SONLINE

A köztisztasági cég Kaposvár Akhillesz-sarka, mondja sok éves középvezetői tapasztalattal egyik neve elhallgatását kérő forrásunk. Az átalakulás szerinte azért is megy komótosan, mert a szereplők lábujjhegyen kerülgetik a kényes kérdések taposóaknáit. A KGV-t is beolvasztó Kaposvári Közszolgáltató Holding létrejötte alkalmat nyitott arra, hogy a meggyökeresedett status quo-n változtasson a többségi tulajdonos önkormányzat. Püspök Rudolf elnök-vezérigazgatót két lépcsőben mindkét státuszából visszahívták. A tevékenysége korábban messzemenőkig összeforrott a fenntartó érdekeivel, ám ezek a holdinggal nyitott tiszta lapra már nem fértek rá. Püspök részvényes maradt Kaposváron, s egy „nem átlátható”szolgáltatásban érdekelt Romániában.

De nézzük Kaposvárt: miért ennyire fontos a politikai fórumokat is számos alkalommal megjárt köztisztaság ügye? Azon túl, hogy a cég még sosem dolgozott teljes közmegelégedésre, hiszen annyira még sosem volt tiszta a közterület, hogy az átütő erővel fényezte volna a város reputációját. Nem is a szemétdíjak ügye volna itt a megoldás, bár kétségkívül médiahír lett számos alkalommal, amikor a közélet színe-java gumicsontként játszott az ingyenes hulladékszállítással. Az egyik „legolcsóbb város” nem keveset ad a marketingjére, amit szánjunk most dicséretnek, azzal együtt, hogy percig sem hisszük, hogy létezik ingyenes közszolgáltatás. Amivel nem szeretnénk azt állítani, hogy ahol nagyon olcsó a rezsi, ott az egyik legnagyobb a közösség egy főre jutó adóssága. Kaposváron külön-külön mindkettő igaz, az ok-okozati összefüggést, esetleg a létező kommunizmus tapasztalatainak érvényességét szakértőkre bíznánk.

A KVG nem volt rossz üzlet Kaposvárnak, hiszen ha az lett volna, nem védi a „jóhiszemű sikkasztásért” elmarasztalt cégvezetőt és a birodalmát. Mely birodalom most visszavág. Püspök eltávolítása a cég éléről nem megy egyik napról a másikra. Bajszot már akasztottak vele, az ő félre állítása mellett a fiát is leépítették, feleségét olcsóbban alkalmazzák. Forrásaink szerint a két legutóbbi közgyűlést már-már ő vezette érthető felkészültségével és rutinjával. Ezek a közgyűlések fontos változásokat hoztak Kaposvárnak, ahol stratégiai kérdés a közcégek önkormányzati tulajdonban tartása, s ezzel az alacsony díjszabás.

A stratégiai döntéseket tudakoló kérdéseink előtt Petes Tamás operatív igazgató nyitott volt, ám később azt mondta, köztisztasági ügyben illetékes. Gombos Attila holding-vezérigazgató fogadta megkeresésünket, majd Takács Tamás igazgatósági elnököt jelölte meg nyilatkozóként. A társaság új szervezettel működik tovább, ennek kialakítására kapott felhatalmazást az új operatív cégvezetés a hatékonyság növelése érdekében, tudatta Takács. E szervezet kialakítása részben munkaviszonyok megszüntetésével jár, ez a folyamat már lezárult. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e 50 fölötti álláshely megszüntetését, amiről informátoraink szóltak, a következő választ kaptuk: „50 feletti álláshely megszüntetését nem tervezi a Társaság.” Persze konkrétan is megkérdeztük, mennyi és milyen álláshely szűnik meg várhatóan, esetleg bizonyos arányban a parkfenntartásba kiszervezve, amiről szintén értesültünk, de erre már nem kaptunk választ. „A megszűnő jogelőd és a létrejövő jogutód cégek közötti jogutódlással változik a szervezet. Álláshelyek tehát ily módon nem szűnnek meg, a munkáltató személyében fog változás bekövetkezni.”

Mindebből meglehetősen nehéz olvasni, és miután emberek megélhetéséről, Kaposvár vagyonáról van szó, megkíséreltük a pontosítást. Erre Széki Éva, a holding sajtófőnöke megbízóit idézve azt közölte: az első válaszok vannak érvényben. Ezek írtak a vagyonleltárról is, melynek elkészítését a közgyűlés kérte augusztus végéig. A leltár várhatóan október elejéig készül el. A KVG utódcégeinek egyik feladata az észak-magyarországi (Duna-kanyar) és a romániai üzletég tisztázása. Utóbbi sarkalatos kérdés, amit Takács Tamás igazgatósági elnök által jegyzett válaszok is elismernek. „Az operatív cégvezetés megvizsgálta a romániai tevékenység jelenlegi helyzetét, adatgyűjtést és elemzést végzett a fentiekben már jelzett átalakulást is érintően. A kiutazás eredménye várhatóan az átalakulás során előterjesztendő vagyonleltár- és vagyonmérleg-tervezetekben jelenik meg. A stratégiánk a hatékonyabb és szorosabb együttműködés az önkormányzatokkal. „A cél az egyik jogutód gazdasági társaság tevékenységeként megszervezni a romániai tevékenységet, mivel egyszerűbb, transzparensebb és átláthatóbb működés.”

