SONLINE

Szégyen – jellemezte a hazai foglalkoztatási adatokat Orbán Viktor szerdán a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet megalakulásának 50. évfordulóján rendezett ünnepségen. A magyar kormányfő az ország fő céljaként a 75 százalékos foglalkoztatottság elérését jelölte meg, s elismerte, ehhez kabinetjének kell megteremtenie az esélyt.
A feltétlenül támogatandó változások azonban a határokon belül óriási ellenállásba ütköznek, hiszen alapjaiban kell átírni az eddigi nyugdíjazási és rokkantosítási szabályokat, mely természetesen ellenkezik az érintettek érdekével.

Ehhez jön még a jelenleg kétszámjegyű munkanélküliség lefaragásának szándéka: a két leginkább érintett korosztály, a pályakezdők, valamint a 45 év felettiek be-, illetve visszavezetése a munka világába legalább akkora harc lesz, mint a korkedvezményes nyugdíjasok újbóli „csatasorba állítása”. Sőt, talán még nagyobb.
A 45 év felettieknek ugyanis, ha csak nem hiányszakmával rendelkeznek, jelentősen kevesebb az esélyük az elhelyezkedésre, mint a fiatalabb korosztályoknak. Hiába a sok esetben bőséges tapasztalat, a felhalmozott tudás, a munkáltatók, ha tehetik, inkább a negyven, de főként a harminc alattiakkal töltik be üres álláshelyeiket: beosztotti, alsóvezetői szinten 25-35, középvezetőin 30-40, míg felsővezetőin 35-45 év közötti jelöltet favorizálnak.

– Lassúak, körülményesek, rugalmatlanok – jegyezte meg Kovácsi Gábor, egy budapesti fejvadászcég munkatársa. – Nehezebben vállalnak munkát a lakóhelyüktől távolabb, ragaszkodnak a korábban bevált módszereikhez, szokásaikhoz. Persze tudom, ezek sztereotípiák, de tényleg látható egy generációs fal 45 év környékén. A másik nagy problémát pedig az idegen nyelv ismeretének hiánya jelenti náluk, ők még a kötelező orosz időszakában szocializálódtak, a munkaadók viszont inkább az angolul, németül tudókat keresik. Sok esetben persze ez inkább csak kifogás, hiszen jó néhány munkakör, állás betöltéséhez valójában szükségtelen a nyelvismeret.

– A munkanélküliség olyan negyvenöt fölött, mint a nátha – mondta a kaposvári munkaügyi központ előtt Balázs –, szinte bárki elkaphatja. Az első időszakban még él a remény, hamar talál magának újabb melót az ember, ám néhány hónap múltán már jönnek a depressziósabb napok.
Balázs, aki 49 esztendős, s eredetileg sofőrként dolgozott egy a rendszerváltás után megszűnt kaposvári cégnél jelenleg harmadszor eszi a munkanélküliek keserű kenyerét. Eddig, ahogy mondja, mindig szerencséje volt, öt évig culágerkedett, persze feketén, viszont jól keresett, majd betanított munkásként dolgozott szalag mellett. A válsággal felmondtak neki, most két éve próbál elhelyezkedni – sikertelenül.

– Két-háromszakmás emberek állnak sorba – legyintett –, ráadásul a többség egy tízessel fiatalabb, mint én. Még szerencse, hogy feketén néha el tudok menni segédmunkásnak építkezésekre, különben nem tudnánk fizetni a számlákat. Csak éppen hosszabb távon ennek is én iszom meg a levét, hiszen nem vagyok bejelentve, nagy nulla lesz majd a nyugdíjam.
Álláskeresőként persze kapja a bérpótló juttatást, cserébe közmunkát végez. Csak szerinte, ez még szalmaszálnak is kevés, hogy sikerüljön megkapaszkodnia a munka világában, nincs motiváció, nem lát előrejutási lehetőséget.
– De megbecsülöm – állította –, mert ha tényleg visszahozzák a rokkantakat, valamint a nyugdíjas rendőröket és tűzoltókat, még ennyi lehetőség sem lesz. Mert nekik is csak ilyen munkát tudnak majd adni.

Hogy ez ne így legyen, a kormány különféle kedvezményekkel ösztönözné a foglalkoztatókat, hogy idősebbeket alkalmazzanak. „Az új szabályok értelmében bértámogatás annak a munkaadónak nyújtható, amely vállalja olyan hátrányos helyzetű álláskereső foglalkoztatását, aki a foglalkoztatás megkezdésekor ötvenedik évét betöltötte…” – olvasható a szakminisztérium honlapján, s hosszas felsorolás következik, milyen kedvezmények járnak, s kiket kell foglalkoztatni. Korábban is akadtak ilyen kísérletek, ám a Start-Plusz, illetve a Start-Extra program nem hozott áttörést.

– Éveim vannak még a nyugdíjig, dolgozni szeretnék, nem segélyért sorban állni – mondta Júlia, szintén a megyeszékhely munkaügyi központja előtt. – Két és fél évvel ezelőttig álmomban sem gondoltam volna, hogy ilyen helyzetbe kerülök. Most viszont, vagy három tucat állásinterjú után már abban nem hiszek, hogy ismét normális helyen fogok dolgozni. Ja, összesen ketten vették a fáradtságot, hogy telefonon utasítsanak el, a többiek nem is szóltak vissza...

Magyarországon közel kétmillió 45 és 60 év közötti ember él. Papíron a munkaerőpiacon aktív korosztályról van szó, ám a hazai állástalanok harmada közülük kerül ki. A szakemberek szerint bértámogatással, járulékcsökkentéssel, személyre szabott rehabilitációs szolgáltatásokkal vissza lehetne segíteni őket a munka világába.

