségház-beruházás kapcsán. Azt is írtuk az ügyészségi közlemény nyomán: „Három év alatt egy egészségügyi centrumnak kellett volna épülnie Ádándon.”

– E mondatnak az az olvasata, hogy valójában fel sem épült a rendelő, holott már négy éve működik – mondta az ádándi polgármester. – A vádat pedig június 6-án úgy módosította az ügyészség, hogy négy rendbeli jogosulatlan gazdasági előny megszerzésével vádolnak, nincsen már szó más bűncselekményekről és folytatólagosságról sem. Egyetlen fiktív számla kibocsátására sem került sor. Három évig tartó rendőrségi és pénzügyőrségi vizsgálat előzte meg a vádemelést, mert 2008-ban névtelen feljelentést tettek ellenem a falubeli politikai ellenfeleim. Csalásnak és sikkasztásnak indult, de egyetlen tégláról se bizonyosodott be, hogy a magam hasznára fordítottam volna, pedig még a zártkerti szőlőmet is megvizsgálták.

A polgármester jogosulatlanul szerezte meg a vissza nem térítendő támogatást – áll az ügyészségi közleményben. Pollák Tibor erre úgy reagált: – Az ügyészség által kirendelt szakértő talált néhány olyan számlát, amely szerinte nem alátámasztott. Zömében murvázásról, területrendezésről és hasonlókról van szó, azt mondja a szakértő, hogy feltehetően nem lett annyi anyag felhasználva, amennyit elszámoltunk. Mi az, hogy feltételezhetően? Hogyan lehetne ellenőrizni, főleg utólag, hogy a közmunkás öt, vagy tizenöt lapát cementet dobott a keverőbe? Azt is mondja a szakértő, hogy a parkoló alá csak 10 centinyi murvaréteget ismer el, holott mi 40 centit raktunk a számlák alapján. Igen, mert ennyit ír elő a szabvány. Vagy van egy 5397 forintos csempeszámla, amit a hivatal dolgozói véletlenül az egészségház-építéshez könyveltek, holott a községházánál lett felhasználva az ottani fűtéskorszerűsítés során. Ha valóban manipulálni akarunk, akkor ilyen, 5400 forintos számlával tesszük?

A polgármester furcsállja, miként írhatja az ügyészség, hogy az egész állami támogatást jogosulatlanul szerezték meg, amikor a kifogásolt számlák összértéke bruttó 1,7 millió forint. – A vádiratban mégsem az szerepel, hogy ennek a 70 százalékát, azaz 1,2 milliót igényeltünk jogtalanul, hanem hogy a teljes, 10,7 milliót szereztük meg így. Hogy is van ez, az 1,2 millió hogyan lett 10,7? Az első bírósági tárgyalás már lezajlott, ott ezt meg is kifogásoltam. Azért sem bánom egyébként, hogy ilyen szakaszba jutott az ügy, mert bízom benne, hogy a bíróság előtt bebizonyosodik, hogy nem csaltunk. Azt elismerem, hogy adminisztratív hibák történtek, de ez nem azonos azzal, hogy a polgármester tudatosan, szándékosan megkárosította volna az államháztartást.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Annyi hibát, amennyit Ádándon találtak, a legtöbb hasonló léptékű önkormányzatnál találni lehetne, ahol beruházások történnek – véli az ádándi polgármester. – Hiszen az való igaz, hogy a polgármester a „mindenes” egy Ádánd-léptékű településen, nincsenek különböző szakemberek, osztályok, csak az a kérdés tehát ma Magyarországon, hogy kit jelentenek fel és kit nem – így Pollák Tibor. – Lejáratásra ez kiválóan alkalmas. Csak érdekességként: egy 2008-ban készült, díszes minisztériumi kiadvány 41 hazai mintaprojektet mutat be, köztük két Somogy megyeit, s az egyik éppen az ádándi egészségház. Átvizsgálták a különböző területfejlesztési és minisztériumi megbízottak a beruházást, mindent rendben találtak, máskülönben hogyan merték volna mintaprojektnek nevezni?