SONLINE

A modern kor civilizációs ártalmairól szólva azt mondta: Magyarországon évente 130 ezren halnak meg, fele szív-, és érrendszeri okok miatt, minden nyolcadik percben elhuny valaki agyi történés, szívinfarktus következtében. Ismert, Somogyban is vezető halálok a szív-és érrendszeri megbetegedés, ezen belül a szívinfarktus és a stroke (szélütés). Ráadásul nálunk az országos adatoknál is elszomorítóbb a helyzet. 
– A magyarok korábban halnak meg, és elégtelen az életminőségük a viszonylag korán elszenvedett szív-, és érrendszeri betegségek miatt – mondta a szakorvos. – Az ezeket előidéző okok közt a nagyobb gyakoriságú elhízást, a cukorbetegséget, a dohányzást, és magas vérnyomást említeném Somogyban.

Megdöbbentő tény, de a születéskor várható élettartam a férfiaknál 70, a nőknél 78 év, míg az unióban a 25-ből a 22. helyen állunk ezzel a „teljesítménnyel”. A férfiak már a fogantatás pillanatától kezdve, míg a nők a menstruálás befejezése után veszélyeztetettek stroke-ra, szívinfarktusra. A szív- és érrendszeri betegségek zöme az elhízásra vezethető vissza.
– A hasi elhízás és dohányzás következményei az úgynevezett civilizációs ártalmak – tájékoztatott Csuka László, – mint a magas vérnyomás-, és koleszterinszint, a cukorbetegség, a krónikus vesebetegség, és a daganatok gyakoriságának növekedése.

Az elhízás elsősorban a fogyasztói társadalmakban terjedt el tömegesen. Viselkedés-kultúránkban megjelent a szupermarket-kultúra, a korlátlan étel- és italfogyasztás, de az ételadagok nagyságának folyamatos növekedése is. Megfigyelhető, hogy a modern ember marketing-ingerek hatására eszik, és nem azért, mert éhes; nem a gyomrunkat, hanem az óránkat, esetleg a harangszót figyeljük, s nem akkor fejezzük be az evést, amikor jóllaktunk, hanem akkor, amikor eltűnt az összes étel a tányérból.


Az elhízás okait magunkban kell keresni

Még a mellékhelyiségbe is autóval megy – hallhatjuk gyakran. Nem véletlen, hogy az elhízás okai között szerepel, hogy mindenhová autóval megyünk. Míg 1900-ban 10, 1985-ben 1,5 millió autó közlekedett az utakon.
Ráadásul „egész nap” televíziót nézünk, számítógép előtt ülünk. 1970-ben napi egy órát, 2000-ben négy, 2010-ben már hat órát töltöttünk fotelben.
És egyre több cukrot, cukros üdítőt eszünk-iszunk. Az 1930-as években évente 10, az 1970-es években már 40 kilogramm volt a cukorfogyasztásunk.