Somogyban, mint a régió többi megyéjében az országosnál rosszabb a helyzet: az aprófalvas településszerkezet, s az ebből adódó infrastrukturális hiányosságok miatt a megyeszékhelytől, illetve a Balaton parttól távolabb élő 45 év felettiek nehezen találnak munkát.
A Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjának adatai szerint az idén áprilisban 9021 negyvenöt esztendőnél idősebb álláskereső szerepelt a nyilvántartásban. Két évvel ezelőtt ugyanők 8946-an, tavaly 8691-en voltak. Valamivel szerencsésebb helyzetben vannak közülük a férfiak, hiszen két év alatt nagyjából másfélszázzal csökkent a számuk: jelenleg 4658-an keresnek munkát a korosztályból. Több mint kétszázzal emelkedett viszont a hasonló korú nők között a munkanélküliség: 2011 áprilisában 4363-an kerestek munkát a megyében. A kormányhivatal munkaügyi központja szerint összességében elmondható, hogy kis mértékben javult a helyzet Somogyban.

– Mindenkinek hiszek – jelent meg egy keserves kis mosoly Balázs szája sarkában –, s lehet, javultak a mutatók. Csak azt a saját bőrömön nem tapasztalom. Mert tudja, az ember úgy érzi, a munkanélküliségi ráta mindig százszázalékos, ha neki nincs állása...

Külföldi állásajánlat: egymillió közül válogathat, de csak biztos nyelvtudással

Ha a spanyolviaszt nem is találták föl, a spontán árucserét – úgy fest – kiválóan alkalmazzák a somogyvámosiak. Amennyiben a nyelvtudás és a fizikai munka árunak minősül.

A somogyvámosi Szépné Rózsa Judit azt mondja: a tanácsadásnak az a módja, amit egyik helybeli ismerőse tapasztalt meg a boglári munkaügyi központban, sokkal inkább átok, mint segítség. – A kirendeltségen csupa német nyelvű ajánlatcsomagot, prospektusokat adtak az amúgy segédmunkáért jelentkező ismerősömnek – mondta. – Persze semmit nem értett belőle, ezért hozzám fordult. Tudta, hogy beszélek németül, így megkért: ahogy az időm engedi, fordítsam le az ajánlatokat. Amikkel egyébként több probléma is volt: mire lefordítom, s megérti a férfi, mit ajánlanak neki, elképzelhető, hogy már régen betöltötték az állásokat. Ezen kívül volt olyan is az ajánlatok között, amire Németországban ötven kilométeres körzetből kerestek dolgozót. Véleményem szerint ez a segítség értékelhetetlen a munkaügyi központ részéről. Egy pozitívuma azonban mégiscsak van a dolognak. Ha már abbahagytam a kapálást, hogy fordíthassak, nem kellett kétszer mondanom az úrnak: cserébe legalább abban segítsen.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál, illetve annak munkaügyi központjainál, kirendeltségeinél hazai munkalehetőség keresése esetén figyelembe veszik az illető szakképzettségét, végzettségét – közölte megkeresésünkre a Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja. – Külföldi munkalehetőség keresése esetén viszont a munkavállaló igényei szerint történik az uniós ajánlatok leválogatása. Amennyiben egy magyar állampolgár az Európai Unió területén kíván elhelyezkedni, beszélnie kell az általa kiválasztott célország nyelvét. Ez egyrészt a munkáltatóval történő kapcsolatfelvételkor szükséges, másrészt a munkaszerződés megértésénél is elengedhetetlen. Számtalan érdeklődő próbál ugyanakkor nyelvtudás nélkül elhelyezkedni. Számukra az európai állásközvetítő rendszer, az EURES csak abban az esetben használható, amennyiben az ismerősök, rokonok, munkatársak közül rendelkezik valaki olyan stabil nyelvtudással, amivel az ügyintézést a munkavállaló helyett magára vállalja. Idegen személyek igénybevételét soha nem javasoljuk senkinek.
A Somogy Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központjánál úgy tájékoztattak: az álláskeresők egyrészt válogathatnak a munkaügyi kirendeltségeken kihelyezett, a külföldi EURES tanácsadóktól érkezett ajánlatok között. Másrészt használhatják az EURES adatbázisát, ahol jelenleg több mint egymillió ajánlat található.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Ezek megértéséhez azonban szintén rendelkezni kell bizonyos nyelvismerettel, magyar nyelven megjelenő külföldi ajánlattal nem szolgálhatunk senkinek. Az EURES tanácsadó természetesen tud abban segíteni, hogy az álláskereső elképzeléseinek megfelelően keressen ajánlatokat, ám ezek is az adott ország nyelvén kerülnek leválogatásra. Mivel az EURES hálózat klasszikus közvetítői tevékenységet nem végez, a munkáltatóval való kapcsolatfelvételt minden esetben az álláskeresőnek kell megtennie. Megfelelő nyelvtudás nélkül ez kivitelezhetetlen. Az ajánlatok megértéséhez fordítást nem vállal a szervezet, alapvető elvárás, hogy külföldi munkavállalás esetén a munkavállaló rendelkezzen azzal a viszonylag stabil kommunikációs nyelvtudással, amellyel ő magát külföldön megérteti, illetve a munkáltatóját megérti. Amennyiben az illető álláskeresőnek további segítségre lenne szüksége, Friss Zoltán EURES tanácsadó mindenben a rendelkezésére áll – tudtuk meg a hivataltól.