SONLINE

Az Oroszországi Föderáció Nagykövetségének I. titkára, Szemidetko Vladimir Anatoljevics arról beszélt: összesen 112 ezer szovjet katona nyugszik Magyarországon 1028 katonai temetőben. – Oroszországban van egy mondás: a háború akkor fejeződik be, ha az utolsó katonát is eltemetik – idézte az I. titkár kegyeleti beszédében. Hozzátette: ebben az évben négy ilyen újratemetés volt már Magyarországon.
Marcaliban az orosz ortodox egyházi szertartás keretében Dimitrij pópa is elbúcsúztatta az ismeretlen katonát, majd a maradványok elhantolása után koszorúkkal borították a sírhalmot.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Puskás Béla hadtörténész, a Somogy Temetkezési Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: miután megtalálták, a maradványokat átvette a temetkezési társaság. Mikor már biztosan tudták, hogy szovjet katonáról van szó, akkor jelentették be az Oroszországi Föderáció Nagykövetségének. – Ezen a napon még egy exhumálásra is sor kerül Kiskorpádon – tette hozzá az ügyvezető igazgató. – Az utóbbi időben egyre több bejelentést kapunk egyénileg létesített katonasírokról. Többek között éppen ma, Marcaliból is szóltak egy szovjet tiszt sírhelyéről. A következő hetekben azt is exhumáljuk, s a maradványokat szintén a marcali kegyeleti parkban temetjük újra. Ebben a kegyeleti parkban a mostani újratemetéssel összesen 681 szovjet katonát helyeztek végső nyugalomra.

Áthelyezték a katonákat

Sütő László marcali polgármestertől azt is megtudtuk: a város központjában, a kórház melletti parkban három tömegsír volt. Az orosz és német nagykövetséggel is felvették a kapcsolatot a maradványok áthelyezésére. 2001-ben a német hadisírgondozó iroda exhumálta a 703 katonát. Az antropológiai vizsgálatok után 23-at szállítottak közülük Böhönyére, a német katonai temetőbe. A 680 szovjet katonának pedig Marcaliban, az egykori gombai temetőben alakítottak ki akkor kegyeleti helyet.

A halál időpontja: 1945. március 15.

A szovjet katona halálának vélhető körülményeit Nagy Csaba marcali hadikrónikás segített felidézni. – Marcali gombai városrésze nagyon fontos helyszíne volt négy hónapig a város környéki harcoknak: 1944 december elejétől 1945 március végéig – mondta Nagy Csaba. – A vasúti töltés mellett voltak a magyar katonák bunkerei, közülük néhánnyal még a haláluk előtt sikerült elbeszélgetnem. Az egyik Polák József próbaszolgálatos csendőr szakaszvezető volt, a másik pedig Fincza Gyula címzetes csendőr őrmester. Ők idézték fel, milyen harcokat folytattak ezen a területen Marcali védésekor. Tőlük tudom, hogy velük szemben milyen szovjet erők helyezkedtek el, milyen volt a napi életük, tevékenységük. Az itteni magyar honvéd csendőrkatonák egész télen harcot vívtak ezekkel a szovjetekkel, akiknek az egyik bajtársa előkerült az elkerülő út nyomvonalának régészeti feltárásakor.

A hadikrónikás helytörténeti kutató kitért arra is: az, hogy a szovjet katona 30-40 centiméterre feküdt mindössze a föld alatt, arra utal, hogy nem temették el. Feltehetően egy robbanáskor hullott rá a föld. A maradványok mellett szabályos lövészárkot, lövészállásokat, teknőket, valamint parancsnoki állást is feltártak a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat dél-dunántúli regionális irodájának munkatársai. Nagy Csaba rámutatott arra is, mivel a katona néhány lépésre volt a tábori konyhától, nyilván a bajtársai eltemették volna. – 1945 március 15-én a német rohamutászok és az őket támogató páncélgépkocsik felsorakoztak a támadásra, hogy visszafoglalják Boronkát. Ekkor halhatott meg a szovjet katona – idézte fel Nagy Csaba.

– A németek megkezdték a szovjet ellenállási vonalak felgöngyölítését - a szögesdrótok felszedését, az aknamezők megszüntetését, hogy átjárókat nyissanak az őket követők számára. Mire ezzel végeztek este lett, s mivel a szovjetek ellenlökést indítottak Csömend felől, egész éjszaka folyt a közelharc. A későbbiekben szovjet csapatok már nem jártak erre, akik eltemethették volna bajtársaikat. A hadikrónikástól azt is megtudtuk: a Balaton és Böhönye között 1500 német, valamint magyar katona lelte halálát a front idején. A szovjetek vesztesége legalább ennek a három-négyszerese volt. A Marcalit érintő frontvonal körül is még sok száz szovjet katona fekszik jeltelen sírban. Ha másfelé menne az elkerülőút, akkor is nagy az esélye, hogy ilyen maradványokra bukkannának a régészek.