SONLINE

Két és félmilliárd forintot, valamint kamatokat követel az állam az SCD Balaton Holdingtól a Siotour adásvétele kapcsán abban a gazdasági perben, melyet a Fővárosi Törvényszékről a közelmúltban helyeztek át a Kaposvári Törvényszékre. Mint ismert, az SCD-csoport 2004 és 2005 között vásárolta meg a három, balatoni kempingeket birtokló céget: az akkor már az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Zrt. birtokában lévő Siotour Rt.-hez hárommilliárd forintért, a háromhoz együttesen nyolcmilliárdért jutottak. A beígért százmilliárd forintos fejlesztés azonban csak terv maradt, az SCD tavaly eladta balatoni érdekeltségeit, vagyis az ingatlanokat, majd a kempingeket üzemeltető Balatontouristot is az ismeretlen hátterű Turisztika Hungária Kft.-nek, melyről, illetve arról, hogy mit tervez a Balaton-fejlesztési programmal, azóta sem hallani semmit.

A Veszprém megyei kempingekben 2013 nyaráig ígért tizenötmilliárd forint értékű turisztikai fejlesztés tizenöt százalékára, 2,25 milliárd forint kötbérre tart most igényt az SCD-től a Veszprém megyei önkormányzat.

– Utólag is meggyőződésem, hogy a legjobb időben és a legkedvezőbb áron értékesítettük a Siotour-részvényeinket – mondta Gyenesei István, aki a részvényeladáskor a Somogy megyei közgyűlés elnöke volt, s mint aki a „siotouros időkben” a leghosszabb ideig vezette a megyét, most összegyűjtötte számunkra az értékesítéssel kapcsolatos adatokat. Gyenesei előre bocsátotta: véleménye szerint ahogyan 2001-ben a részvényeket megvásárló OTP-t arra kényszerítették politikai erők, hogy adja át a csomagot az államot képviselő Magyar Fejlesztési Banknak, ugyanúgy most az SCD-t is hasonló erők bírhatták rá az eladásra.

Az 1947-ben alakult, majd megyei tanácsi, később megyei önkormányzati idegenforgalmi hivatalként működő Siotour 1992-ben alakult jogtechnikai okok miatt előbb kft.-vé, majd Rt.-vé, egymilliárd forintos alaptőkével. E megoldást – kutatta ki a papírokból Gyenesei István – Balázs Árpád jelenlegi siófoki polgármester javasolta, aki akkor a Siotour jogásza volt. Országosan is egyedülálló módon a Siotour-telephellyel rendelkező települések 18 százaléknyi részvényt kaptak. A megyei önkormányzat tulajdonosi aránya 55 százalék lett (Zala és Veszprém megyében a megyei önkormányzat száz százaléknyi tulajdonra tartott igényt a Zalatourból és a Balatontouristból).

Somogy megye 1995-ben az Idegenforgalmi Alapítvány részvénycsomagjának bevonásával átmenetileg 73 százaléknyi üzletrészre tett szert. Az alapítványi értékpapírokat 148 millió forintért eladták a Postabanknak, közben viszont a dolgozói részvények tulajdonba kerültek, s így ekkor 64 százalékot birtokolt a megye a cégből. Még ez évben a települések közül elsőként Siófok 80 százalékos áron értékesítette teljes részvénycsomagját. Ezután a települések nagy többsége három éven belül eladta részvényeit. A vevő az Interlines Kft. volt, amely megvásárolta a Postabankhoz került részvényeket is és 34,8 százalékos tulajdonhányadot szerzett.

