SONLINE

A kilencvenes évek közepétől számos Koppány-völgyi faluban is vásároltak üres házat, telket magyar városlakók, illetve külföldiek. Sokan költöztek ideiglenesen, egyesek állandó jelleggel a dimbes-dombos Külső-Somogyba, a megvásárolt birtokot csínosították. Osztrákok, németek, hollandok, svájciak települtek a kistérségbe. Az idősebbek az év jelentős részét itt töltik. Beilleszkedtek a falvak közösségébe. Van azonban ellenpélda is jócskán: sok az elhanyagolt, gazos, kidőlt-bedőlt falú porta.

A zicsi özvegy Faragóné Király Gabriella azt mondta: – Ha ezeket a „szellemházakat” a településen átutazók meglátják, milyen képet alkotnak Zicsről? Ott van egy a felső buszmegállónál. A külföldi tulajdonosa olyan, mint Columbo hadnagy felesége: sosem látta senki a községben.

– Mindegy, hogy magyar, vagy külföldi tulajdonában van az ingatlan, nem lenne szabad engedni, hogy ilyen állapotok alakuljanak ki – tette hozzá Eszes Gyula. – Rendeztesse a tulajdonviszonyokat az önkormányzat, aztán adja oda valakinek bontásra. A gazdája már tíz éve feléje sem néz. Kidőlt az egyik fala, életveszélyes.

– A helyi vezetésnek kellene lépnie az ügyben – vette vissza a szót özvegy Faragóné. – Nem tudom, megtett-e mindent az önkormányzat a tulajdonos felkutatására? Arra is kíváncsi lennék, az üres házak gazdái fizetnek-e helyi adót? A pénzhiánnyal küzdő önkormányzatnak minden fillérre szüksége volna.

Andocson húsz üres ingatlant tartanak nyilván. Törőcsik Ferencné polgármester azt mondta: – Egyes tulajdonosok elhunytak, vagy ismeretlen helyre költöztek. A karbantartást nem végzi el senki. Így akad olyan épület is, ami életveszélyessé vált. A kertekben megjelentek a patkányok, a rókák. Önkormányzatunk kénytelen saját dolgozóival havat lapátoltatni, kaszáltatni. Ennek a költségeit legfeljebb a központi adóhatóság tudja behajtani.

Kiss Jánosné kisbárapáti polgármester arról tájékoztatott: egyetlen olyan családi ház van a faluban magyar tulajdonos birtokában, amit évek óta nem látogatnak. A külföldi és más városokban lakó magyar ingatlantulajdonosok nagy része helyi megbízottal tartatja rendben a hétvégi házát. Így nyáron kevesebb, télen több feladat hárul az önkormányzatra.

– Négy-öt házat nem látogatnak a külföldi tulajdonosaik és nincs is megbízva senki, aki felügyelné – így Varga György, Törökkoppány polgármestere. – Két ingatlannál kellett kaszáltatnunk.

A cikk a hirdetés után folytatódik

Fellinger János zicsi polgármester szerint kritikus állapotban van a falujában az a két családi ház, amit az egykori NDK-ból érkezett külföldiek vásároltak meg a kilencvenes évek közepén.
– Az egyiket már kezdetben is elhanyagolták, a másikat két évig helyiek tartották rendben a tulajdonos megbízásából – mondta a polgármester. – Ezután megszűnt a kapcsolat vele. Bár többször is kísérletet tettünk a felkutatására, hiába. Sajnos, a magántulajdonban levő, elhanyagolt házak gazdáival szemben az önkormányzat nem tehet semmit.

Csak az idő megy, s a költség nő a jegyző szerint

Szűts Dóra tabi városi jegyző azt mondta: legjobb esetben csak időveszteséggel jár a külföldi tulajdonos kötelezése. – Az önkéntes végrehajtásra sok esetben csak akkor kerül sor, ha az ügyfelek (elsősorban a nyári időszakban) Magyarországra jönnek – magyarázta. – Bonyolultabb a helyzet, ha a külföldre postázott irat „elköltözött”, vagy „ismeretlen” megjegyzéssel érkezik vissza. Ekkor a nemzetközi jogsegély útján deríthető csak ki a tulajdonos elérhetősége. A nemzetközi jogsegély intézése plusz időt jelent, illetve költséges is a hiteles fordítás beszerzése. Ha a településeken meghatalmazottja volna a külföldi tulajdonosnak, aki a képviseletében eljárhat, az felgyorsítaná az eljárást.