SONLINE

Másfél évtizede még nem igazán volt példa arra, hogy kizárólag nők hozzanak létre olyan szervezetet, amely nem harcosan feminista, hanem valamilyen közösségi cél, jelen esetben a Balaton, mint természeti kincs és térség kultúrájának megóvása érdekében próbál tenni. A Balaton térségében legalább is nem létezett a gyengébbik nem képviselőiből álló civil összefogás, különösen nem környezetvédelmi célokkal.

A Nők a Balatonért Egyesület megalapításának gondolata Simonné Zákonyi Tündétől származik, aki Simon Károly, a Balatoni Szövetség akkori elnökének feleségeként 1994. karácsonya után csupa férfitársaságban ott ült a Balatoni Szövetség ülésén, ahol többnyire a tó rossz vízminőségéről esett szó.

– Akkor odasúgtam Varjú Lajosnak (volt balatonfűzfői polgármester – a szerk.), hogy majd mi nők kitalálunk valamit. Erre azt a választ kaptam, hogy rendben, tegyék meg! – emlékszik vissza a Nők a Balatonért Egyesület alapítója, aki eztán frissében levelet írt barátoknak, ismerősöknek, polgármester feleségeknek, hogy hozzák létre a maguk Balaton védő egyesületét.

– Megkerestem a Limnológiai Kutató Intézetet, környezetvédelmi mérnököket, és megkérdeztem, hogy mi az amiben, az egyesület tenni tudna, hogy olyanba fogjunk, aminek értelme is van – meséli Simonné Zákonyi Tünde, aki mint mondja: a kezdet igencsak embert próbáló volt, főként, hogy az is előfordult: unatkozó polgármester feleségeknek tűntették fel őket a sajtóban.

Az előítéletek leküzdése nem volt nehéz a szervezet számára, hiszen belelendültek a munkába és megalkották például a környezetvédő felhívásokat tartalmazó tízparancsolatukat, balatoni kiadványok egész sorát készítették el, emlékművet állítottak a Pajtás hajó felborulásának 45. évfordulójára, környezetvédelmi társasjátékot készítettek és nem utolsó sorban az oktatásba is bevitték a balatoni identitás fontosságát, a környezet elkötelezett védelmét.

– Nem kampányszerűen, hanem folyamatosan dolgozunk – mondja Szauer Rózsa, az egyesület elnöke, aki immár 5 éve irányítja a szervezet. Az elnöknő úgy látja: a víz, mint érték védelme felerősödik akkor, amikor az édesvíz egyre nagyobb kinccsé válik a világon. Emellett persze a balatoni régió természeti értékeinek megőrzése is fontos feladata a balatoni nőknek.

– Az épített környezet alakulásával nem vagyunk elégedettek. Azzal, hogy az északi parton egyre inkább beépülnek a hegyoldalak, vagy egyre kevesebb a szabadon megközelíthető partszakasz, azzal éppen azt a jellegét veszítjük el a Balatonnak, amiért szeretjük – mondja Szauer Rózsa, aki arról is beszélt: a mintegy 700 tagot számláló Nők a Balatonért Egyesület céljai között továbbra is elsők között van az önálló Balaton régió létrehozásának segítése.

Hiányoznak a harmincasok

Az egyesület tagjainak tapasztalatai szerint manapság a 30-as korosztályt a legnehezebb megszólítani. Ezért próbálkoznak folyamatosan családi rendezvények szervezésével, ahol szülők és gyerekeik közösen tanulhatnak szórakozva.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A harmincasokat egyébként tagként is nehezen vonják be az elhivatott nők munkájába, pedig ez az korosztály, amelyik a gyereknevelésbe vitt környezettudatosság révén is sokat tudna tenni a Balaton jövőjéért, a jövő Balatonjáért.