Forrásaink szerint az átláthatóság bőven ráférne a cégre, mely láthatóan igyekszik a fény felé, de még nem kész rá maradéktalanul. A megvilágosodáshoz vezető úton még Jakó Gergely megyei alelnök (Fidesz-KDNP) neve is eszünkbe jutott mint interjúalany. Az ő tavalyi igazgatósági tagi, s az idei hét havi igazgatósági elnöki tevékenysége (Jakó a nyáron lemondott) nemcsak rálátást engedett a cég életére, de felelősséget is viselt érte. Erre a felvetésre azonban Jakó korábban egy irodalmi művel felelt, amivel a köd egy kicsit sem oszlott. Oszlatása talán később következik.

Az ügyet a kaposvári ellenzék is felkapta, és az internetes hozzászólástömeg is jelzi: közérdekről van szó.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Feljelentést fontolgatnak a székelyföldiek a kaposvári szerződésszegés miatt; a cég állítja, nincs 50 ezer eurós végrehajtás ellenük

Az operatív cégvezetés és a holding-képviselet a közelmúltban járt a szomszédos országban, ahol a KVG Románia néven bejegyzett cég mint szervező-pályázó vállalat működik. A szállító a Salubriserv nevű Püspök-cég. Székelyföldi forrásunk szerint Püspök tavasszal formailag eladta a Salubriservet, ahová aztán májusban kinevezték ügyvezetőnek, amit a kovásznai cégbíróság adatbázisa is alátámaszt. Informátorunk szerint végrehajtási eljárást indítottak a romániai KVG-cég ellen 50 ezer euró értékben a kinti, szolgáltatás nélkül maradt önkormányzatok. 

Már megírtuk, márciusban a 17 udvarhelyszéki települést tömörítő ADI hat települése leszerződött a KVG-vel, mely az addigi szolgáltatóval, a szintén magyar érdekeltségű AVE-val szemben árháborút nyert. (Az AVE a KVG 44 százalékos tulajdonosa, ügyvezetője, Hartdégen József az igazgatóságnak is tagja.)

Dávid Lajos, Máréfalva polgármestere márciusban szerződött az olcsó KVG-vel, ám szomorú lett, amikor a kaposváriak a Hargita Népe szerint „angolosan távoztak”. Püspököt az idő tájt hívta vissza minden pozíciójából a holdingcég, s az AVE megszellőztette (s állítólag még feljelentést is tett), hogy Püspök jogosulatlanul írt alá. Idekívánkozhat, hogy a KVG igazgatósága augusztus 29-i hatállyal visszavonta a cég tíz bélyegzőjét, és kettőt érvénytelenített. A különös az, hogy e döntéseket visszamentőleg, január 31-i hatállyal hozták, az ezt követő időszakban bélyegzett iratok érvényességét a társaság nem ismeri el. Dávid – aki forrásunk szerint Püspököt mellszélességgel támogatta – augusztusban már a feljelentést helyezte kilátásba szolgáltatásszegés miatt. Ezért lenne érthető, ha az érintett udvarhelyszeki önkormányzatok büntető jegyzőkönyveket írtak ki volna a ZRT nevére, jelentős összegre, közel 50 ezer euró értékben, s mert ezeket nem fizette meg a KVG Zrt., akár végrehajtás is indulhatott.

„Nincs végrehajtási eljárás folyamatban 50 ezer euro értékben a társasággal szemben”, áll a Takács Tamás nevével jegyzett lapunknak küldött céges válaszban. Amiből sajnos nem derül ki, 49 ezer eurós van-e? A szolgáltató nélkül maradt udvarhelyszéki települések meghívásos, 90 napra kiterjedő sürgősségi szerződésekkel biztosítják a hulladékszállítást, a munkát a Salubriserv végzi, írja a Székelyhon a szemétháborúról. A Salubriserv a román közigazgatási és belügyi tárca honlapja, a www.anrsc.ro szerint Barótra kért licenszet a közelmúltban. Kerestük Dávid Lajost, de egyelőre nem reagált kérdéseinkre. Püspök Rudolf időt kért jogászi konzultációra, de nem zárkózott el a válaszadástól, amivel talán számos kérdést tisztázhatna a hulladékszállító cég körül.