SONLINE

Világszerte csökkenést a méhek száma. A 21 hazai poszméh fajban a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) kategóriái szerint hét faj fokozottan veszélyeztetett, három veszélyeztetett és kettő sebezhető.
Fantasztikus, gondolhatják néhányan, a hétvégi családi grillpartin nem kell a kellemetlen csípésektől tartani. Nem árt azonban tudni, a méhek különleges részei a táplálékláncnak, csaknem kétezer fajuk ismert. A nektár és pollengyűjtés mellett fontos szerepük van a virágok beporzásában, és alapvetően nekik köszönhetjük a mézet is.

Veszélyeztetettségük több tényezőnek köszönhető, mint a globális felmelegedés, a vulkáni tevékenység, a vegyszerek, paraziták, a legeltetési szokások, betegségek, de egyre kisebb az élőhelyük is. Méhek nélkül azonban a termőföldek nagysága drámaian csökkenhet és egyes felmérések szerint akár az összes élelmiszerünk harmadát elveszíthetjük: a gyümölcsöket, amelyekből a lekvárt is nyerjük, de az ökológiai folyamat eredményeként az alma, narancs, kávé, csokoládé is eltűnhet.
Magyarország a méhészet szempontjából európai szinten előkelő helyet foglal el, a méhállomány az elmúlt öt évben jelentősen növekedett, ma Magyarországon egymillió, Somogyban mintegy 70 ezer méh él.

– Egyre nagyobb jelentősége van az időjárás változásnak és a talaj kizsákmányolásának, de elsősorban a paraziták veszélyeztetik a méheinket – tájékoztatott Egyed Árpád, a Nagyatádi Méhész Egyesület elnöke. – Méhészek nélkül ma méh nem képes fennmaradni, az esetleg kiszabadult rajok a meglehetősen korlátozott flóra miatt biztosan nem maradnak életben. Somogy némileg jobb helyzetben van a magyarországi összképet tekintve, hiszen a környezet, a növénykultúra még nem akkora mértékben sérült, mint máshol. De a méhek munkaképes állapotát a korábbiaknál nehezebb fenntartani.

A cikk a hirdetés után folytatódik

– Több szakértelemre, hozzáértésre van szükség, de több energia és anyagi ráfordítás is kell – tette hozzá a szakember. – Ezzel párhuzamosan fejlődnek a növényvédelemben alkalmazott módszerek, talán mindenki jobban odafigyel veszélyeztetettségük miatt a méhekre.
Példaként említette a somogyi repcetáblákat, ahol méhek nélkül akár 30 százalékos vagy ennél nagyobb kárt is szenvedhet a gazdaság. A vadon élő rovarok száma elenyésző, a méhek beporzó tevékenysége nélkül komoly gazdasági hasznot remélhetnének a gazdaságok.
Az egyre kevesebb méh nyugaton azonban már aktivitásra sarkallta a gazdálkodókat: Franciaországban kifejezetten beporzó tevékenységet folytató méhészetek alakultak.

Láncreakció

Talán azt mondjuk, tudunk élni méz, csokoládé vagy kávé nélkül, mégis érdemes belegondolni, vajon hány állat halt ki anélkül, hogy észrevettük?
Biológusok a Földön élő fajok számát 10 és 100 millió közé becsülik, ezek közül csaknem egymilliónak adtak már nevet, és 100 ezret tanulmányoznak jelenleg is. A múltban több állat született, mint elpusztult, ma pont az ellenkezője igaz. E. O. Wilson amerikai biológus drámai adatot közölt a közelmúltban: évente mintegy 27 ezer faj hal ki, három óránként!

Az elmúlt 30 évben a világon élt növények és állatok 20 százalékát nem láthatjuk soha többé. A jól ismert koala, kék bálna, szibériai tigris vagy a jegesmedve mellett, ma már olyan fajok is veszélybe kerülnek, melyek a mindennapi életünk szerves részét képezik. Minden fajnak, még ha kicsi is, szerepe van az élet körforgásában. És egy-egy növény vagy állat elvesztése visszafordíthatatlan láncreakciót indíthat el.