A megyei közgyűlés 1998-ban döntött úgy, hogy kiszáll a Siotourból. Az Igazgatóság elnöke ekkor Cseke László fideszes hátterű közgazdász, könyvvizsgáló lett, a Felügyelő Bizottságé előbb Medgyessy Péter, a későbbi miniszterelnök, majd kilenc hónap múlva Szabó Tivadar fideszes megyei képviselő. Az értékesítés módjáról azonban ekkor nem sikerült megegyezni. Több alternatíva közül a szakértői bizottság, a megyei elnök és a közgyűlést alkotó frakciók is a kisebbségi és többségi tulajdonos vagyonmegosztását helyezte első helyre. A Siotour további működtetése – emlékeztet Gyenesei István – különösen aggályosnak bizonyult, hiszen az Rt. megalakulása óta eltelt nyolc év során összesen mindössze 213 millió forint eredményt produkált, ami a minimális fejlesztésre sem volt elég. Ráadásul e közben még ingatlanokat is értékesítettek folyamatosan: 18 ingatlan eladásából 371 millió forint bevételre tettek szert, vagyis az eredmény kevesebb volt, mint az értékesített ingatlanokból befolyó összeg, ami egyértelmű vagyonfelélést jelzett. S több visszaélésgyanús helyzet adódott, mint például az őszödi kemping áron aluli értékesítése. Ennek az ügyletnek az eredeti állapotba való visszaállítását a megyei önkormányzat bírósági úton volt kénytelen kikényszeríteni.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Kétezerben sikerült aztán lebonyolítani az adásvételt a vevő OTP-vel: a 2,6 milliárd forintos árból Somogy megyét 1,6 milliárd illette meg. Az OTP nem sokáig tarthatta meg a részvényeit. Az adásvételi pályázatból kizárt Hunguest mögött álló politikai erők nyomására – véli az exelnök – az államot képviselő MFB-hez kerültek a részvények, s a bankot már nem kötötte az OTP vállalása, miszerint 80 százalékban megtartja az egységek, zömmel kempingek profilját és a dolgozók 80 százalékát is tovább foglalkoztatja. Az adásvétel után peres eljárás is megerősítette: a megyei önkormányzat törvényesen járt el.

Bank, kamat, fejlesztési forrás, felélés: ez lett az 1,6 milliárdból 

A Siotour-részvényekért befolyt összeg bankba került, ezt követően betéti kamatok 360 millió forinttal növelték a megyei önkormányzat bevételeit. Összesen 480 millió forintot a kisvárosi önkormányzatok mindegyike és Csokonyavisonta nagyközség kapott fejlesztési forrásként és támogatásként azzal a feltétellel, hogy saját erejükkel és pályázati úton szerzett forrással kiegészítve legalább megháromszorozzák azt, 616 millió forint pedig a megye pályázati önerejeként lett felhasználva.

A megmaradt Siotour-pénzt az elmúlt években „felélte” az anyagilag egyre nehezebb helyzetbe kerülő megye, a kempingek pedig ma is arra várnak, hogy valaki, valamikor beváltása a fejlesztési ígéreteket, amihez nem kis segítség képpen kormánypárt és ellenzék ritkaságszámba menő együtt szavazása révén még a beépíthetőségi korlátozásokat is enyhítette néhány éve a parlament...

Üzletelésre, banki trükkökre kellettek csak a kempingek

Ha hibáztunk Siotour-ügyben, akkor ez ott fogható meg leginkább, hogy naivan nem gondoltunk rá: befektetők csupán csak üzletként tekintenek a cégre, a kempingekre, esetleg banki tranzakciós trükkjeikhez kívánják felhasználni – mondta Gruber Attila fideszes országgyűlési képviselő, aki anno megyei közgyűlési alelnökként, s néhány évig a Siotour felügyelőbizottsági elnökeként is rálátott a folyamatokra. Megkeresésünkre most, visszatekintve a Siotour-történetre, úgy vélte: sajnálatos, hogy egy nagy múltú cég így végezte. – Meglepetésként ért bennünket a megyei önkormányzatban, amikor megjelentek a háttérben a politikai-gazdasági érdekkörök. A települési önkormányzatok titokban sorra megszabadultak Siotour-értékpapírjaiktól, így amikor a megye is „piaci alapon” értékesítette a céget, bent voltak már tulajdonosként ezek a befektetői körök. Azt hittük, egy befektető is működtetni akarja a kempingeket, maradnak tehát munkahelyek, lesz adóbevétel és turista is. Ehhez képest látjuk, mi lett a vége...