SONLINE

Kalányos István elmondta: 16 éve játssza a papot a rendezvényen, de ezúttal nem tudott menni, ahogy a többiek sem. Bosszankodtak is eleget, hogy nem úgy takarították az utat feléjük, ahogy elvárható lett volna. A szertartásnak a muzsikus cigányok körében évszázados hagyománya van. Somogyban a Babócsa környékén fellelhető bőgőtemetéshez kapcsolódó szokásokat Kalányos István dolgozta fel, s ez alapján írt forgatókönyvet. A történet: a papnak öltözött ember megdorgálja az öttagú zenekart. Teszi ezt a nagybőgő végakaratának megfelelően, amiért ők öten év közben nem vigyáztak eléggé a hangszerre, s ebbe a nagybőgő belehalt. A temetésére jönnek össze a gyászolók.

Mindennek alapja, hogy kora ősztől januárig (amikor nem voltak mezőgazdasági munkák) tartották a régi paraszti világban a lakodalmakat, így ilyenkor jutottak kenyérkeresethez a cigányzenészek. Február közepén, csonka csütörtökön vége szakadt a mulatozásnak és a hozzá kapcsolódó kenyérkeresetnek is.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Kalányos István azt mondta: a környéken egyedül Csurgón őrzik a hagyományt. Amúgy másutt is eljátszották fiatalokkal, illetve szeretné, ha több helyen is bemutathatnák, mert érdemes volna.
Kiss Tiborné, a csurgói Cigány Kisebbségi Önkormányzat vezetőjétől megtudtuk: a bőgőt azért eltemették, vannak férfiak, akik ismerik a szöveget. A bállal egybekötött mulatságra azonban csak kevesen tudtak eljönni a mostoha időjárás miatt.