SONLINE

– Gyertek csak – intett két kisfiának a fiatal apuka a napozó stégre, ahol éppen egy profi próbálta rábeszélni az érezhetően első versenyén debütáló fiatal lánykát egy domborítós fotóra. – Nézzétek, milyen csinos nénik vannak itt – engedte maga elé három, négyéves fiúcskákat, hogy elférjenek az enyhe tukmálással készülő pillanatfelvétel mellett.

Hasonló cipőben járó sorstársa kislányával és két barátjával érkezett a deszkákra, a serdülőkor előtti iskolás megijedve két felé tartó amazontól, apukájához húzódott. – Jól van kicsim, visszakísérünk – fordult a ringatózó látvány után, – aztán mi elmegyünk úszni egyet – kacsintott a haverokra, s azonnal indultak is a fehér és sárga tangás versenyzőket követve. A hátul semmi, elől csak valami fókuszban a versenyre benevezett lány is elvesztette egy pillanatra egyensúlyát, cipőjének tíz centis sarka nehezített tényezőként kopogott a deszkákon, kissé meg is bicsaklott bokája. – Na, ha itt fennakadok, akkor orral esek ki a partra – nevetett barátnőjére. Mögöttük a kislányt kísérő férfitársaság sokat sejtetően, csúnyán összemosolyodott, majd a csemetétől megszabadultan egy perc sem kellett, hogy visszatérjenek...

A Miss Bikini Hungary a szépségverseny-időszak legledérebbnek nevezhető felvonulása, hiszen a strandon rendezett lánygyülekezet csak fürdőruhában mutatkozott a parton és a vízben hűsölők nyilvánossága mellett. Vasárnap igazi strandidő telepedett Siófokra az éjjeli zápor után, így rengetegen álltak meg csak pillanatokra a látványgazdag verseny helyszínének tövében. A kevésbé szégyellősek egyszerűen letelepedtek a part napozóágyaiba, és a trópusi fácskák hatalma vödörjére terítve a lábakat, árnyékból, üdítőt, sört szürcsölve meresztették a szemüket. Az ennél is bátrabbak, nyilvános strandlejáratról lévén szó, egyszerűen bementek a lányok közé, majd lesétálva a vízbe, hűsítve figyelték, miként szólítja Kasuba L. Szilárd műsorvezető a versenyzőket az óriás papírnő égben összeérő lába elé a gyakorlatilag szinte mindent láttató ruhácskákban a hölgyeket.

Az esztergomi különítmény azonnal feltűnést keltett megérkezésükkor, a három grácia, egy szőke, egy barna, és egy szőke-barna, készszínű hajú lány egyforma stílusú tangában merészkedett a szemek elé. A bugyinak aligha nevezhető két pántocska valahol biztosan összeért, minden esetre elől is inkább féltenyérnyi szövetben végződött. Hárman, kifejezetten a bikinis verseny miatt jöttek Siófokra, ahová monitornyi, boszorkánnyal díszített sminktükrük is elcsillant.

A profik, külön krémmel dörzsölték a mustra előtti testrészeket, hogy bőrükön eljátszadozhasson a fény a döntő pillanatban, és homokszemcsés beütést kapjon, a kevésbé készülő lányok, látva a mozdulatsort, leleményesen érték el nagyvonalakban ugyanezt azzal, hogy még a szólítás előtt egy utolsót csobbantak, természetesen hangsúlyosan ügyelve az arcra, szemre, szájra felvitt fedőrétegek maradandóságára.

– Te ezek teljesen hülyék? – fordult egy nem versenyző lány direkt felemelt hangerővel barátnőjéhez egy turistának látszó csoportban. Nézd már, egymást fotózzák a modellek, és közben vihognak egymásra – távolodtak a stégtől.
– Kész az ebéd? Értem – battyogott utánuk a már megismert fiatalember most telefonnal a fülén, két, úszógumival felszerelt kisfia mögött. – Jól van drágám, azonnal otthon leszünk – tette le, hallhatóan nem egészen úgy, mint aki most a vasárnapi uborkasalátáról álmodozik.

