SONLINE

Még az idén több önkormányzat is csődöt jelenthet és elsősorban a körzetközponti feladatokat ellátó kis,- és közepes városok kerülhetnek veszélybe – kommentálta Heves város csődjét Schmidt Jenő tabi polgármester, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke.

A csődveszély szempontjából legalább félszáz „esélyes” település lehet, így számol Schmidt Jenő, de Tab nincsen közöttük, igaz, ahogyan a városvezető fogalmazott, ők is elérkeztek lehetőségeik határához.
– Mi Tabon időben, már 2003-ban és 2004-ben léptünk: harminc százalékos létszámleépítést hajtottunk ekkor végre – emlékeztetett a polgármester. – A „legendás” ötven százalékos központi béremeléskor jól tudtuk: nincs az a kormányzat, amelyik valóban oda is ad ennyi többletpénzt. Ekkor, kétezerkettőben Tabon az egy lakosra jutó kiadási szint ötvenhat százalékkal meghaladta a hasonló adottságú települések hazai átlagát, ma már ugyanez hat százalékkal alatta van az átlagnak. De elérkeztünk mi is a lehetőségeink határaihoz...

Évente száz-százhúszmilliárd forint került ki az önkormányzatok költségvetéséből úgy, hogy a feladat maradt, miközben az infláció például egy évtized alatt hatvan-hetven százalékos volt; az állami támogatások nagyságrendje pedig 2013-ra a 2003-as szintre esett vissza – számolt a végzettségére nézve pénzügyi szakember TÖOSZ-elnök, hozzátéve: ezek után egyáltalán nem váratlan, hogy egyes települések számára itt a vég...
– Akadnak olyanok is, akik nem jól gazdálkodtak, azért kerültek mára nehéz pénzügyi helyzetbe – így Schmidt Jenő. – Harminc-negyven százalékkal is eltértek felfelé a bértáblától, ennyivel többet adtak dolgozóiknak, pedagógusaiknak, mint húsz kilométerrel arrébb egy másik önkormányzat.

A körzetközpontok, azaz a más települések számára is szolgáltató önkormányzatok kerülhetnek legelőször csődközeli helyzetbe az elnök szerint, mert ugyan az oktatási, szociális, egészségügyi költségekbe a környék is beszáll létszámarányosan, a kiadások java része mégis a körzetközpont települést terheli. Ők azok, akiknek már nincsenek lehetőségeik (a bankok sem finanszíroznak már, további eladósodás tehát nem lehetséges), míg például egy megyei jogú város mozgástere lényegesen nagyobb. Ezeknél, az öt-huszonötezres lélekszámú önkormányzatoknál okoz problémát, hogy nem húszezer, hanem csak például ötezer ember vesz igénybe egy egészségügyi gép-műszert, vagy hogy két óvónőre tizenkét és nem huszonöt gyerek jut.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Schmidt Jenő polgármester azt tanácsolja kollégáinak (lélekszámra való tekintet nélkül), hogy nagyon gondolják át, mi az, amit finanszírozni tudnak és mi, amit nem. Addig, míg (ahogyan most Heves esetében) nem jön kívülről a csődgondnok, aki beül a polgármester, a jegyző, a képviselő mellé és sorolja a teendőket: a béreket visszavenni, a sportot nem támogatni, a zeneiskolát nem működtetni, mivel nem kötelező feladat...
Két-három év, mire „beáll” a januártól érvényes új önkormányzati rendszer is a tabi polgármester szerint, aki azt valószínűsíti: e közben is, aki menthetetlen, annak el fogják engedni a kezét (úgy jár, mint a Malév...), az állam senkit nem ment meg, mert nem lesz miből.