SONLINE

Jogszabály maximalizálja ugyanis márciustól a lakásvásárlások hitelfedezeti arányát, s ez értékbecslő forrásaink szerint is újabb igénylőket zár ki a vásárlók közül a már így is padlót fogott ingatlanpiacon. Mások úgy tartják, ennél nagyobb mélyponttal a magyar lakáspiac átesne Ausztráliába.

Forinthitelnél 75, euróalapúnál 60, más devizánál 45 százalékban tetőzhet a hitelfedezeti arány, azaz az ingatlan fedezeti értékéhez képest enynyi lehet a kölcsön összege. Lízingnél öt százalékkal magasabbak az arányok. Ezek a jogszabály sarokszámai. Müller János, a Magyar Bankszövetség vezető tanácsadója kérdésünkre azt mondta: a médiában úgy fogalmazódik meg, mintha a bankok behúzták volna a kéziféket, és a lakosságot akarnák saját magától megvédeni. Tény, a kormányrendelet tényleges hatása a szigorítás, ám a jogszabályalkotók szándéka az volt, hogy egy jövőbeni válságra gondolva a kockázat mérséklésével csökkenjen a hitelezésben a bankok kitettsége, a bankrendszer sebezhetősége. Vagyis: mérséklődjön a magas, 60 százaléknyi arányt képviselő devizahitelek száma. Hát, most fog. Mérséklődni is, fájni is.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Boldizsár Balázs egy kaposvári ingatlanügynökség munkatársaként közvetlenül érzi a hatásokat. Óriási lakáskínálat kutatja a megcsappant keresletet, ami lefelé nyomja az ingatlanárakat, ám a lakások zöme még így is eladhatatlan. A dominó-elv alapján kellene egy vevő, aki fizet, s így az eladóból vevő lehet, aki fizet, és a többi. Ez lenne a fizetési spirál. Válság idején azonban nem dominózás van, hanem malmozás...

A jogszabály a banki hitelezést ismerő forrásunk mondja: a hazai adósság szintje magas, az adóskultúra viszont alacsony színvonalú. A közép-kelet-európai térség leginkább hitelbe vásároló nemzete vagyunk úgy mikro (háztartási), mint makro (nemzetgazdasági) szinten. Az utóbbi gyökerei az átkosra vezethetők vissza, amikor a létező talán legdrágább hitelekből épült a talán legszegényebb létező szocializmus. A piaci portékák – köztük a kereskedelmi banki hitelek – megjelenésekor az átlagmagyar szinte mindent hitelre vett, amiből addig nem is lett nagy baj, amíg volt állása, és ezzel fizetőképes keresletet jelentett.



Müller János bankszövetségi vezető tanácsadó hozzátette: a pénzintézeteknek június 11-ig kell elkészíteniük belső szabályzatukat, melyben rögzítik a hitelképességi vizsgálataik előírásait. Magyarán további szigorítás jön. Megvonják a hitelezhetőségi határt, s hiteltípusonként a figyelembe vehető jövedelmi tételeket, és azok igazolásainak módját. Ekkortól a bankok csak e vizsgálat után adhatnak hitelt.
A Bankszövetség munkatársa példával érzékeltette a lakáshitelezés változását. Egy 20 millió forintos fogalmi értékű ingatlan esetén forintban 15 millió, euróban 12 millió, egyéb devizában 9 millió lehet a plafon. Ha a törlesztőrészlet forintnál 80 ezer, euróban 64. A hitelminősítést pedig úgy kell elképzelni, hogy a futamidő és a törlesztőrészlet megállapítása után szigorúbban megjelenik egy lehetséges hitelezhetőségi maximum. Bizonyos rétegek hitelhez jutása így nehezebb lesz, de ez a hiteleket nem drágítja.

Boldizsár Balázs szerint ez már nem oszt, nem szoroz, az ingatlanpiac így is leült. Minden ingatlankategóriában túlkínálat van, különösképpen a lakásokban. Megmaradt fizetőképes ügyfeleik jelentős része készpénzzel fizet, a többiek kevesebb hitelt kapnak és/vagy vállalnak. Akik hitellel vásárolnak, előzetes szűrést végeznek: a bank értékbecslőjével elkészíttetik a számolást, hogy megtudják, folyósítanák-e a nekik a hitelt fedezetalapon.
– Rengeteg az eladó ingatlan, s köztük sok az utolsó órás – fogalmaz Boldizsár Balázs. – Ezek tulajdonosai előzőleg megerőltették a családi háztartást, ami nem bírta a terhelést, így súlyos elmaradások sürgetik az eladást. Az ingatlanok értékét azonban sokan mégis próbálják tartani, ami persze érthető. 

A lakosság nem pénzügyi analfabéta, felelősen viselkedett a válságban

Müller János bankszövetségi szerint a pénzügyi válságban a magyar bankok megállták a helyüket, jobban, mint a lett, az litván vagy akár az amerikai társaik. Nálunk ésszerűtlen kockázatokat nem vállalva hiteleztek. A vezető tanácsadó azt is elmondta: az elmúlt 15 hónapban sokszor elhangzott, hogy a lakosság felelőtlen hitelfelvételének bírálata, s az, hogy sokak szerint a magyar lakosság többsége pénzügyi analfabéta. Ezzel szemben Müller János szerint a magyar banki ügyfelek döntő többsége eddig is felelősen viselkedett, a magyar lakáshitel-adósok pedig a legjobb törlesztők közül valók. A devizahitel egyébként nem ördögi találmány: öt éve az árfolyamkockázat mellett is a legtöbben jobban jártak a 4-5 százalékos kamattal, mint a 15-17 százalékos forinthitelesek. A devizahitelek bedőlése elsősorban a gazdasági, a fiskális és a monetáris politika együttes következményének tekinthető, mondta.