A versenyzők között egyre több ismerős arc bukkan fel, főleg mióta szezonálisan ránk köszöntött a szépségipar kihívásain egyre sűrűbben jelentkező, válogató sorozatok valamelyike. A lányok többsége egyik versenyről a másikra jár, van olyan is, akivel mindegyiken találkozhattunk ebben az évben, de már tavaly is végigtalpalta a hasonló mustrákat.

A három grácia idő közben elfáradt, hiába húzódtak a napernyők alá pózolni, mint soha megszűnni nem akaró közös fotótéma. Megfigyeléseink alapján majdnem másfél órát vártak, mire megelégelték a dülöngélő ácsorgást a kifejezetten magasító tűhegyeken. Pedig már fél óra után elkezdték dörzsölni a lábfejeket az egyre jobban kidudorodó erek környékén.

– Á, nem kell ezért megorrolni rájuk – mondja István, aki Budapestről érkezett és barátnőjét kísérte el a versenyre. – Mi meg a jó verdáktól érezzük jól magukat, őnekik kell az önbecsüléshez, hogy elindulhassanak ilyen versenyeken.

Ugyanezt mondja a rendezvényszervezéssel foglalkozó fiatalember versenyző párja, Zsuppán Fanni is. – Magabiztossá tesz, ha nem csak egy elfogult visszajelzésre kell alapoznom, ezért indulok a versenyen – mondja a 20 éves, főiskolai felvételével képzeletbeli zsebében a lány.
– Voltam már egy magazin címlapján is, de nem bánnám, ha modellkedéssel kellene foglalkoznom – állította, aztán azt is elárulta, nagyon hiú, s legalább annyit szeretne nyerni, amennyiből visszajönne a saját szépségére, testére fordított pénz, ami alatt edzésköltséget és az egészséges táplálkozásból fakadó pluszokat kell érteni.

A forrósodó hangulatban még forrázóan tudott hatni egy kis frissítő is. Az árnyékos helyekre a megfelelő mennyiségű felvétel elkészíttetése után minden helyet kipécéztek a lányok, így napon maradva hamar megszomjaztuk, a három deciliteres üdítőért és a kisüveges kóláért kifizettünk 1200 forintot, és könnyen kaptunk észbe, hogy többet nem is leszünk szomjasak a környéken.

A fonyódi szépségverseny szombaton kialakult döntős mezőnyéből újra találkozhattunk az egyik kiválasztottal. Schmutzer Bernadettet, a debreceni jogászhallgatót barátja kísérte el a siófoki bikinis megmérettetésre. – Egy éve vagyok a magyarországi, idézőjelben értett szépségiparban, tavaly indultam először a Miss Balatonon, de idén ez már a harmadik versenyem – mondta. – Most még tanulok, de szerintem addig kell kipróbálnom magam, amíg megtehetem, hiszen miután meglesz a diplomám, szeretnék komolyabb dolgokkal foglalkozni – ismertette jövőbeni elképzeléseit a barna hajú hajdúsági lány.

A versenyzők közül első körben húszat választott ki a zsűri, akik között a Való Világ vörös démonként emlegetett Sziszije is helyet kapott. A felsorakozó lányokat egyesével hívták mikrofonhoz, s egy kis szőnyegen kellett oda-visszázniuk mosolyogva. A vízben az első szólítás után hirtelen kisebb csapatokba verődtek a déli kimenőjüket kihasználó férfiak, hogy szintén szakértőként, de csak mosolyogva pontozhassanak hátulról. A büszke és kritikus csapat ezüstláncos legénye a zsűri mögött utánozta le egy magas szőkeség pózait a hullámokban, majd miután elunta, tréfáján jót mulató barátnőjére mutatott és egy szemöldökráncolásnyira bekiabált a szusszanásnyi csendbe: – ő a legszebb, nem látjátok?!