SONLINE

Ez egyúttal a régió egészére is igaz, olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) aktuális dél-dunántúli tükréből, amely a megyeszékhelyek jellemzőit vette számba az ezredfordulótól napjainkig. Pécsen, Kaposváron és Szekszárdon a vendégforgalom változásának tendenciája, vagyis erőteljes visszaesése ellentétes irányú az országos trenddel, ahol a vendégek száma több mint harmadával, a vendégéjszakáké több mint tizedével gyarapodott. Mindhárom megyeszékhely veszített a pozíciójából a 19-es listán: Kaposvár a rangsor alsó harmadában foglalt helyet, a múlt évben egy helyezést rontva a 16. helyre csúszott vissza.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Az adatoktól forrásaink szerint nem érdemes se az „idegenforgalmistáknak”, se a városvezetéseknek a kardjukba dőlniük. Ez turisztikai látványosságként csak szűk célcsoportot vonzana, másrészt a vendégekért érdemes folyamatosan versenyben lenni, és csatákat nyerni időnként. Ez Pécsnek, Kaposvárnak és Szekszárdnak is sikerült az elmúlt években. De látni kell az évtizedek óta megoldatlan kihívásokat: rossz a közlekedés, kevés a minőségi szálláshely, szórakozási és programlehetőség is lehetne több, és a látnivalók kommunikációja is hatékonyabb – egyebek között.

A turizmus a gazdaság egyik legfontosabb és leggyorsabban növekvő ágazata, mely a fizetési mérleget javítva láthatatlan exportként növeli az ország bevételét. Ez a hagyományos exportnál jóval kedvezőbb, hiszen a turista saját maga érkezik a fogyasztás helyére, nem kell elvinni hozzá az árut, szolgáltatást, mely jelentős költségmegtakarítást jelent, olvasható egy a Kaposvári Egyetem Gazdaságtudományi Karának marketing és kereskedelem tanszékén készült szakdolgozatban. (A nemzeti össztermékből világviszonylatban mintegy 10 százalék keletkezik az ágazatból, a spanyol adat 11, a horvát 15 százalék, a szerző.) Szűcs Andrea kutatása felveti: egy forint nyereség lényegesen kisebb ráfordítással érhető el ezen a területen, mint más gazdasági szektorban. A dolgozat elismerően ír a Tourinform-iroda szakmai törekvéseiről, melyek hozzájárultak ahhoz, hogy az „álmos kisváros” minősítésből kimozdították Kaposvárt, mely ma már a „lovasnemzetek”, a „szökőkutak”, a „virágok városa”, a „turistabarát város” és a „Zselic Fővárosa.”

Somogy megyében az idegenforgalom a Balaton déli partján koncentrálódott, írja a KSH-jelentés. Siófok, Balatonföldvár, Balatonszemes, Zamárdi és Fonyód is több látogatót fogad egy évben a kereskedelmi szállásain, mint a somogyi megyeszékhely, a vendégéjszakák számában az előbbieken túl még Balatonlelle is felülmúlta Kaposvárt, ahová 2011-ben a megyébe látogatók mindössze 3,1 százaléka jutott el. A lakónépességhez viszonyított fajlagos vendégforgalmi adatok alapján 1000 lakosra Pécsett 630, Kaposváron 200, Szekszárdon 186 vendég jutott (az országos átlag 804). A vendégéjszakák vetített mutatójának 2000 feletti országos átlagához képest Pécsett 1243, Kaposváron 516, Szekszárdon 316 volt.

A KSH által közölt adatok azt mutatják, az elmúlt évtizedben a hazai turizmust erősödő belföldi forgalom-növekedés jellemezte, ami fontos a stabilitás szempontjából, hiszen ez kevésbé szezonális, és területileg sem annyira koncentrált. Miközben országosan a belföldi vendégek száma 42, a szállásfoglalásoké 30 százalékkal bővült a vizsgált időszakban, addig az említett városok mindegyikében csökkent a belföldi utazók száma, Kaposváron hatodával. A vendégéjszakák számában Kaposváron 35 százalékos visszaesés mutatkozott.

A települések az elmúlt évtizedben folyamatosan veszítettek határon túli turisztikai piacaikból, miközben az ország egészét a külföldi turisták számának élénkülése és az általuk eltöltött vendégéjszakák stagnálása jellemezte. A kaposvári kereskedelmi szálláshelyeken 2011-ben 1900 külföldi mintegy 4300 éjszakára foglalt szállást. Számuk 2000-ben még meghaladta a 10, illetve 20 ezret (amiben nem kis szerepe volt az amerikai békefenntartó csapatok taszári jelenlétének). A somogyi megyeszékhelyen jelenleg a német nyelvterületről érkezők (19 százalék német, 13,9 százalék osztrák) mellett az olasz (12 százalék) turisták száma jelentős még, őket főként a vadászat vonzza ide (holland, francia és amerikai érdeklődés a további sorrend).

Szigeti Orsolya kaposvári egyetemi adjunktus, városmarketing-oktató, az idézett szakdolgozat konzulense a pozíciójavítás lehetőségét megfogalmazó kérdésünkre több szempontot fogalmazott meg. A rendezvények iránti érdeklődés térnyerése figyelemre méltó a hazai turisztikai piacon, ebben a kamarazenei fesztivál óriási húzás Kaposvártól, mondta. A prémiumtermék közönsége ugyanakkor egyelőre hiába keresi a széles minőségi szálláshely- és étteremkínálatot, a kikapcsolódási lehetőségeket. Érdemes volna elgondolkodni azon is, hogy a városnak sikerült-e megfogalmaznia, miben egyedi és különleges.
Maksay Klára, a felnőttképzési tanszék egyetemi docense szerint a minőségi szolgáltatás manapság olyan hívószó, amire érdemes attrakciókat telepíteni, s erre városimázst építeni. A gyógyfürdő, amiről szerinte kevesen tudják, hogy milyen kiválóan minősített vízzel rendelkezik, ilyen termék. Ezt átgondoltabb és energikusabb marketinggel kellene támogatni, három-négy másik, előtérbe helyezett vonzerő egyikeként. Közte azzal, hogy jól felfrissített település kellemes belvárossal Kaposvár, amely helyesen támaszkodik a Zselic közelségére, az öko- és lovasturizmusra. A fiatal-középkorú gyermekes, jó költési szokásokkal rendelkező családokat mint lehetőséges célközönséget pedig „sörétespuska” helyett célzott üzenetekkel kell megtalálni. Érdemes, mert a turizmus jövedelmező üzem még a válságban is.

A World Travel & Tourism Council márciusban közzétett előrejelzése szerint a turizmus 2,8 százalékkal fog növekedni 2012-ben, gyorsabb ütemben, mint a gazdaság egésze. Közvetlen hozzájárulása a világ GDP-jéhez átlépi a kétezer milliárd dolláros határt (ez 13 év magyar nemzeti összterméke, százezer „őszi vagy tavaszi IMF-hitel” jönne ki belőle, a szerző.) Az ágazat foglalkoztatáshoz való közvetlen hozzájárulása meghaladja a 100 millió munkahelyet. A közvetett hatásokat is figyelembe véve világszinten 6500 milliárd dollár a hozadék, és 260 millió munkahely. A szervezet szerint tíz év múlva minden tizedik munkavállaló a turizmusnak köszönheti majd megélhetését.
A régióban, s benne Kaposváron csak egy egyszerű kérdést kell megválaszolni, amit egy szakértőtől idézett Szűcs Andrea szakdolgozata. A feladat: „megtudni, mi az, amit a vendég keres, és eladni ezt – haszonnal”.