SONLINE

A hírek szerint a jogszabály parlamenti vitája során Pokorni Zoltán, az oktatási bizottság fideszes elnöke ugyan benyújtott egy javaslatot, ami támogatta volna ezt a képzési formát, de a miniszterelnök állítólag kinyilvánította, hogy ezt nem kívánják preferálni a jövőben. A Népszabadságnak azt válaszolta az oktatási államtitkárság: nem kívánatos a nyelvi előkészítő és a két tannyelvű oktatás, mert „a ráfordítások nincsenek összhangban a minőséggel.”

A hírek ezzel szemben egészen eddig arról szóltak az érintett középiskolákból – így például a siófoki Perczelből –, hogy az erre a képzésre járó diákok érettségi eredményei a legjobbak, nem beszélve a nyelvvizsga-eredményességükről. Azért is érdekes ez az oktatáspolitikai fordulat, mert 2016-tól felvételi követelmény lesz a nyelvvizsga a felsőoktatásban.

Országosan is az elsők között vezette be a kéttannyelvű képzést a siófoki Perczel Mór Gimnázium, szeptembertől azonban nem indul már ilyen osztály, mert a fenntartó nem járult hozzá a meghirdetéséhez. Jelenleg is tanulnak azonban nulladik évfolyamosok a Perczelben, velük fut majd ki a jelenlegi tervek szerint a kéttannyelvű oktatás, az érettségijükkel. – Más módon igyekszünk lehetővé tenni azt, hogy a diákjaink intenzíven nyelvet tanulhassanak és eljuthassanak tanulmányaik végére a nyelvvizsgáig – tájékoztatott Vaskóné Csák Erika, a siófoki gimnázium igazgatója. – Az angol, illetve a német tagozatos osztályokban lehetővé tesszük, hogy az első évfolyamon csak a választott idegen nyelvet tanulják, heti hét és fél órában, két tanárral. Az egyikkel a nyelvtanra, a másikkal a beszédkészségre koncentrálnak. Tizenegyedik osztálytól fakultáción és szakköri formában is tanulhatnak idegen nyelvet, ezzel együtt már olyan jelentős óraszámban sajátíthatják el, ami lehetővé teszi a sikeres nyelvvizsgát. Ez azért is fontos, mert a felsőoktatási törvény 2016-tól már felvételi követelményként írja elő.

A cikk a hirdetés után folytatódik

A két tanítási nyelvű oktatás azonban drága. – A nulladik évfolyamot követően nálunk földrajzot, civilizációt és történelmet tanulnak a diákok idegen nyelven. Ez a képzési forma idegen nyelvi rektor alkalmazását írja elő, nyelvpótlékot kell fizetni a történelem és a földrajz tanítása miatt is, s e két tantárgy oktatása kis csoportos formában zajlik, hiszen a nulladik, előkészítő évfolyam ellenére sem jut el minden diák azonos szintre.
S hogy mit hozhat a jövő? A Perczel igazgatója tolmácsolta érintett kollégái reményét, miszerint a döntés egyelőre csak a következő tanévre vonatkozik, később esetleg visszaállhat ez a képzés. Az bizonyos, hogy ahogyan eddig, továbbra is helyben szeretnék biztosítani diákjaik számára a nyelvvizsgázási lehetőséget. Vaskóné hozzátette: elképzelhető, hogy később esetleg a kéttannyelvű oktatást a nulladik évfolyamos, elvileg olcsóbb előkészítővel pótolhatják, ahol heti tizennyolc órában csak idegen nyelvet tanulnak a diákok.

Barcson marad a két tanítási nyelv, igaz, ott nem a megye (januártól az állam) a középiskola fenntartója, hanem a város. A Széchenyi Ferenc Gimnáziumban meghirdették az angol és a német kéttannyelvű képzést is szeptembertől, és már vannak rá érdeklődők is. Leginkább a dél-somogyi térségből jelentkeznek a heti tizenhat órás idegennyelv-oktatást jelentő képzésre, s általában harminc fölötti osztálylétszámmal indítják.

Kaposváron a barcsihoz hasonlóan városi fenntartású Noszlopy közgazdasági szakközépiskolában német-magyar, a Munkácsy gimnáziumban pedig angol-magyar kéttannyelvű képzés folyik. Előbbiben nyolc éve jelentkezhetnek az amúgy hiánypótló képzésre a diákok, s az intézmény vezetésének egyértelmű szándéka ezen oktatási forma további működtetése. A Munkácsyban, ahol több mint tíz éve folyik az angol-magyar kéttannyelvű képzés – tudtuk meg Gyallai Katalin igazgatótól – a nyelvi alapozás után a történelmet, a földrajzot és a célnyelvi civilizációt tanulják a diákok angolul. A végzősök szinte kivétel nélkül emelt szintű érettségit tesznek, s felsőfokú nyelvvizsgával zárnak.


Az érettségi-átlag 4,7 volt Siófokon

Évről-évre jó eredményeket produkáltak a két tanítási nyelvű oktatásban részesülők. Két példa lapunk archívumából:
„2004: Pécsi Oszkár, a siófoki gimnáziumot is fenntartó megyei önkormányzat főmunkatársa: – Száz érettségi előtt álló somogyi nyelvvizsga-igénylőből ötven siófoki, s ez jól jelzi a Perczel gimnázium magas színvonalú idegennyelv-oktatását. A diákok felkészültsége is azt mutatja, hogy bevált ez a forma. A felvételkor válogathatnak a jó képességű diákok közül, s a kéttannyelvű osztályok jó eredményei az iskola többi osztálya számára is húzóerőt jelenthetnek.”
2006: A siófoki gimnázium igazgatója elmondta: érettségijük (ami ugye most már felvételi is) átlaga a kéttannyelvű tagozaton 4,7, a humán-reálon 4,6 volt.”

Ufók vagyunk, vagy rosszul oktatunk?

Magyarországon uniós összehasonlításban még mindig kevesen beszélnek idegen nyelvet. A 2005-ös adatok szerint az európai átlag meghaladja az ötven százalékot, míg hazánkban ez az arány 29 százalékos. Setényi János oktatáskutató szerint „ufók vagyunk” Európában; a magyar nyelv különbözik az összes többi európaitól, ezért is tanulunk meg nehezebben más nyelveket. Kálmán László nyelvész szerint azonban az oktatásunkkal van a probléma. Úgy látja: nálunk nem történt oktatási reform, a fejlettebb országokban ezzel szemben már áttértek az ismeret-alapú oktatásról a képességek hasznosítását előtérbe helyező képzésre, mifelénk viszont „a diákokat szankcionáló, kényszerítő oktatás az idegen nyelvek terén is kudarcélményeket okoz.”